Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-26 / 48. szám

a magyar kálvinista írók elite-jének. Munkatársai lesznek az összes tábori lelkészek, egész protestáns intelligencziánk harcztéren, vagy itthon levő legjobb erői. Megszólal majd benne a magyar kálvinista katona is, hogy legyen ez a lap igazán az ő lapja. Érette és vele akar ez a lap élni. A szerkesztő-bizottság minél előbbi tömörítése érdekében e czikk megjelenésével egyidőben már lépések is tétettek, hogy az Egyetemes Konvent, garantálva látván a lap nívóját, minél előbb dönthessen a fölött, hogy ily lap ügyét a magáévá teszi-e. Jelen czikk czélja megjelölni a czélt, mit a lap szolgálni fog. Azokra nézve pedig, a kik katonáinknak most írnak, arról az égető szükségről akartunk szólani, a mit élünk, a mely alatt csüggedünk, a minek lángja még mindig éget. Ne szombat estére írjanak imát, hanem nézzenek arra a két karra, mit aczéllá edzett a munka s a mi most hiába akar imára kulcsolódni, mert kínos görcsök rázzák. Ezt a kart szeretettel kell megfogni, a szenvedő fölé hajolni, hogy mondhassuk neki: „Uram, én ismerlek téged! Vessződ és botod ..." Az, a ki pedig reánk tekint, arczunkon azonnal meglátja, hogy igazán ismerjük-e Azt, kiiiek nevében egyedül lehet szenvedést enyhíteni. A „Református Katonák Lapjának" részletes programmját kiilön bizottság dolgozza ki. Mint nem végleges megállapodást, hanem a programúi halvány körvonalozása gyanánt megemlítem, hogy főként hét rovatra gondolunk, mik e lapban rendszeresen csoportosítanák a czikkeket: I. Vezérczikkek. II. Multunk. Történetünk. Állandóan 1—2 nagyobb czikk. III. Vasárnapra. Költemények. Esetek tárháza. Társadalmi segélyező munka stb. IV. Háborús Magyarország. Alkalmazott dogmatika : kálvinista hitünk igazságairól bizonyságot tevő 1—2 nagyobb czikk. V. Hitünk és életünk. VI. Frontról — frontra. VII. Különfélék. Ily irányú eszmecsere megindulhat azonban bármely lapban addig, sőt azután is, midőn az Egyetemes Konvent hozzájárul ez ügyhöz. Az első számnak karácsonykor már a lövészárkokig el kell jutni. Erre teli intettel, szeretettel kérjük minden hozzáértő szíves segítségét, akár mint munkatársi ígéret, akár m^it tanács, irányítás alakjában. Dr. Molnár Jenő, cs. és kir. tábori lelkész. Lelkészértekezlet Kiskunfélegyházán. November 16-án a kecskeméti egyházmegyei lelkészek közül többen értekezletre gyűltek össze, hogy megbeszélés tárgyává tegyék azokat a fontos kérdéseket, a melyek alapján az egyházmegyében fokozott belmiszsziói tevékenységet fejthetnek ki. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel határozta el a közös munkát, a mely abban fog állani, hogy a lelkészek segítségére lesznek egymásnak minden, a hitélet fejlesztésére vonatkozó munkában. Közre fognak működni az egyes gyülekezetekben rendezendő vallásos estélyeken, behozzák a cserepródikálást, többször fognak értekezletet tartani, hogy ezek által fejlesszék a testvéri együttérzést, hogy minden lelkész bátorítólag érezze, hogy egy erős testvéri szövetség áll mellette, mely minden munkájában s nemes törekvésében segíteni fogja, Különös gondot fognak fordítani a szórványokban lakó hivek lelki gondozására s vallásos összejöveteleket tartanak a szórványokban lakó hivek körében is, hogy ezek által is erősítsék őket egyházunkhoz való ragaszkodásukban s ezen többszöri társas megjelenés által igyekeznek mintegy gyülekezeti hitéletet teremteni ott, a hol gyülekezeti élet még ez idő szerint nincsen. Vallásos iratokat osztogatnak ki közöttük, szóval minden eszközt megragadnak a szórványok lelkigondozásának minél eredményesebbé tételére. Hogy pedig a költségek se okozzanak akadályt, elhatározták a „missziói alap'' létesítését, mely hivatva lesz fedezni az esetleges kiadásokat. Épen ezért elhatározta az értekezlet, hogy a miszsziói alap javára az egyházmegye nagyobb gyülekezeteiben a helybeliek közreműködésével vallásos estélyeket rendez. Az első vallásos estély helyéül Czegléd lett tervbe véve, a melyen öt lelkész fog szerepelni, de meg fog jelenni az egész értekezlet is újabb értekezlet tartása végett. Az egész értekezlet az egyházmegyei Reformátusok Lapjának munkatársául szegődött, hogy az igy több lelkes munkatársakkal megerősödött Lap eredményesebben vehesse ki részét a belmisszió nemes munkájában. Az értekezlet egyetemes egyházunk érdekében rendkívül fontosnak és elodázhatatlannak tartja egy kálvinista nyomda felállítását országos jelleggel, valamint egy kálvinista szellemű napilap és egy társadalmi hetilap szervezését, Ez irányban megkeresést intéz úgy a Kálvin-Szövetséghez, mint az Országos Lelkészegyesülethez s egyben lelkesen fog támogatni minden mozgalmat, mely a kálvinista sajtó megteremtését czélozza. Rendkívül fontosnak tartja a tanügy fejlesztését s ezért elhatározta, hogy az egyházmegyei Lelkészegyesület útján megkeresi az egyházmegyei közgyűlést, hogy tegye egységessé az egyházmegyei tanügy vezetését és ellenőrzését, törölje el a körlelkészséget és körtanítóságot s szervezzen egy egyházmegyei tanfelügyelői állást. A lelkes hangulatban megtartott értekezlet munkába állította a lelkészeket, kik nem fognak az elhatározásnál megállni, hanem vállvetett munkával fogják egyházunk szent ügyét előbbre vinni, a hitéletet fejleszteni, a testvéri együttérzést ápolni s minden erővel arra törekedni, hogy a magyar kálvinista egyház és a magyar kálvinista lelkész azt a helyet foglalja el a magyar hazában, a mely szent hagyományánál fogva megilleti. A MI ÜGYÜNK. A rákosligeti ref. gyülekezet körében propagálta utazótitkárunk a mult vasárnap a Kálvin-Szövetséget. A rossz idő daczára is igen szép számmal sereglett öszsze a gyülekezet. Papp Ákos lelkész imája után utazó-