Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-26 / 48. szám

tudományos meggyőződése is. Próbálja meg az Evang. Őrálló támadni Troeltsch-öt vagy Kuyper-1 (a ki szerint pl. „a kálvinizmus alatt tudományos szempontból a protestantizmus befejezett evolucziója értendő"), ezek majd tudományos multjuk és munkásságuk egész erejével fognak megfelelni az ilyen megjegyzésekre. — Az kellene még hát, hogy a Szemle szerkesztője a meggyőződések dolgában czenzurát gyakoroljon ! Hát ha mi meg azt kívánnék tőle, hogy jövő évben meg a Luthert dicsőítő „eléggé" kimerítő tanulmányokból törölje majd a Lutherre vonatkozó összes szuperlatívusokat? Szerintünk annak nincs „semmi köze a komoly tudományossághoz", hogy felekezeti érzékenykedésből czenzorért kiáltsunk s halálra ítélünk egy czikket akkor, a mikor végső okfejtéseit még nem is olvastuk. Mi ilyet nem teszünk; fölvesszük a szellemi harczot a kálvinizmusért bárkivel, de szerkesztői erőszakosságot segítségül nem hívunk. Ellenben készséggel várjuk és bíráljuk meg az „Ev. Őrálló" legközelebbi czikkét, a melyben hasonló theologiai nagyságokra hivatkozva, „komoly tudom ányosság "-gal fogja nekünk bebizonyítani, hogy nem a kálvinizmus, hanem a lutheránizmus a legbiztosabb győzelmet ígérő keresztyén típus. Meglepetés. Annak kell neveznünk Baltazár püspök legutóbbi Orle választmányi ülésének elnöki megnyitójában azt a részt, a mely a liberalizmusra vonatkozik. „Liberalizmusunkhoz mindig hívek és következetesek voltunk, vagyunk és maradunk. E nélkül a keresztyénség törvényhez tapadt farizeizmussá sülyedne alá. Am a liberálizmus nem jelentheti a meggyőződés objektív alapjának nihilizmusát. A keresztyén liberalizmus kifelé megadhatja a tiszteletet a keresztyénség tartalmával nem egyező más vallásbeli felfogásoknak is, de a keresztyén egyház kebelén belől magára, a maga egészére és tagjaira vonatkozással tisztán és szilárdan kell tartani az objektív alapot, a tartalmi pozitívumokat, az üdvtörténelmi mozzanatokat." így az elnöki megnyitó. Es mi meglepetve kérdezzük: hogyan, hát nem ugyanezért* & tételért támadott bennünket Debreczen'? Nem ugyanezekért az állításokért nevezett reakeziósnak s nem az abszolút liberálizmus rehabilitására és diadalaképen vitték Zoványit Debreczenbe, a kiről pedig előre tudták, hogy fütyül az összes „objektív alapok "-ra? Nem polemizálni akarunk; nem is gúnyolódni; még csak kárörömmel sem akarunk szólni arról, hogy egy nagy kérdésben, a liberálizmus helyes értelmezésében végre sikerült találkoznunk az Orle vezéreivel. Sőt örülünk neki, hogy az első nagy elvi kérdés, a melyet az Orle fennállása óta felvetettek és tárgyalnak, ennyire megtisztító hatással van és nem kerületenkint, hanem meggyőződéseik szerint osztja meg az embereket. Baltazár püspök dogmatizálását meglehetősen némán és csendben fogadta a választmány, liberalizmusának új értékelése és theologiai meggyőződésének határozott hirdetése miatt Zoványi már kilépett a Lelkészegyesületből. De ez nem baj. Ha igazán következetesek maradnak a kálvinizmus elveihez és lesz logikájuk és bátorságuk azokból az összes konzekvencziákal levonni, akkor azok helyett, a kikkel csak a- rideg és elvtelen liberálizmus által voltak összeabroncsolva, olyan szövetségesekre is találhatnak, a kikkel közös elveket és közös ideálokat is lehet szolgálni. Mit vesztett a budapesti ref. egyház? Az „Egyházi Értesítő" legutóbbi számában azt indítványozza, hogy csinálja meg a budapesti ref. egyház a maga temetésrendező intézetét, házikezelésben, hogy a híveket megmentse a temetésrendezők zsarolásaitól és visszaéléseitől. Most a róm. kath. „Egyházi Közlöny" az „Egyházi Értesítő" czikkének tartalmát átvéve, felhívja a figyelmet arra, hogy a főváros valószínűleg az összes budapesti temetésrendezővállalatokat meg fogja váltani, mert ebből oly fényes jövedelmeket remél, hogy általuk nem várt módon fogja helyrehozni megrendült pénzügyi viszonyainak egyensúlyát. A nevezett lap szerint ugyanis a főváros évi 20 —25 millió korona tiszta haszonra számít! Óriási összeg ez ! Ha belőle „csak1

1

egy millió, vagy 500,000 vagy 200,000 vagy csak 100,000 korona is jutna évenkint a budapesti ref. egyháznak, mit jelentene ez annak fejlődésére nézve? Eső után köpönyeg, de megkérdezzük : nem lehetett [volna egy egyházi temetésrendezőintézetet csinálni már 10—20 évvel ezelőtt és nem lehetett volna egységes terv alapján a budapesti reformátusokat megkímélni egyes, folyton gazdagodó, de kapzsi és szívtelen L

temetésrendezők visszaéléseitől ? Még talán most sem lenne késő, ha meg lenne bennünk a gyors cselekvés képessége. A budapesti temetésrendező-intézetek megváltása ugyanis nagy tranzakezió, óriási összeget jelent és még jó néhány óv beletelik, míg az megvalósul. Vájjon, addig is, nem lenne-e szükségünk néhány százezer korona nem várt jövedelemre? A pozsonyi Erzsébet-egyetem. Nagyjelentőségű kultúrális ünnepély volt mult vasárnap, Erzsébet napján Pozsonyban. A kolozsvári Ferencz József-egyetem mellett most íme a pozsonyi az áldott emlékű királyné nevét viseli. Már az ősi sírboltban pihen az, a kinek nevében az uralkodóház egy nagy reményekre jogosító ifjú tagja, nagy tetszéssel fogadott beszéddel a felavatási aktust végezte. Ennek a nevezetes kultúreseménynek egyszerű regisztrálása mellett azonban, minden ünneprontási szándék nélkül egy-két megjegyzést kell tennünk úgy az ünnepélyre, mint egy rávonatkozó kommentárra nézve. Az agilis herczegprimás, a ki még egy „kútszentelési" ténykedéstől sem vonogatja magát, természetesen ezen az ünnepélyen is résztvett. Misét czelebrált ós a főherczegi beszéd után az övé következett, a melyben részletesen elmondta annak a helyiségnek történetét, a melyben az ünnepély lefolyt. Nem feledkezett meg annak a hangsúlyozásáról, hogy a mostani prímás, a midőn lemondott az illető épület elővételi jogáról, az elődökéhez hasonló áldozatot hozott. Mindezekről bősé-