Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-13 / 7. szám

PROTESTÁNS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová \ a kéziratok, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÓVETSÉG Felelős szerkesztő : B1LKEJ PAP ISTVÁN. Tarsszerkesztők: pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Mariay Károly, Patay Pál dr.f Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. TARTALOM. Vezérczikk : Szövetségünk átirata a Presbiteri Világszövetség Vezetőségéhez. — Második czikk : Jajkiáltások, p. — Tárcza: Több meleget. Custodius. — Belföld : A Diákszövetség kolozsvári vezetőgyűlése. Referens. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Pályázat. — Szerkesztői üzenetek. —• Hirdetesek. SZÖVETSÉGÜNK ÁTIRATA A PRESBITERI VILÁGSZÖVETSÉG VEZETŐSÉGÉHEZ. Testvéreink ! Annak a világháborúnak szenvedései, melyek ezidőszerint a nyugati műveltség és keresztyénség bölcsőjét elborítják, nem jutottak el a Ti boldog partjaitokig. Szerencsések Ti, a kik nem látjátok a nyomort, nem élitek át a szenvedéseket és nem viselitek azt a sötét gyászt, mely ernek a páratlanul nagy küzdelemnek nyomában fakad. Vzon érzelmi közösségnél fogva azonban, mely a keresztién népeket összeköti, lehetetlen, hogy ne kísérnétek aggódó figyelemmel, vájjon ennek az elkeseredett tusának mily eredménye lesz a népek értelmi, erkölcsi és vallási fejlődése körül. Mi velünk ezen érzelmi közösségen kivül az a szoros kapocs iratja Hozzátok ezeket a sorokat, a mely a Presbiteri Világszövetség testvéri kötelékébe való tartozás révén Hozzátok is fűz bennünket. Bizonyára ismerni fogjátok azt a diplomácziai jegyzékváltást is, mely az osztrák-magyar monarchia külügyi képviselete ós az Egyesült-Államok kormánya között a semleges államok jogai ós kötelezettségei tekintetében lefolyt. Tudomásotok lesz arról, hogy ezek a jegyzékváltások tisztázták ugyan úgy az Egyesült-Államok kormányának felfogását, valamint azokat a nézeteket is, a melyeket ebben a tekintetben az osztrák-magyar monarchia külpolitikájának vezetői vallanak. Az ellentétes álláspontok kiegyenlítése s a követendő eljárás tekintetében azonban megegyezés nem jött létre. Mintha a diplomácziának legalább ezidőszerint nem lennének meg azok az eszközei, a melyekkel a nemzetek között kifejlett harezot csillapítani, a különböző érdekek tusáját kiegyenlíteni képes lenne. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a sajnálatos ténynek oka főleg az, hogy a nagy, általános emberi érdekek, melyek vallásunk alaptételein nyugoszuak, nem nyerhetnek kellő érvényesülést, s mintha elvesztették volna legalább mulóan annak a hatalomnak egy részét, melyet a keresztyén szívek felett gyakorolniok kellene. Az a tény, hogy Hozzátok fordulunk, megokolása! abban a felfogásunkban találja, hogy szerintünk csakis a keresztyénség elveinek érvényesítése az, mely jövőben ilyen harezoknak elejét veheti és most is alkalmas lehet arra, hogy a békés kiegyenlítésnek, a nemzetek közötti egyetértés helyreállításának eszköze legyen. De tudjuk azt is, hogy az Új Világ egyes államaiban ma itt-ott erősebb a vallásos hagyományok ereje, mint ott, a honnan lakóik ősei e szent örökséget magukkal hozták. Az óvilág szabadságszerető népei, nevezetesen pedig a magyar haza, lehetetlen, hogy hálával ne gondoljon arra a kitüntető vendégszeretetre, melyben az Egyesült-Államok népe annak idején a magyar szabadságharcz vezető férfiait, Kossuth Lajost és társait fogadta és arra, hogy ma százezreukint élnek az Egyesült-Államokban olyanok, a kiket magyar anya nevelt és a kiknek bölcsője a Tisza és Duna vidékén ringott. A mikor ennek a hálának fokozódó érzete köt le bennünket, legalább azok, a kik nem rettennek vissza attól, hogy a múltba visszanyúljanak, kell, hogy kegyelettel emlékezzenek meg az Egyesült-Államok igazi megteremtőire, azokra a vándorokra, kik 300 évvel ezelőtt, az akkor még műveletlen partokon kiszállva, megalapítói lettek annak a köztársaságnak, a melynél gyorsabban fejlődőt és nagyobbat a világtörténelem csak egyet ismer. A Pilgrim Fathers ideálja, ugy-e bár, az volt, hogy egy új világ alapjait rakják le, a melyben szabad lesz a lelkiismeret, háboríttatlanul érvényesülhet a vallásos meggyőződés és a mely menedéke lesz mindazoknak,