Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-19 / 47. szám

EGY NEVEZETES ÉVFORDULÓ.* 1866—1916 deczember 3. Deczember 3-án nevezetes és ritka ünnepély lesz, mely jelentőséggel bír nemcsak Budapest, hanem az egész ország és főleg az egyetemes magyar református egyház szempontjából. Nevezetes az ünnepély azért, mert egy olyan ügynek az ünnepe, a mely mind háborúban, mind békében egyaránt nélkülözhetetlen, ritkának azért mondható. mert 50 éves jubileum. Ez az ünnepély a budapesti Bethesda református diakonissza-kórház fennállásának 50-ik évfordulója, mely deczember 3-án a főváros templomaiban rendezendő hálaadó istentiszteletek és egy rendkívüli közgyűlés keretében fog megtartatni. Illő és méltányos dolog tehát, hogy ez alkalomból tájékoztassuk a gyülekezetek hivatott vezetőit: a lelkészeket és általuk egyházaink tagjait a magyar református kórház, és diakonisszaügy történetéről és jelentőségéről. Es ez annál inkább szükséges, mert a mi hosszú, nagy harczunk után, melyet hazánk szabadságáért vívunk olyan idők közepette, a mikor az országok pusztulnak, új országok születnek, csak akkor lehet a győzelem és a győzelmet követő béke igazán értékes, ha addig is, míg folyik a háború, a most még több sebből vérző magyar nemzet gyógyításának, megtartásának eszközeit, a melyek közé tartozik a Bethesda diakonissza-kórház is, meleg érdeklődéssel, odaadó szeretettel felkaroljuk ós segítjük. Lássuk hát nagy vonásokban a Bethesda történetét! A Bethesda-kórházat 1866-ban alapította néhány Budapesten élő református úriember, „a kiknek bár német volt a nyelve, de Magyarországért dobogott a szíve". Kezdetben kicsiny, nagyon kicsiny : 6 embernek való kórház volt, szerény bérházban. Kórház nyílt meg már azelőtt is Budapesten, sokkal nagyobb, sokkal szebben berendezett. De Bethesda, az irgalmasság hajléka, melyben diakonisszák ápoltak, még nem nyílt meg. Nem volt még eddig ilyen intézmény, melynek kimondott czélja az, hogy a Krisztusban megjelent isteni irgalomra hivatkozva vállalja a beteg test gyógyítását, nem felejtkezvén meg a sokszor igen beteg lélekről sem. A kis kórház, mely 43 évig volt a budapesti német református egyház tulajdona, az idők folyamán egyre fejlődött, nagyobbodott és mikor az 1903-ban megalakult Filadelfia diakonisszaszövetség, saját lelkészének vezetése alatt, vállalta a kórház gazdasági és ápolási teendőinek ellátását, teljesen meg is magyarosodott. A megnagyobbodott kórház sok minden baja, gondja idővel mindig jobban nyomták a kis leányegyházat, úgy hogy annak vezetői czólszerűbbnek látták, ha a Bethesdát vagy megszüntetik vagy tel* Ügy hisszük, lapunk olvasói iigyelemmel és nagy megér téssel olvassák el a Bethesda-kórház lelkészének alkalmi czikket és sokan lesznek, a kik az évforduló alkalmával megemlékeznek erről a nagyszerű intézményünkről, a mely most a nagy nehézségek között is híven és nagy önfeláldozással teljesíti a reábízott krisztusi szeretetszolgálatot. jesen magyar kezekbe adják át, annyival inkább, mert magukat a kórház azon rendeltetésének, hogy benne az újabb kor kívánalmai szerint magyar diakonisszák képeztessenek, sem hivatva, sem alkalmasoknak nem találták. A kis egyház a kórház eladása ügyében először a budapesti református egyházzal tárgyalt hosszabb ideig. De miután ez egyéb nagy feladataira való tekintettel sem a vétellel járó újabb anyagi terheket, sem a diakonisszaképzés nehéz feladatát nem vállalhatta, a különben is diakonisszaképzés czéljaira alakult Filadelfia magyar diakonissza-egylet 1909-ben megvette a kórházat felsőbb egyházatósági engedéllyel. A Bethesda ára 245,085'78 K volt, Ebből 70,000 K-t készpénzben kellett kifizetni, a többi 175,085*78 K alapítványi összeget képezett,* mely összeget a Bethesda régi tulajdonosa a kórház épületébe és felszerelésébe fektetett bele s így a vevő az ezen alapítványokkal, mint a tőke egyenértékét képező, de készpénzben meg nem levő összeggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését vállalta. A vételárt gyűjtés útján érkezett adományokból és kamatmentes kölcsönökből fedeztük. A Bethesda-kórház új tulajdonosa kezében Isten segítségével szépen, nyugodtan fejlődött tovább. De nemcsak a kórház fejlődött, hanem vele együtt a magyar diakonissza-ügy is : növekedett a testvérek száma. A helyhiány veszedelme így mind fenyegetőbbé vált s épen ez a körülmény kényszerítette a Filadelfia diakonissza-egyletet 1914 júliusában arra, hogy a neki vételre felajánlott Bethesda-kórházzal szomszédos telket és házat megvegye. Az új ingatlan 250,000 K-ba került. A Festi magyar kereskedelmi bank ezt az összeget évi 30,000 K-ás törlesztés mellett rendelkezésünkre bocsátotta. A nagy vétel, igaz, nagy áldozatot követel, de egyszersmind megkönnyíti a kórház fejlődését, a mennyiben a kórházi épületnek egy egész emelete felszabadult, a mi lehetővé tette azt, hogy a Bethesda a háború után egy új osztállyal: a szülészeti osztállyal bővüljön. A háború alatt pedig lehetővé tette azt, hogy ezekben a megüresedett lakosztályokban 30 sebesült és beteg katona ápolásáról gondoskodhassunk 16 hónapon át. Az idén meg & Budapesti központi segítöbizottság l. számú szülőotthonának adhattunk helyet ugyanott; ez az otthon 20 ággyal van berendezve. Azonkívül erdélyi menekülteket is elhelyezhettünk, oly módon, hogy diakonissza-testvéreink közül most sokan a megvett szomszédos épületben, az új testvérházban találtak lakást. Ebben a testvérházban lakik a diadonissza-lelkész is családjával. 1866-ban a Bethesda-kórház két szobájában hat beteget ápoltak, ma 17 kórszobában 100 beteg részére van hely s ezenkívül van még a 20 ágyas szülőotthon^ 1866-ban a Bethesda nagyon szegényes, kezdetleges állapotban volt, ma a kórház két osztálya: a belgyógyászati ós sebészeti osztály fel van szerelve a modern kor követelményei szerint; van Röntgen-laboratóriuma, mintaszerűen berendezett műtője. 1866-ban külföldről jött német diakonisszák ápolták a magyar betegeket, ma 30 magyar