Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-22 / 16. szám

helybeli ref. egyház és iskolái, sőt egyházkerületünk történetének lapjaira is! A mai nemzedék már névleg se igen ismeri Ka­locsa Balázst. Fejedelmi alapítványának magasztos czél­jai, ha élnek is, bizonyára olyan homályosan élnek a mostani nemzedék tudatában, hogy nemcsak méltónak, hanem szükségesnek is tartom azokat feleleveníteni. Teszem pedig ezt az időszerűség szempontjából is, mert párját ritkító hatalmas alapítványa ez idén kezdi meg áldásos működését s annak jótéteményeit már a folyó évtől kezdve időtlen időkig élvezni fogják hálás és kegye­letes érzéssel egyházkerületünk, a helybeli egyházak, ezek iskolái, lelkészei, tanárai, tanítói s tanuló ifjúsága. Kegyeletes kötelességemnek teszek eleget magam is, mikor negyedszázad óta mindig tisztelettel ápolt há­lám adóját róhatom le e nagy emberbarát iránt, a ki élte utolsó szakában bizalmasává fogadott s szívesen éreztette velem nemes szíve jóságát. * Kalocsa Balázs 1819 október 14-én született Nagy­kőrösön régi nemes családból, melynek tagjai a város és a ref. egyház életében századokon át jelentős szere­pet vittek. Szülei katonának szánták s így került had­apródul a Koburg huszárezredhez Galicziába, honnan a szabadságharcz kitörésekor vitéz bajtársaival ő is haza­jött a fenyegetett hon védelmére. 1849-ben Haynau halálra ítélte, mint dezertált hu­szárkapitányt, de halálos ítéletét 18 évi várfogságra változtatták, melyből négy nehéz esztendőt le is ült a rettenetes emlékű várban. 1853-ban kiszabadult s hazajött. Lefoglalt bir­tokait bérbe vette az önkény uralmi kormánytól, de há­rom év múlva visszakapta — s élte végéig a hivatás­szerű gazda mintaszerű pontosságával kezelte azokat. Az év legnagyobb részét szép tetótleni birtokán töltötte feleségével, Ferenczy Annával, a ki testvére volt Erzsé­bet királyné meghitt felolvasónőjének, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgynek. Harminczegy évig élt boldog házasságban magas műveltségű nejével, a kinek 1891 okt. 8-án történt ha­lála után mély gyász és bánat ütött tanyát az ősi kúriá­ban, a hol az özvegyül maradt férj szomorú napjait egy-két szeretett rokon, néhány bizalmas jó ember s meghitt barát társasága derítette feJ. Ezek közé tartozott boldog emlékezetű H. Kiss Kálmán tanítóképző-intézeti igazgató is, ki joggal elmondhatta Kalocsa Balázs hatal­mas alapítványáról: quorum pars magna fui! Négy hónap múlva, 1892 febr. 9-én követte nejét a halálba Kalocsa Balázs is, ki minden szépnek, nemes­nek és jónak barátja volt, kiben minden országos köz­czél, közművelődés, egyház és iskola mindig jószívű adakozóra talált. Beszólni nem szeretett, de tett! Komoly, zárkózott ember volt, de a ki megismerte, a kit közel engedett magához, meleg, szerető szívre talált nála. Tiszteletet parancsoló patriarkális alak volt, példány­képe a nyílt, egyenes, őszinte kálvinista magyar úrnak. Szerette hazáját, melyért életét tette koczkára, szerette szülővárosát, egyházát, ennek iskoláit, melynek javára, fejlesztésére tette fejedelmi nagy alapítványát. A rokonai számára rendelt hagyományok, évi jára­dékok kifizetése után fennmaradó vagyonából három rendbeli alapítvány létesítését rendelte el. I. Az elsőt kisdedóvó felállítására, a mely meg is nyílt még 1892 őszén egy holdnyi kerttel bíró úri lakó­házában. Fenntartása alapjául 80 hold földbirtok jöve­delmét rendelte. Ez az óvodai alap ma mintegy 112,000 korona. II. A második nagy alapítványa egyházi és iskolai czélokra szolgál. Alapul 12 Pesti Hazai Első Takarék­pénztári részvényt hagyományozott. Ezek száma az idő­közi újabb kibocsátások alkalmával történt részvényvá­sárlások folytán 38-ra szaporodott. Egyházi és iskolai czélú nagy alapítványára vonat­kozólag azt rendeli, hogy a részvények osztalékát addig kell gyümölcsöztetni, míg a tőkevagyon, a részvények értékét bele nem értve, 350,000 forintra növekedik. Ennek bekövetkeztekor 300,000 forint kiilöníttessék el s kamatai a végrendeletben megjelölt czélokra fordíttassanak. 50,000 forint pedig, mint újabb tőkeképzésre szánt alap, külön kezeltessék s ennek kamatai a részvények osz­talékával együtt tovább gyümölcsöztessenek, míg újabb 350,000 forint tőke nem áll elő. Ebből a második 350,000 forint tőkéből 300,000 forint újra kiilöníttessék el s kamatai a ' végrendeleti [czélokra fordítandók, 50,000 forint pedig ismét újabb tőkeképzósre gyümöl­csöztetendő a részvények osztalékaival együtt. Ez a va­gyongyűjtési és felhasználási eljárás szakadatlanul foly­tatandó . . . Ez év végén az alapítvány, mely a hadikölcsönből 300,000 koronát jegyzett, már megkezdi áldásos mű­ködését. A nagy emberbarát rendelkezése szerint ennek jö­vedelméből évenként kapnak : 1. egyházkerületünk — föltétlen rendelkezésre — 500 forintot, 2. a nagykőrösi ref. egyház 500 forintot, 3. a nagykőrösi róm. kath. egyház 200 forintot, 4. a ref. egyház által felállítandó árva- vagy szeretetház 500 fo­rintot, 5. a ref. egyház vallásos szegényei 400 forintot, 6. az első lelkész 500 forintot, a második 300 forintot, 7. a ref. kántor 100 forintot, 8. a hazai egyetemes közalap 200 forintot. Összesen 32,000 forint. A tanítóképezdében: 1. 5 rendes tanár (beleértve a zenetanárt is), vagy azok helyettesei fejenként 200 fo­rintot, 2. a gyakorlóiskolai s gazdasági tanítók egyen­ként 100 forintot, 3. tan- és rajzeszközökre fordítandó 100 forint, 4. ének- és zeneszerekre 100 forint. 5. csi­nosítási költségek fedezésére 100 forint, 6. beteg tanu­lók gyógyköltségeire 100 forint, 7. a nyári szünidőt hivatalosan itt töltő (temető) tanulók kapnak 100 forintot, 8. jó erkölcsű, szegény, szorgalmas tanulók tápintézeti ellátására 100 forintot. Sőt, ha a jövedelem engedni fogja, annyi fordítandó e czélra, a mennyi szükség lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom