Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-10 / 23. szám

Boér Elek referálta az alapítványi ügyeket is, a mi kerü­letünkből 20-at. A közigazgatási bizottsághoz utalt ügyeket Péter Károly adta elő. Előterjesztette a reformácziói jubileumi emlékünnepély program m ját főbb vonásaiban. E szerint okt. 31-én lesz Budapesten a közös prot. ünnepély. Előbb mindegyik felekezet istentiszteleteket tart templo­maiban. Délelőtt 11-kor lesz az együttes ünnepi gyűlés, a melyre meghívják a kormányt, a fővárosi és más testü­leteket. A gyűlésen az evangélikusok részéről, mint világi, az egyetemes felügyelő, a mi részünkről a konvent lel­készi elnöke prezideál. Az „Erős Várunk" éneklése után imát az elnöklő püspök, megnyitóbeszédet az egyetemes felügyelő mond. Majd két előadó következik : az első rámu­tat arra, mit adott a reformáczió a múltban, a második, milyen feladat vár reá a jövőben. Záróbeszédet Dégen­feld József gróf mond; az ünnepély énekkel és egyik püspök imájával zárul. A mi a gyülekezeti ünneplést illeti, abban egységes vonás lesz az, hogy megbízzák dr. Er­dős József debreczeni egyetemi tanárt egy, a reformáczió jelentőségét rövid vonásokban méltató irat szerkesztésé­vel, a melyet a presbiteriami vagy egyházközségi ünne­pélyes gyűléseken felolvasnak. Nagy érdeklődést keltett az egyetemes konventi iroda szervezetét megállapító szabályrendeletnek tervezete. E sze­rint a központi iroda állandó személyzete a következő tisztviselőkből áll: tanácsos, titkár, fogalmazó (másod­titkár), számvevő, irodatiszt, írógépkezelő. Az első a VI. ós V., a második a VIII. és VII., a fogalmazó a IX. és VIII., a számvevő a IX. ós VIII., az irodatiszt a X. ós IX. és az utolsó a XI. fizetési osztályba osztatik be. A tanácsost a konvent választja, a többit az elnökség nevezi ki a tanácsos véleményének meghallgatása után. A tervezet szerint a három főtisztviselőnek lelkészi vagy jogi képesítettséggel kell bírnia. A közigazgatási bizott­ság azt javasolta, hogy a két főtisztviselő közül az egyik lelkész, a másik jogi képesítettségű legyen. De többen rámutattak arra, hogy, a természetes proinóczió szempont­jából ez kivihetetlen s így G-yörgy Endre indítványa ér­telmében úgy határozott (szavazással) a konvent, hogy a három főtisztviselő közül legalább egynek lelkészi, illetőleg jogi képesítettséggel kell bírnia. A missziói bizottság előadója, dr. Benedek Zsolt, je­lentette, hogy a megnövekedett munka daczára sem lehet a diaszpórák gondozására fordított összege (53,000 K) felemelni és rámutatott arra, hogy az olyan egyházakat, a melyek már anyásítva vannak, nem lehet missziói egy­házaknak tekinteni és az ilyeneknek az adósegélyalapból kell megfelelő korpótlást nyújtani. A hiba, mint többen megjegyezték, akkor történt, a midőn az anyásított egy­házaknál beszámították a missziói munkára adott központi segélyeket a kongrua megállapításánál. Egyébként sokat lendít majd a szórványmisszió ügyén a készülő egyetemes szabályzat, a melyet a konvent a kerületek meghallgatása után állapít meg. Hisszük, hogy mindenütt nagy méltány­lásra talál az a munkálat, a melyet Ágoston Sándor ké­szített és a melyet a mi kerületünk tárgyalási alapul el is fogadott, A missziói lelkészek által szerkésztett jelen­tések ezentúl, a mi nagyon helyes, jóval rövidebbek lesz­nek (az eddigi 16 oldal helyett 6 oldal). „ Külmisszió" czímen szerepel nálunk az a munka, a melyet egyházunk a külföldön, Amerikában és Romá­niában élő híveink között teljesít. Hogy milyen zilált a helyzet ezen a téren, azt mondani is felesleges. Ame­rikából nincs semmi hír. Romániában, Bukarestben, Ploes­tiben, Pitestiben, Brailában és Galaczban voltak állomá­saink. Ezeket mind feldúlták, három levitánk most is fogságban van; kiszabadításuk eddig még nem sike­rült. A diadalmas hódítás után a munka egyes helyeken már megindult. A tőke- és adósegélyügyeket is dr. Benedek referálta. Mindkettőnél az előbbi „kövér esztendők" után most so­ványabbak következnek. Adósegélyben részesülnek a mi kerületünkből: Tordinczi 816 (1916-tól), Szánk 590 (1916), Vecsés 894 (1914. okt. 1-től), Tésenfa 240, Kő 485, Kis­kunfélegyháza 240 (1916 okt. 1-től). Ezek részben ki­egészítések. A nagyfontosságú kezelési szabályzattervezet ezúttal még nem volt tárgyalható. Az eddig folyósított évi adósegélyek összege kerekszámban 2.100,000 K. A genfi jubileumi emlékszoborügy is szőnyegre ke­rült. Tetemes összeget gyűjtöttünk és küldtünk erre a czélra (50,000 Fr.-t). Ennek fejében a szobron megörökítést nyer Bocskai és a bécsi béke ratifikálásának jelenete. A genfiek a tudakozódásokra azt a megnyugtató választ küldték, hogy a szobor már készen van és ezt rövid idő múlva csendben le is leplezik. Tudjuk, hogy néhány évvel ezelőtt, mikor a német császár Genfben járt, megígérte, hogy elmegy az átadási ünnepélyre... A tanügyi dolgokról már az Egyetemes Tanügyi Bizottság üléseiről szóló tudósításban részletes ismerte­tést közöltünk. Itt csak annyit, hogy ennek előterjeszté­seit a konvent kevés módosítással elfogadta. Ezekkel kapcsolatban világlott ki az a fonák helyzet, hogy a miniszter egyes fontos és egyöntetű intézkedéseket igénylő ügyekben, mint p. o. legutóbb is a leányközépiskolák dolgában külön tárgyal a kerületekkel; ezek gyakran egymástól eltérő véleményeket terjesztenek fel, a minek az a következménye, hogy a miniszter egyiknek propo­ziczióit sem respektálja. Felkérik a minisztert, hogy köz­vetlenül a konventtel tárgyaljon. Ilyen egyetemes és sürgős intézkedést igénylő iskolai ügyek kellő előkészí­tése czéljából, miután az E. T. B. is csak évenkint egyszer ülésezik, a konvent egy öttagból álló időszaki tanügyi tanácsot szervezett az elnökség mellé, ennek előadója Péter Károly lesz. Megemlítjük még, hogy a konvent az egyetemes alapokból a hatodik hadikölcsönre 400,000 K-t jegyzett, A gyűlés Baltazár püspök imájával zárult. A rendes konventi bíróság előtt négy fegyelmi ügy volt. P-

Next

/
Oldalképek
Tartalom