Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-22 / 16. szám

helybeli ref. egyház és iskolái, sőt egyházkerületünk történetének lapjaira is! A mai nemzedék már névleg se igen ismeri Kalocsa Balázst. Fejedelmi alapítványának magasztos czéljai, ha élnek is, bizonyára olyan homályosan élnek a mostani nemzedék tudatában, hogy nemcsak méltónak, hanem szükségesnek is tartom azokat feleleveníteni. Teszem pedig ezt az időszerűség szempontjából is, mert párját ritkító hatalmas alapítványa ez idén kezdi meg áldásos működését s annak jótéteményeit már a folyó évtől kezdve időtlen időkig élvezni fogják hálás és kegyeletes érzéssel egyházkerületünk, a helybeli egyházak, ezek iskolái, lelkészei, tanárai, tanítói s tanuló ifjúsága. Kegyeletes kötelességemnek teszek eleget magam is, mikor negyedszázad óta mindig tisztelettel ápolt hálám adóját róhatom le e nagy emberbarát iránt, a ki élte utolsó szakában bizalmasává fogadott s szívesen éreztette velem nemes szíve jóságát. * Kalocsa Balázs 1819 október 14-én született Nagykőrösön régi nemes családból, melynek tagjai a város és a ref. egyház életében századokon át jelentős szerepet vittek. Szülei katonának szánták s így került hadapródul a Koburg huszárezredhez Galicziába, honnan a szabadságharcz kitörésekor vitéz bajtársaival ő is hazajött a fenyegetett hon védelmére. 1849-ben Haynau halálra ítélte, mint dezertált huszárkapitányt, de halálos ítéletét 18 évi várfogságra változtatták, melyből négy nehéz esztendőt le is ült a rettenetes emlékű várban. 1853-ban kiszabadult s hazajött. Lefoglalt birtokait bérbe vette az önkény uralmi kormánytól, de három év múlva visszakapta — s élte végéig a hivatásszerű gazda mintaszerű pontosságával kezelte azokat. Az év legnagyobb részét szép tetótleni birtokán töltötte feleségével, Ferenczy Annával, a ki testvére volt Erzsébet királyné meghitt felolvasónőjének, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgynek. Harminczegy évig élt boldog házasságban magas műveltségű nejével, a kinek 1891 okt. 8-án történt halála után mély gyász és bánat ütött tanyát az ősi kúriában, a hol az özvegyül maradt férj szomorú napjait egy-két szeretett rokon, néhány bizalmas jó ember s meghitt barát társasága derítette feJ. Ezek közé tartozott boldog emlékezetű H. Kiss Kálmán tanítóképző-intézeti igazgató is, ki joggal elmondhatta Kalocsa Balázs hatalmas alapítványáról: quorum pars magna fui! Négy hónap múlva, 1892 febr. 9-én követte nejét a halálba Kalocsa Balázs is, ki minden szépnek, nemesnek és jónak barátja volt, kiben minden országos közczél, közművelődés, egyház és iskola mindig jószívű adakozóra talált. Beszólni nem szeretett, de tett! Komoly, zárkózott ember volt, de a ki megismerte, a kit közel engedett magához, meleg, szerető szívre talált nála. Tiszteletet parancsoló patriarkális alak volt, példányképe a nyílt, egyenes, őszinte kálvinista magyar úrnak. Szerette hazáját, melyért életét tette koczkára, szerette szülővárosát, egyházát, ennek iskoláit, melynek javára, fejlesztésére tette fejedelmi nagy alapítványát. A rokonai számára rendelt hagyományok, évi járadékok kifizetése után fennmaradó vagyonából három rendbeli alapítvány létesítését rendelte el. I. Az elsőt kisdedóvó felállítására, a mely meg is nyílt még 1892 őszén egy holdnyi kerttel bíró úri lakóházában. Fenntartása alapjául 80 hold földbirtok jövedelmét rendelte. Ez az óvodai alap ma mintegy 112,000 korona. II. A második nagy alapítványa egyházi és iskolai czélokra szolgál. Alapul 12 Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvényt hagyományozott. Ezek száma az időközi újabb kibocsátások alkalmával történt részvényvásárlások folytán 38-ra szaporodott. Egyházi és iskolai czélú nagy alapítványára vonatkozólag azt rendeli, hogy a részvények osztalékát addig kell gyümölcsöztetni, míg a tőkevagyon, a részvények értékét bele nem értve, 350,000 forintra növekedik. Ennek bekövetkeztekor 300,000 forint kiilöníttessék el s kamatai a végrendeletben megjelölt czélokra fordíttassanak. 50,000 forint pedig, mint újabb tőkeképzésre szánt alap, külön kezeltessék s ennek kamatai a részvények osztalékával együtt tovább gyümölcsöztessenek, míg újabb 350,000 forint tőke nem áll elő. Ebből a második 350,000 forint tőkéből 300,000 forint újra kiilöníttessék el s kamatai a ' végrendeleti [czélokra fordítandók, 50,000 forint pedig ismét újabb tőkeképzósre gyümölcsöztetendő a részvények osztalékaival együtt. Ez a vagyongyűjtési és felhasználási eljárás szakadatlanul folytatandó . . . Ez év végén az alapítvány, mely a hadikölcsönből 300,000 koronát jegyzett, már megkezdi áldásos működését. A nagy emberbarát rendelkezése szerint ennek jövedelméből évenként kapnak : 1. egyházkerületünk — föltétlen rendelkezésre — 500 forintot, 2. a nagykőrösi ref. egyház 500 forintot, 3. a nagykőrösi róm. kath. egyház 200 forintot, 4. a ref. egyház által felállítandó árva- vagy szeretetház 500 forintot, 5. a ref. egyház vallásos szegényei 400 forintot, 6. az első lelkész 500 forintot, a második 300 forintot, 7. a ref. kántor 100 forintot, 8. a hazai egyetemes közalap 200 forintot. Összesen 32,000 forint. A tanítóképezdében: 1. 5 rendes tanár (beleértve a zenetanárt is), vagy azok helyettesei fejenként 200 forintot, 2. a gyakorlóiskolai s gazdasági tanítók egyenként 100 forintot, 3. tan- és rajzeszközökre fordítandó 100 forint, 4. ének- és zeneszerekre 100 forint. 5. csinosítási költségek fedezésére 100 forint, 6. beteg tanulók gyógyköltségeire 100 forint, 7. a nyári szünidőt hivatalosan itt töltő (temető) tanulók kapnak 100 forintot, 8. jó erkölcsű, szegény, szorgalmas tanulók tápintézeti ellátására 100 forintot. Sőt, ha a jövedelem engedni fogja, annyi fordítandó e czélra, a mennyi szükség lesz.