Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjuy Károly, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. es Veress Jenő Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Mozdíthatatlan ország. Nyáry Pál. — Vezerczikk: Katonáink ós az egyház. Dr. Szabó Aladár. — Tárcza : A postamadárról Bodnár István. Salzburgi levél. Sebestyén Jenő. Stájerban, Karinthiában. E. Szabó Dezső. — Belföld: Megjegyzések. Patonay Dezső. Az E. L. Dsz. negyedik konferencziája. Thildy Jolán. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Mozdíthatatlan ország. „Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak — melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel!" Zsid'. 12.S 8 . Hogy ez a mozdíthatatlan ország nem ez a földi haza, azt igazán megdöbbentő komolysággal igazolják a jelen idók eseményei. Az ellenség pusztító hatalma itt is, ott is hány embert tett földönfutóvá! Nemcsak arról hallunk, hogy dúsgazdag emberek jutottak koldusbotra, miután elveszítették földjeiket, kastélyaikat, hanem még hontalanná lett királyról is tudunk, a ki országát vesztette el. Mozdíthatatlannak véli erődök, bevehetetlennek tartott várak dőltek romba a győzelmes ellenség rettenetes lövegeinek hatása alatt. . . Óh, hacsak e földi haza lenne osztályrészünk !... Óh, ha nem várna reánk egy maradandó, örökkévaló \ De hála a kegyelem Istenének, hogy gondoskodott halhatatlan lelkünk számára egy másik, egy mozdíthatatlan országról, mit nem kell féltenünk semmiféle ellenségtől-Az a győzelem, mely ott a Golgotán ez országot számunkra megszerezte, örökérvényű. A hős, ki a győzelmet kivívta, tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Óh, ez az ország olyan messze van ! — mondod talán te is. Olyan elérhetetlenül messze I . .. Szívem borúját nem tudja felderíteni, lelkem sajgó fájdalmát nem képes megenyhíteni . . . Mégis, ha már most az enyém lehetne ! . . . Mennyország, miért vagy olyan messze? Miért vagy olyan elérhetetlenül távol tőlem ? . . . De hát igazán olyan messze van ? Ki mondta néked, hogy legfeljebb csak halálod után érheted el? . . . Isten igéje nem olyan üdvösségről beszél, a mely csak a halál után lehet az enyém. Sőt! Az Úr Jézus ezt mondja : „A ki én bennem hisz, annak örök élete van1 1 . Ugy-e még énekeskönyvünk egyik szép dicsérete is erről szól: Érzem, hogy az örökélet már e földön az enyém lett ..." És a zsidókhoz írott levél szerzője is ezt bizonyítja : „Mozdíthatatlan országot nyervén...1 1 Tehát miután a mozdíthatatlan országot megnyertük — legyünk háládatosak ! Isten országa tehát már itt tulajdonom lehet. „A ki hisz a Fiúban, annak örök élete vana . A Fiúban való hit, a vele való közösség juttat ez ország birtokába. A mennyeknek országa az Úr Jézusban közelített el hozzánk . . . Ha az Úr az enyém és ér. 17. c*r é vagyok, akkor Vele egvütt, a Benne való élet által enyém már idelenn az 0 országa is ! De hát a tied-e valóban ? Ismered-e az Urat, ki e mozdíthatatlan országot számodra megszerezte? Keresed-e Ot? Szereted-e Őt? Befolyásolja-e életedet? Hálás tanítványa vagy-e, ki megérti, hogy „mozdíthatatlan országot nyervén", élete nem lehet más, mint szolgálat „az Istennek tetsző módon: kegyességgel és félelemmel". Van kegyeskedés is! Ennek meg van a maga ünneplő ruhája, mit felölt magára bizonyos alkalmakkor, de a mindennapi életben nem látod benne. Az igazi kegyesség a mindennapi életet megszentelő keresztyénség, az Úr bevitele mindennapi életünkbe. Isten jelenlétében való élet tölti meg a keresztyént azzal a szent félelemmel, mely annak eredménye, hogy állandóan érzi Urának tekintetét 1 Kell-e nekünk e mozdíthatatlan ország? Pécs szomszédságában van egy község. Egyik csinos ház udvarán láthatunk egy közönséges czigánysátort. E sátor a házi gazda lakása. A tehetős czigány szép házat építtetett magának és ő nem költözött belé. Ott van a szél és hideg ellen enyhet, védelmet nyújtó háza és ő ott lakik szélben, esőben, hóban sátrában az udvar közepén. Atyámfia ! Mozdíthatatlan országot nyertél! A tied I Fogadd el Attól, Ki számodra megszerezte! Vagy jobb neked nyomorúságban gazdag életed sátrában maradnod továbbra is? . . . Nyáry Pál.
