Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

hány évig bírja az egész vonalon ? Ide munkatársak kellenének. De az meg legjobban téved mégis, a ki e legelső feladat alól kivonja magát. Ki nem téved tehát? Krisztus, a ki megkönyörült a népen: hiszen olyanok, mint a pásztor nélkül való juhok. Az ő nyomdokaira! Kiki ereje szerint könyörülni, aztán tenni, venni, gyó­gyítani, segíteni, tanácsolni, tanítani, írni, beszélni, evan­gélizálni, lángolni, lelkesülni, míg e lángolásban el nem ég az élet. És a segedelem? — vagy a jutalom ? „Elég <iiéked az én kegyelmem!" Szerető elődöd. BELFÖLD. A Bethánia-Egylet évi ünnepélye. Külső méreteiben impozánsan, belső lelki tartalom­ban gazdagon folyt le a Bethánia-egylet évi ünnepélye márczius 23—26. napjain Budapesten. Mindenkit meg­győzhetett ez az egy pár nap arról, hogy a Bethánia munkája minden elétornyosuló nehézségek daczára is fejlődő munka. A ki az előző évi ünnepélyeken is részt vett, megfigyelhette, hogy a régiek mellett mennyi új arcz tünt föl s hogy liány olyan hely is képviselve volt, honnan eddig még senkit se láttunk bethániai ünnepé­lyen. Úgy a skót misszió nagytermében tartott szeretet­vendégségen, mint a theologia dísztermében lefolyt kon­ferencziákon, sőt a Kálvin-téri templomban tartott isten­tiszteleten és vallásos estélyen is nagy volt a zsúfoltság, mely mindenesetre sokakra nézve kényelmetlen volt, de mint annak a jele, hogy az emberekben a lelki dolgok iránt való érdeklődés hatalmasan ébredezni kezd, hálára indíthat bennünket. Lassankint legnagyobb termeinkből kiszorul a Bethánia s mind égetőbbé válik a háború által, sajnos, megakasztott házépítésügy kérdése. Bajos erről az évi ünnepélyről egységes képet adni, mert a kedves, bizalmas együttlétet szolgáló össze­jöveteltől kezdve a legsúlyosabb bibliai kérdéseket tár­gyaló gyűlésig mindenben volt részük a jelenvoltaknak. Néhény szóval külön-külön kell tehát az egyes részle­tekről megemlékeznünk. A csütörtök esti szeretetvendégség gazdag programmja (a Bethánia karának több éneke, két zongoraszám, dr. Molnár Gyula beszéde, dr. Kováts Lajos bibliamagyará­zata I. Kor. 16:8, 9-ről) úgy művészi élvezetben, mint lelki épülésben sokat nyújtott s a fehér asztalnál való bizalmas együttlét az egymással való ismerkedésre is jó alkalom volt. Pénteken délelőtt két specziális értekezlet volt. A lelkészek értekezlete, körülbelül 25 lelkész részvételével az iratterjesztés és a konfirmácziói oktatás ügyét tár­gyalta, nem előadások, hanem bizalmas megbeszélés formájában. A rohamosan fejlődő iratterjesztósnek czél­tudatosabb irányítására nézve (különösen a dolog szel­lemi oldalát illetőleg) hangzottak el okos hozzászólások és indítványok, melyeknek remélhetőleg hamarosan kon­krét eredményei is lesznek. A konfirmácziói oktatásra nézve tapasztalataikról és terveikről számoltak be a lel­készek s az a határozott fölfogás alakult ki, hogy a kátétanítás mellett a bibliának minél nagyobb helyet kell juttatni benne. A másik specziális értekezlet a nők konferencziája volt. Ezen Csűrös István egyháztörténeti előadása után több asszony, még pedig nemcsak az úri rendből, beszámolt az evangéliumi munkában végzett tapasztalatairól, nagyon érdekesen, Vargha Gyuláné pe­dig bibliát magyarázott. Délután azy évi közgyűlés tartatott meg. A volt tit­kár, Vargha Tamás, jelentést terjesztett elő a Bethánia 1915. évi munkásságáról. Beszámolt az egylet legfon­tosabb munkásságáról, a szövetségmunkáról, mely az elmúlt háborús esztendőben, sajnos, csak a nők közt fejlődött tovább; a számban és jelentőségben folyton növekvő vasárnapi iskolákról; az énnekkar gyönyörű munkájáról; az egy esztendeig fennállott Bethánia-hadi­kórházról; az újonnan megnyitott női otthonról; az irat­terjesztés impozánsan fejlődő munkájáról; az egylet lap­járól, a Mustármagról; a jótékonysági mustárról stb., külön emlékezett meg a Bethánia három — pécsi, ma­kói és zilahi — fiókegyletének működéséről; beterjesz­tette az egylet fejlődéséről tett bizonyságot. Az elnökség mandátuma lejárván, a közgyűlés fontos tárgya volt a tisztújítás. Tiszteletbeli elnök lett dr. Kecskeméthy Ist­ván, elnökök dr. Kováts Lajos és dr. Molnár Gyula. így az elnökségben az egylet jellegének megfelelőleg a lel­készi és a világi, a református és az evangélikus elem egyaránt képviselve van. Dr. Szabó Aladárnak, az eddigi elnöknek, ki ezen állásától nagy elfoglaltsága miatt vált meg, Csűrös István tolmácsolta az egylet mélységes há­láját, dr. Szabó Aladár pedig könnyekig meghatva bú­csúzott lelki gyermekeitől, vagy, mint magát kifejezte, nem is búcsúzott, csak szárnyaikra bocsátotta őket. Pénteken este a Magyar Missziói Szövetség rende­zésében missziói gyűlés volt, melyen báró Podmaniczky Pál vetített képes előadásban számolt be a német gyar­matokon folyó munkáról. Az évi ünnepély gerincze, a konferenczia, szom­baton délelőtt és délután folyt le, több mint 400 ember részvétével, a ref. theologia dísztermében. Dr. Szabó Aladár súlyos, tömör bibliai tanulmányt tartott a Szent Lélekről. E fontos tárgy még vázlatos előadásban is oly nagynak bizonyult, hogy az előadó tervezett másik ta­nulmányát (a Krisztus egyházáról) el is hagyta s a dél­után rendelkezésére álló időben az elsőt folytatta s fe­jezte be. Ez az előadás a sok idevonatkozó bibliai hely fényénél sokak előtt új vagy az eddiginél teljesebb világításban tárta föl, hogy mit tanít a Szentírás a Szent­lélek lényegéről és munkájáról. Nyáry Pál pécsi lelkész a megtérésről tartott szép, világos előadást, mely sok minden félreértést eloszlathatott e fontos tárgy felől melyhez sokan még hozzányúlni is félnek. (Az előadás a Bethánia kiadásában nemsokára megjelenik.) Dem'e László a hit két jellemző tulajdonságáról beszélt. Rámuta­tott, hogy a hit Istennel szemben gyermeki, kifelé, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom