Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-10 / 37. szám

A német háborús könyvpiaca. 1915-ben a német könyvpiaczon 23,585 könyv és füzet jelent meg. Jóval kevesebb, mint 1913-ban (29,308) és 1914-ben (3*5,078). A csökkenés különösen az életrajzok, gyűjteményes munkák, tudós társaságok kiadványai terén konstatálható. A theologiai tartalmú kiadványok száma valamivel nagyobb, mint a- mult évben, ugyanis 1914-ben 2517, 1915-ben pedig 2688 ilyen kiadvány jelent meg. Nagyon csökkent az orvostudományi munkák száma: 1914-ben 1972, 1915-ben pedig csak 948. Történeti mű is kevesebb jelenik meg, mint a háború előtt (1913-ban : 1705, 1914-ben 1175, 1915-ben 1185). A háború kitörése után nagyon sok (1493) földrajzi mű és térkép jelent meg; a produkczió ezen a téren 733-ra csappant. Hittudományi tartalmú kiadványokban növekszik a termelés (1913-ban 673, 1914-ben 687, 1915-ben pedig 869), ellenben nagy a csökkenés a szépirodalom és a művészeti művekben. 1066-ról 893-ra, illetve 1915-ben 798-ra szállott alá a szépirodalmi művek száma. Doktori értekezés és egyetemi kiadvány is jóval kevesebb jelent meg (7125:6556). A lapok és folyóiratok közül kerekszámban 3000 szüntette be megjelenését. Anglia. Eyy híres lelkész halála. Meghalt a híres, 101 éves William-Tower Kingsley anglikán lelkész, Kingsley hírneves író unokatestvére, Ruskin bizalmas barátja. Ifjúkorában, a mikor Livingstonet hallgatta, afrikai misszionáriusnak készült, de egészségi állapota megakadályozta e törekvésében. Csendes, de nagyhatású munkában töltötte életét. Francai aország. Az unió Franeziaországban. Közöltük még a tavasszal a franczia protestáns tábori lelkészek levelét, a mit az unió érclekében az egyházi fennhatóságokhoz intéztek. A párisi evangélikus egyház zsinata már foglalkozott is az egy és egyetlen „Evangélikus Egyház" eszméjével és hosszas, beható vita után a következő határozati javaslatot fogadta el: „A párisi lutheránus egyház zsinata kimondja, hogy úgy tanainak sérthetetlenségéhez, mint szervezetének függetlenségéhez ragaszkodik a saját tradicziónak talaján híven őrzi az örökséget, a mit Isten reá bízott. De mindezek mellett, a mi a hivatalos eljárást, a munka egységét, a Prot. Szövetséget illeti, ezekben nemcsak örömmel részt vesz, hanem hangsúlyozza a franczia protestánsoknak az állami hivatalnokokkal, a katholikusokkal, a szabadgondolkozókkal szembeni, szóval a kifelé való együttműködésnek a szükségességét. A MI ÜGYÜNK. Losonczi konferencziánk. III. A lelkipásztor gyülekezeti munkásságával kapcsolatos kérdések során a második nap dr. Makkai Sándor kolozsvári theol. ni. tanár annak a témának a tárgyalását vezette be előadásával: Miként teremtsünk egy ház fegyelmet ? Mélyreható, a kérdés gyökeréig leszálló fejtegetéseiben egyfelől az egyház fegyelem szükségességét, másfelől annak lehetőségét vázolta. Az egyházfegyelmet a kálvinista egyháznak csaknem minden téren mutatkozó gyöngülése teszi szükségessé. Ennek oka a kálvinista öntudat elhalványodása, sok helyütt valóságos elsorvadása, intelligencziánknál, népünknél egyaránt. Az intelligencziánál a kálvinista öntudat elsorvadásának oka a pogány materiálizmus. Ez a fertőző szellem elsősorban az irodalomban nyilatkozott meg, a mely az újabb időkben csaknem kizárólag a keresztyén s így a kálvinista szellemmel is homlokegyenest ellenkező eszméket propagált. Megnyilatkozott a színházakban is. A puritán kálvinista életnek már csak halvány nyomaira akadunk intelligencziánk körében. A kálvinizmus világnézet és életeszmény. Mint ilyen, propagálja magát tudományban, művészetben ós az élet mindenféle megnyilvánulásában. Ha nem érvényesül, akkor sorvad. A kálvinista öntudatnak a népnél való sorvadása szintén észlelhető. A magyar nép világnézete sok tekintetben nemcsak nem kálvinista, de nem is keresztyén. Az erkölcsi hanyatlás egyes helyeken egyenesen megdöbbentő. A magyar kálvinizmus az önmagát kormányozni és nevelni tudó képességéből nagyon sokat veszített. Ezt csak egy orvosszer tudja meggyógyítani: a kálvinista gyülekezeti szellem megteremtése. Ezt az önmagunkért és másokért való határozott lelki felelősség tudata adhatja. A modern szellemet Káin szavai fejezik ki a legjobban: „Avagy őrzője vagyok-e én atyámfiának?" A magyar gyülekezetekből is hiányzik az a tudat, hogy nekünk közünk van a mások dolgához is. Ezt akarja pótolni az egyházfegyelem. A kálvinizmus erejét az egyes gyülekezetek, nem a központi szervek virágzása mutatja, A felülről diktált fegyelmezés nem kálvini, hanem kath. egyházfegyelém. Az egyházfegyelemnek egyetlen szerve van: a presbitérium. Az igazi presbitérium a gyülekezet igazi lelkiismerete. A lelkipásztor megértő presbitérium nélkül tehetetlen, magára hagyatott ember. Az egyházfegyelem legelső föltétele, hogy pap és presbitérium közt különös bizalom fejlődjék ki. A presbitereknek legyen meg az utczájuk vagy kerületük. Igen szép példát látunk erre az erdélyi szászoknál. Gyakorolni kell az Úrvacsorától való eltiltást is : ez sok helyütt még érzékeny büntetés. A lelkipásztori munkásság kezdetén a legnagyobb szigorral lépjen föl a lelkész. Presbitériumot kell nevelnünk. Azok kiválasztása a konfinnácziónál kezdődjék. A lelkipásztor ön fegyelmezése is fontos föltétele az egyházfegyelemnek. Szükséges, hogy a theologiákon az ifjúság gyülekezetként neveltessék ós fegyelmeztessók. Szigorú, kemény levegőt kíván a theologiákon: ne exisztálhasson egy perczig sem ott, a ki nem oda való! Ennek a gyülekezetnek legyen presbitériuma, ez fegyelmezze. Az egyik professzor legyen ott a lelkipásztor. A hozzászólások során Soltész Elemér hangoztatja, hogy előadó kissé erős -színekkel festette állapotainkat, pedig sok tekintetben javulást látunk. Sohase volt kor, mely többet kívánt paptól, gyülekezettől, mint a mai. Az is az ébredés jele, hogy bíráljuk presbitériumainkat, önmagunkat. Révész Kálmán szerint túlzás, hogy intelligencziánkban oly kevés jó kálvinista van. Vannak, de az állibérálizmus hatja át jórészüket. Rámutat arra, hogy mily nehéz városi, nagyobijára vegyesVallású gyülekezetek-