Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-28 / 22. szám

megjelentek. A püspökök és a liturgiális bizottság most együttes ülésben a kettőnek összevetéséből nagy gonddal készítettek a lényegesebb részletekre nézve új szöveget és azt terjesztették a konvent elé. A leglényegesebb eltérés az úrvacsora vétele előtti három kérdésre nézve állt fenn. A püspöki kar ugyanis az eddig szokásos három kérdésnek fenntartását óhajtotta csekély módosítással, a liturgiális bizottság pedig egészen újonnan szövegezett és a váltságnak benső átélését kifejező három kérdést proponált, mint az az 1911. konventi jegyzőkönyv függelékében olvasható. Ebben a harmadik, a feltámadásra vonatkozó hit kérdés helyett egy fogadalmi kérdés foglalt helyet. A liturgiális bizottság most a püspökökkel együttesen a három hitre vonatkozó kérdést átalakítással meghagyta és negyedikül egy fogadalmi kérdést állított be. Az illető részlet a következő alakban ment a konvent elé: „Hiszitek-e, hogy az Istentől igazságban, szentségben és ártatlanságban teremtett első embernek esete folytán ti magatok is mindenestől fogva gyarlók, esendők és bűnösök vagytok, kik saját erőtökből Isten ítélőszéke előtt meg nem állhattok, sőt büntetést, halált és kárhozatot érdemeltek? Hiszitek-e, hogy Isten a bűnös emberen megkönyörülvén, az ő szent Fiát, az Úr Jézus Krisztust tiérettetek testben elbocsátotta, kinek egyszeri tökéletes áldozatjával a bűnnek hatalmát és a kárhozatnak erejét elvette s titeket ingyen kegyelméből a Jézus vérének érdemeért hit által megigazít? Hiszitek-e, hogy Isten, a ki feltámasztotta az Úr Jézus Krisztust, általa minket is feltámaszt a halálból és halandó testünket halhatatlanságba öltöztetvén, általvisz az Ő örök dicsőségébe ? Mindezeket bizonnyal elhivén, igéritek-e, fogadjátok-e, hogy ti e kegyelemért háládatosságból egész életeteket az Úrnak szentelitek és már e jelenlevő világban, mint az ő megváltottjai, az ő dicsőségére éltek? A lelkész végül azt mondja: Én is mindezeket veletek együtt hiszem és vallom, ígérem és fogadom." Ezeknek a kérdéseknek mikénti szövegezése tárgyában volt érdekes vita. Gróf Tisza István szólalt fel először és azt hangsúlyozta, hogy a legszebb és legmélyebb jelentőségű szertartásnál, az úrvacsoránál nem szabad semmi olyan mozzanatnak, részletnek helyet foglalnia, a mi a hívek és különösen a lelkész lelkiismeretére zavarólag hathat. Szerinte lehet valaki jó református, ha e kérdésekben lefektetett dogmákat nem fogadja el. Különösen az eredendő bűnre, a megváltásra, a testben való feltámadásra vonatkozó dogmatikus szövegezést nehézményezte és azt javasolta, hogy a liturgiái bizottság által előzőleg megállapított szöveget fogadják el. Baltazár Dezső püspök szerint a kérdéseknek az egyház dogmatikai álláspontját kell kifejezniük, a proponált kérdésekben benn van az üdvtörténet a maga objektív bibliai alapjaiban és a ki ezeket nem fogadja el, az mondjon le inkább az úrvacsorai szertartásban való részvételről. Tüdős István püspök, Nagy Károly előadó, Kenessey püspök, Tisza István gr. ismételt felszólalása után a konvent a kényes kérdésben úgy határozott, hogy ezt nem óhajtja szavazással eldönteni, hanem utasította a liturgiális bizottságot, hogy a püspökökkel és főgondnokokkal együttesen állapítsa meg a kérdések szövegét és azt terjessze a következő konventi ülés elé. Most csak ennyit erre az ügyre vonatkozólag: íme, új és évszázadok óta elő nem fordult dolog fog történni: theologusok és világi urak ülnek össze ilyen dogmatikai kérdés megvitatására, tárgyalására. A három kérdés egyébként a mi kerületünkben csak kevés helyen szokásos és a hol most sincs szokásban, bizonyára nem is vezetik be, mert hiszen helyesen jegyezték meg ez alkalommal is, hogy a készülő agendás könyv és még ennek kötött részletei sem lesznek feltétlen kötelező hatályúak. A paróchiátis könyvtárbizottság jelentését dr. Antal Géza terjesztette elő. Jelentette, hogy a már kinyomtatott könyvek: dr. Kavasz László Homiletikája, dr. Horváth József Bölcsészettörténete, dr. Vargha Zsigmond Az ókori népek vallása cz. munkája rövid idő alatt szétküldetnek. Készen lesz még ebben az évben Forgács Gyula Belmissziói kézikönyve. A theol. tudományok egyéb köreiből is készülnek munkák, a Bibliai Lexikon ügye is halad. A 16. és 17. századbeli magyar prot. irodalomtörténeti könyvre hirdetett pályázat eredménytelen volt, meghosszabbítják ; az egyházi törvény- és szabályrendeletgyűjteményre egy pályamunka érkezett, bírálat alatt van. A paróchiális könyvtáralap 45,000 K. Az évi 10 K^ás járulékokat ezután a fő- és középfokú iskoláknak is be kell fizetniök. Az énekügyi bizottság jelentését dr. Benedek Zsolt titkár adta elő. Örvendetes tudomásul vette a konvent, hogy a Próbaénekeskönyv már nyomdában van és dr. Baltazár Dezső püspök, biz. elnök jelentése szerint rövid idő múlva készen lesz. 3000 példányban jelen meg s minden egyházközségnek megküldik. Ara 2.50 K lesz. A 150 zsoltár mellett 347 ének lesz benne. Nagy érdeklődéssel várjuk megjelenését. A kápláni Jcongrua-bizottság jelentésének legfontosabb részét, a mely az állandó káplántartó helyek megállapítására vonatkozik, Révész Kálmán terjesztette elő. E szerint állandó káplántartó hely lesz — a püspöki és esperesi helyeket nem számítva — Dunamelléken 47, Dunántúl 35, Erdélyben 32, Tiszáninnen 61, Tiszántúl 107. Nagyon helyes elv, hogy a népes gyülekezetekben nem szaporították a kápláni állásokat, azok szervezzenek lelkészi állásokat. p. bronzból vert, igen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség- titkári irodájában (IX. ker., Rádayutcza 28. szám). Kálvin