Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-13 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉSISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. * Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő . BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor,, félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Vezérczikk: Darányi Ignácz főgondnok gyűlést megnyitó beszéde. — Második czikk: Református napilap. Marjay Károly. — Belföld: Levél a szerkesztőhöz. A református hadiárvák sorsa Sebestyén Jenő. — Külföldiliírek. — Irodalom: Dr. Horváth Ödön : Apróságok Beredeczkyről. Sz. M. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Pályázatok. — Hirdetések. DARÁNYI IGNÁCZ FŐGONDNOK Az első szó, mely itt a közgyűlésünkön elhangzik, legyen a mi dicsőséges királyunknak, I. Ferencz József emlékének szentelve; már azért is legyen a kegyeleté, mert felséges üdvözült királyunk hosszú uralkodása alatt egyházunkat mindenkor oltalmában és pártfogásában részesítette. A sors könyvében az volt megírva, hogy a legbékésebb, a leghumánusabb fejedelemre legyen rákényszerítve a világtörténet legeldöklőbb háborúja. Nem érte meg üdvözült királyunk a háború végét, de nem szállott sírjába anélkül, hogy a végleges győzelem biztos tudatát ne vitte volna magával és hogy ennek tudata egy boldog sugárt ne vetett volna az ő haláloságyára. A történet hivatása lesz hosszú, érdemdús uralkodása felett pártatlan ítéletet mondani. De annyit elmondhatunk mi is, hogy a magyar nemzet újabb története, a nemzet erősödése, megizmosodása és az a körülmény, hogy a nemzet ezen nagy próbáltatás között helyét meg tudta állani, az Ö nevével és emlékével mindenkor össze lesz kapcsolva. Fényes erényei és tulajdonai közül e helyen csak egyet»kívánok kiemelni: ez az a mély vallásosság, mely egész lényét áthatotta. Az isteni gondviselésben való törhetetlen hitéhek tulajdonítható, hogy annyi megpróbáltatás daczára, mely osztályrészéül jutott, férfias lelkületét és keresztyén önmegtagadását mindvégig megtartotta. Ebben a mai küzdelemben, melynek még nincs vége, de hisszük, hogy nem soká tart már, az ő nagy példája lebegjen mindnyájunk előtt, példája a kitartásban, a kötelességteljesítésben és az Isten akaratán való megnyugvásban. Majd eljön a béke ideje, reméljük, hosszú békekorszak következik, reméljük, hogy a nemzet fejlődni, emelkedni és virágozni fog. Engedje a Gondviselés, hogy egy boldog és virágzó nemzet őrködhessék a dicső nagy emléke felett. GYŰLÉST MEGNYITÓ BESZÉDE. I. Ferencz József üdvözült királyunk trónján IV Károly felséges királyunk következett. Első dolga, első gondolata volt, hogy magát és a felséges királynét megkoronáztassa. Felséges királyunkat ugyanaz a mély vallásosság hatja át, a mely dicső elődjét áthatotta. Felséges királyunk messzelátó szeme látja, hogy milyen szerepe van a vallásnak és vallásosságnak ezen világháborúban, mily hivatást teljesítenek egyházaink és lelkészeink, hogy a lelket ós a hitet népünkben nemcsak a harcztéren, hanem itthon is fenntartsák. Felséges királyunk messzelátó szeme látja, hogy a trónnak ós hazának biztosabb támasza nincs, mint az, a melyet a vallásosság és egyházunk szervezetei nyújtanak. Ezért bizakodó reménységgel tekintünk oda felséges urunkra, hogy egyetemes egyházunkat hatalmas pártfogásában s atyai jóindulatában fogja részesíteni. Bízunk és hiszünk benne, hogy felséges urunk a dicső győzelemre, a győzelmes békére mielőbb elvezet bennünket és ama békés korszakban, mely következik, kívánjuk neki, hogy egy jogaiban biztosított, szabad, boldog, emelkedő ós virágzó nemzet fölött hosszú időn át uralkodjék. De hézagos lenne felszólalásom, ha nem emlékezném meg felséges királynénkról, Zita Őfelségéről, a ki épen a mai napon születése napját ünnepli. Az emberi szívben ós emberi lélekben megvan az az ösztön, hogy megérzi, kik azok, kik ragaszkodnak hozzá. A magyar nemzet is ösztönszerűen érzi, hogy Zita királyné őfelsége rokonszenvvel, ragaszkodással, anyai jóakarattal van irántunk. A felséges királynénak, midőn mi születése napján hódolatteljesen megemlékezünk róla s midőn őt ez alkalommal legmélyebb tisztelettel üdvözöljük, nem kívánhatunk többet és nagyobbat: minthogy legyen neki adva hosszú életen keresztül, hogy a történetben megismétlődjék dicsőséges Erzsébet királynénk korszaka