Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-08 / 41. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI csISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre: 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Siess, az óra fut! Dr. Patay Pál. — Vezérczikk: A theologusok háborús szolgálata, p. — Táreza: Farkas József emlékezete. Dr. Pruzsinszky Pál. Levél a szerkesztőhöz. Gr. F. — Belföld: Készüljünk a békére. Matolcsy Judit. — Külföldi hírek. — A mi ügyünk: Az egyházi hivatalnokok betegsegélyezése. F. — Irodalom. — Égyhtáz. — Iskola. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetesek. Az Élet Könyvéből. Siess, az óra fut! Könyörgött Esaiás próféta az Űrhöz, és visszatértté az árnyékot Ákliáz napóráján azokon a grádicsokon, a1 melyeken már aláment volt, tiz grádiccsal. II. Kir. 20.n . Elég sok beszédre és elmefuttatásra adott alkalmat május elsején az óráknak egy órával való előbbretolása és október elsején a hátravitele. Nézték sokan a; fővárosban a villanyórákat, a mikor egy perez alatt egy órával ment előbbre a mutató s a mikor egy órával visszatért, a mikor 25 órából állott egy nap. Az időt mozgással mérjük, de hogy felettünk „a szárnyas idő hirtelen elrepül-e" vagy ólomlábon jár-e, „minden óra századokra" nyúlik-e, az a lelki állapotunktól, helyzetünktől függ. Csodálatos valami is az az idő! Eltekintve attól a problémától, a melyet a filozófusok elé tár, foglalkoztatta az idő a világirodalom nagy alakjait. Horatius azt ajánlja az ő világnézetéből kifolyólag: Carpe diem! Pál apostol ezt: Az alkalmat áron is megvegyétek! A 90. zsoltár írója melancholikusan állapítja meg: Az ember élete 70, vagy legfeljebb 80 esztendő, annak is nagy része nyomorúság. Jézusnál az óra egészen mást jelöl: Asszony, nem jött még el az én órám. Viszont a Getsemánéban: Múljék el tőlem e keserű pohár, de hiszen azért jutottam erre az órára. Más szempontból Krisztusnak épenúgy, mint az Atyának, „nincsenek napjai, esztendei, hónapjai, azért azok nem avulnak, reánézve nem újulnak". A mint Jahve az, a ki egyedül mondhatja a tüneményvilággal szemben: Vagyok, a ki vagyok, úgy Jézus az, „a ki tegnap és ma ugyanaz és mindörökké ugyanaz lészen". Mindenkitől mástól elfut az idő, akár király, akár koldus; akár igaz, akár hamis. Ezékiás, a kegyes zsidó király felett is elszálltak az évek. Utóda még nem volt, a kire trónját és az Isten felséges ígéretét hagyhatta volna, a mely szerint az ő maradékából származik a nagy király: a Messiás. Egészen összetörte a beteg királyt az Isten kijelentése, a melyet prófétája, Esaiás által közölt vele: „Rendeld el a te házadat, mert meghalsz!" Ágyában a fal felé, a templom irányába fordult, sírva könyörgött élete meghosszabbításáért. Hyerominus magyarázata szerint az volt az oka bánatának, hogy még nem volt örököse. Isten megígérte prófétája által, hogy életét 15 esztendővel meghosszabítja. Ezékiás jelt kér. Esaiás választani engedi királyát: Előre menjen-e az árnyék tíz grádiccsal, vagy visszamenjen tíz fokkal ?! Ezékiás azt kérte, hogy visszatérjen az árnyék. Az eredményt a 11. vers mutatja : Könyörgött Esaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt tíz grádiccsal. Ez a bibliai elbeszélés önkéntelenül felmerült lelkünkben a mi óráink elmozdításakor. A mi óráink előbbre-és visszatolása a gyakorlati haszonra való okos törekvés eredménye. Ezékiás napóráján az árnyék visszatérése „jel", az egyházatyák magyarázata szerint csoda volt, hasonló a Jozsué esetéhez. A jel mögötti, a jel előtti intézkedése Istennek a nagyobb csoda. Es ez Jézus tanításával, kijelentésével tökéletesen egybevág és az ebben való erős hitnek a háború alatt sok-sok esetben gyakorlati hasznát is láthattuk. Ezékiás történetében az a kijelentés a szembeszökő, hogy Isten az Ura életnek és halálnak és ő méri ki életünk határát, ő szabja meghálálunk óráját. Nem ugyanezt mondja-e Jézus a hegyibeszédben : Az ő akarata és tudta nélkül egy verebecske sem esik a földre, nektek még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. A kálvinista katonának, de általában a nép egyszerűbb gyermekének csodás erőt kölcsönöz a harezban az, a mit Hunyadi János szájába ad a költő: „Rám czélza már nem egy halál, Ha Isten hagyja, eltalál."
