Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-31 / 44. szám
sora óta kisértő ügyet intézett el ezután szerencsésen a közgyűlés: a halasi alapok refundálási ügyét. Benedek Sándor biztos jogászi kezekkel bonczolgatta ennek a mesterségesen felfújt és befejezni nem engedett ügynek a negyedszázados történetét, a melybe a politika szövődött bele szerencsétlen módon. Miután rámutatott arra, hogy ez az ügy nemcsak polgárikig, nemcsak bűniigyileg, de fegyelmileg is be van fejezve és csak az történt, hogy az alapítványok egy részét iskolai czélokra fordították, de már refundálták, az alábbi indítványt terjesztette elő: „Az egyházkerületi közgyűlés a jogügyi bizottság által pártolt bizottsági jelentést elfogadja s a jelentésben foglalt indokok alapján, különösen pedig tekintettel arra, hogy az 1906. évi egyházker. határozattal megállapított refundálás megtörtént..., tekintve, hogy ennek az ügynek személyi része a már véget ért polgári pörrel, bűnügyi úton és fegyelmileg is befejezést nyert és senki bűnösnek nem találtatott... s végre, hogy ennek az évtizedek óta húzódó pörnek a befejezése a halasi egyház belbékéje érdekében is szükséges: kéri a konventet, hogy e fölött az ügy fölött térjen napirendre." Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A püspök örömét fejezte ki a közmegnyugvást keltő elintézés fölött s indítványára köszönetet szavaztak az elintézés körül oly sokat fáradozó Benedek Sándornak és Varga Nagy Istvánnak. A népiskolai szakosztály jelentését referálta ezután soron kívül és rendkívül szépen a szakosztály új előadója, dr. Szabó Béla tanfelügyelő. Ivlély szakértelem mellett igazi lelkesedés és őszinte egyházszeretet érzett ki nem régiben elhunyt Szabó Péter bátyánk fiának minden szavából. A más vallásúak hitoktatásának helyisége tárgyában hozott 30240 — VI./C — 1914. évi vk. min. rendelet kimondja, hogy egy felekezet se köteles helyiségét a más vallásúak hitoktatása ezéljára átengedni. Dobó Sándor újból kéri lapjának, a Ref. Tanítók Lapjának pártolását: a kerület újból megtagadja a támogatást. Előadó a népiskolákról szóló jelentés során részletesen rámutat a háború miatt beállt nagy változásokra, a melyek különösen az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegyében észlelhetők. A közgyűlés tagjainak zajos helyeslése mellett erős szavakkal megrótta az elég jó anyagi viszonyok közt élő solti egyházat, a miért olyan könnyen átengedte iskoláját az államnak. Majd nagy elismeréssel emlékezett meg a szentendrei polgári fiú-és leányiskoláról, mely erős léptekkel kezd fontos hivatása magaslatára emelkedni. A népiskolai bizottságba Tóth Sándor és Nagy Ferencz espereseket küldték be a megüresedett helyekre. A tanítók drágasági pótléka tárgyában a konvent útján azt a kérést terjesztik a minisztériumhoz, hogy a kik bármi czímen segélyt kapnak, azoknak drágasági pótlékot adjon. Ezzel a 22-iki gyűlés véget ért. K. (Folyt, köv.) A MI ÜGYÜNK. Szövetségünk választmánya helybeli és közelben lakó tagjainak élénk részvétele mellett hosszabb szünet után dr. Bernát István elnöklésével okt. 12-én tartott ülést. Az elnök üdvözlő beszédében örömének adott kifejezést, hogy szövetségünk alelnökét, Petri Eleket, egyházkerületünk püspökévé választotta. A választmány jegyzőkönyvi kivonatban üdvözli és kéri továbbra is meleg érdeklődését, munkáját Szövetségünkben. Részvéttel emlékezett meg elnökünk arról a nagy veszteségről, a mely Szövetségünk és választmányunk buzgó tagját, Végh József ny. kúriai bírót fiának, Végh Dezsőnek elhunytával érte; kegyelettel adóztunk Mauchs Jenő, a mi volt kedves, ifjú munkatársunk Szövetségünk volt buzgó segédtitkára emlékének. Az ő vére is ott folyt ki a harczmezején. Nemes Árpád pénztárnok a Szövetség, dr. Kováts István lapunk gazdasági ügyeiről referált. Ügyvezető titkárunk, pálóczi Horváth Zoltán dr., katonai szolgálata miatt nem vehet részt munkánkban; az elnök indítványára a választmány Deptner Tibort alkalmazza s.-titkárul. Dr. Bernát István elnök a békeakczió ügyében tett javaslatot. Felemlítette, hogy az amerikai municziószállítás elintéztetett ugyan a nemzetközi jog, de nem a keresztyénség szempontjából. Indítványára a választmány elhatározta, hogy apellál a rendelkezésre álló úton és módon a Presbiteri Világszövetséghez intézendő felhívással az amerikai protestánsok lelkiismeretére. Kimondotta a választmány, hogy óhajtandónak találja egy prot. statisztika készítését; az előmunkálatok megtételére az elnököt kérte fel. Elhatározta a választmány, hogy a közgyűlést az év folyamán megtartja. Végül a s.-titkár bejelentette az újonnan belépő tagokat. Indexen. Az eperjesi kollégium közös tanári értekezletén lapunkat és a Protestáns Szemlét indexre helyezték. Kimondották ugyanis, hogy indokoltnak és óhajtandónak tartják, hogy minden tanár szakítson az olyan lapokkal, a melyekben testvérieden túlzó irány érvényesül. Nem reflektálunk bővebben erre a dologra, elég volt a viaskodásból ; de mégis kifejezést adunk a feletti csodálkozásunknak, hogy épen Eperjesen folyt le ez az eljárás, ott, a hol az a tanár is bennült az ítélŐ-tanácsban, a ki átültetője és terjesztője volt annak a szerencsétlen Preuss-féle „összehasonlító vallástudománynak", a melynek téves és túlzó következtetései ellen lapunkban annak a kollégiumnak egy másik tanára, Csengey Gusztáv is szót emelt és a mely az egész idevonatkozó vitára alkalmat adott. Dr. Szlávik Mátyás ennek a német professzornak azt a szentencziáját is sietett közzétenni az evangélikus testvérek egyik vezető lapjában, hogy „az angolok cselszövő hatalomvágya kálvini eredetű" és sub titulo „angolok" jónak látta folyton kisebbíteni a kálvinizmust. Természetesen kontrázókra is talált. De nem folytatjuk tovább. A vitát részünkről lezártnak tekintjük. Válaszok. Mindkét debreczeni lapban jelentek meg válaszok az „Igaz kálvinizmus" cz. czikkünkre. Mit feleljünk rájuk? Ez alkalommal csak ennyit : mi elmondtuk tárgyilagosan mondanivalóinkat, a melyekre úgy a Lelkészegyesület, de különösen a Debr. Prot. Lap nem érvekkel, hanem jóformán újból tisztán személyeskedéssel és szidalmazással felelt. ítéljen mindenki elfogulatlan belátása és meggyőződése szerint. Mi nyugodtan várjuk az ítéletet.