Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-25 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIcsISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők: pálóczí Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Szeret minket az Ür! Izsák Aladár. — Vezérczikk : Évfordulón, p. — Második ezikk: Reflexiók külföldi összeköttetéseinkről. Dr. Kiss Károly. — Táreza: Apróságok dr. Baksay Sándor püspök életé­ből. — Belföld: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség IX. nyári gyűlései. Deme László. — Szociális ügyek : Mezőgazdasági munkások vasúti kedvezménye. Földadóelengedés a háború miatt. — Külföld: Ausztria, m. k. — Irodalom: Szolnoki Grerzson: Háborús idők imádságos könyve. Sz. J. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Hirdetések. Az Elet Könyvéből. Szeret minket az Ur! Ha az én rendeléseim sze­rint jártok és az én paran­csolataimat megtartjátok s azo­kat megcselekszitek, a föld megadja az ö termését és bá­torságosan lakhattok a ti föl­deteken ... Ellenségeiteket el­űzitek és elhullanak előttetek fegyver által. Közületek öten százat és százan tízezret űz­nek el. — Hozzátok fordulok. (III. Móz. 26. 3 , 4 , 5 , 9 .) Le van aratva már a nyár termése. Megsokasította az Isten az itthonmaradott kevesek erejét s adott ked­vező időjárást, hogy boldog örömmel hordhassák halomba a súlyos kévék sorát. El-elnézem a végtelen mezők kato­násan sorakoztatott keresztjeit s láttokra ünnepi érzé­sekkel telik meg a szívem. Keresztek sokasága — milyen hatalmasan beszélő bizonyságai ezek annak a mindenható Istennek, ki az aratásnak idejét megőrzé. Prédikál a kereszt a rólunk, gyermekekről gondoskodó mennyei Atyáról, a ki eledelt ad s a ki szeretetével akkor van hozzánk a legközelebb és legáldásosabban, mikor a szükség leginkább emészt és a kétség legjobban aggaszt. A nyári nap sugárözönéiől csillámló keresztből mintha lángok csapnának a magasba s a tüzes fényözönben mintha Isten jelennék meg a magasból : ne féljetek; lám, a föld megadta termését, bátorságosan lakhattok földeteken . . . Igen, bátorságosan lakhatunk. A gazda kiürült kamrája ismét megtelik egy esztendőre ; gonosz ellenségeink embertelen kiéheztetési terve csúfos kudar­czot vallott; a háborúnak nemcsak borzalmait, de súlyos terheit is viselő hazánk — Istennek eme kegyelmes áldásaiban — hatalmas segítséget nyert. Bizodalmas bátorsággal lakhatunk, hozzánk fordult az Isten. De ma, ezekben a történelmi időkben, nemcsak a munka mezején volt és van aratás, hanem aratás folyik azoknak a gigászi harczoknak hős vértől pirosult terein is, hol a magyar lelkesedés ragyogása gazdagon érleli az őszi és a tavaszi vérvetés diadalmas gyümölcseit s hol a magyar bátorság és kitartás csodálatos ereje aratja a győzelmek sorozatát . . . Gorlice, Tarnow, Przemysl, Stryj, Lemberg és az orosz Iirasnik (sőt mire e sorok ólombetűkbe folynak, talán mások is) mindmegannyi súlyos kereszt sorakozik egymás után a harczok meze­jén. Mindenik állomás, mindenik diadal, mindenik kereszt egy-egy hatalmas bizonyság a szerető -igazság nagy Is­tene felől, mert mindenik tele van a jövendőbe vetett bátorságos bizalom éltető áldásaival. Győzelmeket arat­tunk Isten segítségével s e győzelmek után már bátor­ságban lakozhatik földjén a határszéli magyarság, de csaknem az egész birodalom minden lakója. Ha az én rendeléseim szerint jártok és az én paran­csaimat megtartjátok — hangzik az Úrnak szigorú fel­tétele —, akkor megadja a föld az ö termését, akkor bátorságban lakhattok ... A föld termése megvan; a magyar harczosok ötös csoportjai elűzték a Kárpátok bérczeiről az ellenség tengernyi százait; a szent szövet­ségbe olvadott százak ereje viharként kergeti a gőgös ellen lomha tízezreit. Az Ur beváltá drága ígéretét: a földet termésre hívta, az ötöket és százakat diadalra segíti. De vájjon mi eleget tettünk-e a feltételnek, ren­delései szerint jártunk-e, megtartottuk-e parancsait s így van-e bátorságunk jutalomnak venni a termést és a győzelmeket? Hogyha szivünkre tesszük kezünket, pironkodva ismerjük el, hogy nem a jutalmazó, hanem a kegyelmes, nem az igazságos, hanem a szerető Isten áldásával és segedelmével állunk szemben, a ki mintha megfeledkezett volna a szigorú feltételről, a komoly ki­kötésről, a ki előre szerződni nem akar, előre követelni nem tud, a ki csak áldani szeret, áldani akar, áldani tud, a ki „először szeretett minket". Földmívelő magyar nép, ki annyira szereted a földet, hogy annak sarából nemcsak a kezedhez, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom