Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-10 / 23. szám
Boér Elek referálta az alapítványi ügyeket is, a mi kerületünkből 20-at. A közigazgatási bizottsághoz utalt ügyeket Péter Károly adta elő. Előterjesztette a reformácziói jubileumi emlékünnepély program m ját főbb vonásaiban. E szerint okt. 31-én lesz Budapesten a közös prot. ünnepély. Előbb mindegyik felekezet istentiszteleteket tart templomaiban. Délelőtt 11-kor lesz az együttes ünnepi gyűlés, a melyre meghívják a kormányt, a fővárosi és más testületeket. A gyűlésen az evangélikusok részéről, mint világi, az egyetemes felügyelő, a mi részünkről a konvent lelkészi elnöke prezideál. Az „Erős Várunk" éneklése után imát az elnöklő püspök, megnyitóbeszédet az egyetemes felügyelő mond. Majd két előadó következik : az első rámutat arra, mit adott a reformáczió a múltban, a második, milyen feladat vár reá a jövőben. Záróbeszédet Dégenfeld József gróf mond; az ünnepély énekkel és egyik püspök imájával zárul. A mi a gyülekezeti ünneplést illeti, abban egységes vonás lesz az, hogy megbízzák dr. Erdős József debreczeni egyetemi tanárt egy, a reformáczió jelentőségét rövid vonásokban méltató irat szerkesztésével, a melyet a presbiteriami vagy egyházközségi ünnepélyes gyűléseken felolvasnak. Nagy érdeklődést keltett az egyetemes konventi iroda szervezetét megállapító szabályrendeletnek tervezete. E szerint a központi iroda állandó személyzete a következő tisztviselőkből áll: tanácsos, titkár, fogalmazó (másodtitkár), számvevő, irodatiszt, írógépkezelő. Az első a VI. ós V., a második a VIII. és VII., a fogalmazó a IX. és VIII., a számvevő a IX. ós VIII., az irodatiszt a X. ós IX. és az utolsó a XI. fizetési osztályba osztatik be. A tanácsost a konvent választja, a többit az elnökség nevezi ki a tanácsos véleményének meghallgatása után. A tervezet szerint a három főtisztviselőnek lelkészi vagy jogi képesítettséggel kell bírnia. A közigazgatási bizottság azt javasolta, hogy a két főtisztviselő közül az egyik lelkész, a másik jogi képesítettségű legyen. De többen rámutattak arra, hogy, a természetes proinóczió szempontjából ez kivihetetlen s így G-yörgy Endre indítványa értelmében úgy határozott (szavazással) a konvent, hogy a három főtisztviselő közül legalább egynek lelkészi, illetőleg jogi képesítettséggel kell bírnia. A missziói bizottság előadója, dr. Benedek Zsolt, jelentette, hogy a megnövekedett munka daczára sem lehet a diaszpórák gondozására fordított összege (53,000 K) felemelni és rámutatott arra, hogy az olyan egyházakat, a melyek már anyásítva vannak, nem lehet missziói egyházaknak tekinteni és az ilyeneknek az adósegélyalapból kell megfelelő korpótlást nyújtani. A hiba, mint többen megjegyezték, akkor történt, a midőn az anyásított egyházaknál beszámították a missziói munkára adott központi segélyeket a kongrua megállapításánál. Egyébként sokat lendít majd a szórványmisszió ügyén a készülő egyetemes szabályzat, a melyet a konvent a kerületek meghallgatása után állapít meg. Hisszük, hogy mindenütt nagy méltánylásra talál az a munkálat, a melyet Ágoston Sándor készített és a melyet a mi kerületünk tárgyalási alapul el is fogadott, A missziói lelkészek által szerkésztett jelentések ezentúl, a mi nagyon helyes, jóval rövidebbek lesznek (az eddigi 16 oldal helyett 6 oldal). „ Külmisszió" czímen szerepel nálunk az a munka, a melyet egyházunk a külföldön, Amerikában és Romániában élő híveink között teljesít. Hogy milyen zilált a helyzet ezen a téren, azt mondani is felesleges. Amerikából nincs semmi hír. Romániában, Bukarestben, Ploestiben, Pitestiben, Brailában és Galaczban voltak állomásaink. Ezeket mind feldúlták, három levitánk most is fogságban van; kiszabadításuk eddig még nem sikerült. A diadalmas hódítás után a munka egyes helyeken már megindult. A tőke- és adósegélyügyeket is dr. Benedek referálta. Mindkettőnél az előbbi „kövér esztendők" után most soványabbak következnek. Adósegélyben részesülnek a mi kerületünkből: Tordinczi 816 (1916-tól), Szánk 590 (1916), Vecsés 894 (1914. okt. 1-től), Tésenfa 240, Kő 485, Kiskunfélegyháza 240 (1916 okt. 1-től). Ezek részben kiegészítések. A nagyfontosságú kezelési szabályzattervezet ezúttal még nem volt tárgyalható. Az eddig folyósított évi adósegélyek összege kerekszámban 2.100,000 K. A genfi jubileumi emlékszoborügy is szőnyegre került. Tetemes összeget gyűjtöttünk és küldtünk erre a czélra (50,000 Fr.-t). Ennek fejében a szobron megörökítést nyer Bocskai és a bécsi béke ratifikálásának jelenete. A genfiek a tudakozódásokra azt a megnyugtató választ küldték, hogy a szobor már készen van és ezt rövid idő múlva csendben le is leplezik. Tudjuk, hogy néhány évvel ezelőtt, mikor a német császár Genfben járt, megígérte, hogy elmegy az átadási ünnepélyre... A tanügyi dolgokról már az Egyetemes Tanügyi Bizottság üléseiről szóló tudósításban részletes ismertetést közöltünk. Itt csak annyit, hogy ennek előterjesztéseit a konvent kevés módosítással elfogadta. Ezekkel kapcsolatban világlott ki az a fonák helyzet, hogy a miniszter egyes fontos és egyöntetű intézkedéseket igénylő ügyekben, mint p. o. legutóbb is a leányközépiskolák dolgában külön tárgyal a kerületekkel; ezek gyakran egymástól eltérő véleményeket terjesztenek fel, a minek az a következménye, hogy a miniszter egyiknek propoziczióit sem respektálja. Felkérik a minisztert, hogy közvetlenül a konventtel tárgyaljon. Ilyen egyetemes és sürgős intézkedést igénylő iskolai ügyek kellő előkészítése czéljából, miután az E. T. B. is csak évenkint egyszer ülésezik, a konvent egy öttagból álló időszaki tanügyi tanácsot szervezett az elnökség mellé, ennek előadója Péter Károly lesz. Megemlítjük még, hogy a konvent az egyetemes alapokból a hatodik hadikölcsönre 400,000 K-t jegyzett, A gyűlés Baltazár püspök imájával zárult. A rendes konventi bíróság előtt négy fegyelmi ügy volt. P-