Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

sora óta kisértő ügyet intézett el ezután szerencsésen a közgyűlés: a halasi alapok refundálási ügyét. Benedek Sándor biztos jogászi kezekkel bonczolgatta ennek a mesterségesen felfújt és befejezni nem engedett ügynek a negyedszázados történetét, a melybe a politika szövő­dött bele szerencsétlen módon. Miután rámutatott arra, hogy ez az ügy nemcsak polgárikig, nemcsak bűniigyi­leg, de fegyelmileg is be van fejezve és csak az történt, hogy az alapítványok egy részét iskolai czélokra fordí­tották, de már refundálták, az alábbi indítványt terjesz­tette elő: „Az egyházkerületi közgyűlés a jogügyi bi­zottság által pártolt bizottsági jelentést elfogadja s a jelentésben foglalt indokok alapján, különösen pedig tekintettel arra, hogy az 1906. évi egyházker. határo­zattal megállapított refundálás megtörtént..., tekintve, hogy ennek az ügynek személyi része a már véget ért polgári pörrel, bűnügyi úton és fegyelmileg is befejezést nyert és senki bűnösnek nem találtatott... s végre, hogy ennek az évtizedek óta húzódó pörnek a befejezése a halasi egyház belbékéje érdekében is szükséges: kéri a konventet, hogy e fölött az ügy fölött térjen napi­rendre." Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A püs­pök örömét fejezte ki a közmegnyugvást keltő elintézés fölött s indítványára köszönetet szavaztak az elintézés körül oly sokat fáradozó Benedek Sándornak és Varga Nagy Istvánnak. A népiskolai szakosztály jelentését referálta ezután soron kívül és rendkívül szépen a szakosztály új elő­adója, dr. Szabó Béla tanfelügyelő. Ivlély szakértelem mellett igazi lelkesedés és őszinte egyházszeretet érzett ki nem régiben elhunyt Szabó Péter bátyánk fiának minden szavából. A más vallásúak hitoktatásának helyi­sége tárgyában hozott 30240 — VI./C — 1914. évi vk. min. rendelet kimondja, hogy egy felekezet se köteles helyiségét a más vallásúak hitoktatása ezéljára átengedni. Dobó Sándor újból kéri lapjának, a Ref. Tanítók Lapjá­nak pártolását: a kerület újból megtagadja a támoga­tást. Előadó a népiskolákról szóló jelentés során rész­letesen rámutat a háború miatt beállt nagy változásokra, a melyek különösen az alsóbaranya-bács-szlavóniai egy­házmegyében észlelhetők. A közgyűlés tagjainak zajos helyeslése mellett erős szavakkal megrótta az elég jó anyagi viszonyok közt élő solti egyházat, a miért olyan könnyen átengedte iskoláját az államnak. Majd nagy elismeréssel emlékezett meg a szentendrei polgári fiú-és leányiskoláról, mely erős léptekkel kezd fontos hiva­tása magaslatára emelkedni. A népiskolai bizottságba Tóth Sándor és Nagy Ferencz espereseket küldték be a megüresedett helyekre. A tanítók drágasági pótléka tár­gyában a konvent útján azt a kérést terjesztik a mi­nisztériumhoz, hogy a kik bármi czímen segélyt kapnak, azoknak drágasági pótlékot adjon. Ezzel a 22-iki gyűlés véget ért. K. (Folyt, köv.) A MI ÜGYÜNK. Szövetségünk választmánya helybeli és közelben lakó tagjainak élénk részvétele mellett hosszabb szünet után dr. Bernát István elnöklésével okt. 12-én tartott ülést. Az elnök üdvözlő beszédében örömének adott ki­fejezést, hogy szövetségünk alelnökét, Petri Eleket, egy­házkerületünk püspökévé választotta. A választmány jegyzőkönyvi kivonatban üdvözli és kéri továbbra is meleg érdeklődését, munkáját Szövetségünkben. Rész­véttel emlékezett meg elnökünk arról a nagy veszteség­ről, a mely Szövetségünk és választmányunk buzgó tag­ját, Végh József ny. kúriai bírót fiának, Végh Dezsőnek elhunytával érte; kegyelettel adóztunk Mauchs Jenő, a mi volt kedves, ifjú munkatársunk Szövetségünk volt buzgó segédtitkára emlékének. Az ő vére is ott folyt ki a harczmezején. Nemes Árpád pénztárnok a Szövetség, dr. Kováts István lapunk gazdasági ügyeiről referált. Ügyvezető titkárunk, pálóczi Horváth Zoltán dr., katonai szolgálata miatt nem vehet részt munkánkban; az elnök indítványára a választmány Deptner Tibort alkalmazza s.-titkárul. Dr. Bernát István elnök a békeakczió ügyé­ben tett javaslatot. Felemlítette, hogy az amerikai mu­nicziószállítás elintéztetett ugyan a nemzetközi jog, de nem a keresztyénség szempontjából. Indítványára a vá­lasztmány elhatározta, hogy apellál a rendelkezésre álló úton és módon a Presbiteri Világszövetséghez intézendő felhívással az amerikai protestánsok lelkiismeretére. Ki­mondotta a választmány, hogy óhajtandónak találja egy prot. statisztika készítését; az előmunkálatok megtéte­lére az elnököt kérte fel. Elhatározta a választmány, hogy a közgyűlést az év folyamán megtartja. Végül a s.-titkár bejelentette az újonnan belépő tagokat. Indexen. Az eperjesi kollégium közös tanári értekezletén lapunkat és a Protestáns Szemlét indexre helyezték. Kimondották ugyanis, hogy indokoltnak és óhajtandónak tartják, hogy minden tanár szakítson az olyan lapokkal, a melyekben testvérieden túlzó irány érvényesül. Nem reflektálunk bővebben erre a dologra, elég volt a viaskodásból ; de mégis kifejezést adunk a feletti csodálkozásunknak, hogy épen Eperjesen folyt le ez az eljárás, ott, a hol az a tanár is bennült az ítélŐ-tanácsban, a ki átültetője és terjesztője volt annak a szerencsétlen Preuss-féle „összehasonlító vallástudomány­nak", a melynek téves és túlzó következtetései ellen lapunkban annak a kollégiumnak egy másik tanára, Csengey Gusztáv is szót emelt és a mely az egész ide­vonatkozó vitára alkalmat adott. Dr. Szlávik Mátyás ennek a német professzornak azt a szentencziáját is sie­tett közzétenni az evangélikus testvérek egyik vezető lapjában, hogy „az angolok cselszövő hatalomvágya kál­vini eredetű" és sub titulo „angolok" jónak látta folyton kisebbíteni a kálvinizmust. Természetesen kontrázókra is talált. De nem folytatjuk tovább. A vitát részünkről lezártnak tekintjük. Válaszok. Mindkét debreczeni lapban jelentek meg válaszok az „Igaz kálvinizmus" cz. czikkünkre. Mit fe­leljünk rájuk? Ez alkalommal csak ennyit : mi elmondtuk tárgyilagosan mondanivalóinkat, a melyekre úgy a Lel­készegyesület, de különösen a Debr. Prot. Lap nem ér­vekkel, hanem jóformán újból tisztán személyeskedéssel és szidalmazással felelt. ítéljen mindenki elfogulatlan belátása és meggyőződése szerint. Mi nyugodtan várjuk az ítéletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom