Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

IRODALOM. Jöjjön el a te országod ! Egyházi beszédek a világháború idejéből. Irta Jánosi Zoltán debreczeni ref. lelkész. Debreczen. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. 1915. Ára fűzve 3 K, kötve 5 K. 8°. 136 1. Jánosi Zoltán már Papi Dolgozatainak legutóbb megjelent IX-ik kötetében tett közzé egy pár háborús beszédet. Olyanokat, a melyekre azt szoktuk mondani konvenczionális módon, hogy nagy stílűek. De Jánosi nem mérhető konvenczionális mértékkel. Azért csak annyit mondunk, hogy azokban a beszédekben is az ő sajátos szónoki modora és írói temperamentuma mellett keresztyén szocziális felfogása nyilatkozott meg. Ez a felfogás a krisztusi Istenországában gyökerezik s czéljául is annak keresését tűzi ki. Maga nyilatkoztatta ki legközelebb a jeles szerző, hogy ő az Istenország szocziális jelentőségét, vonatkozásait és követelményeit prédikálja. Ezt teszi háborús beszédeiben is, melyekből most egy kötetet bocsátott sajtó alá a beszédek főtárgyát és czélját jellemző eme czímmel: „Jöjjön el a te országod!" A kötet nyolcz beszédet foglal magában. Ezek a következők: 1. Jöjjön el a te országod! 2. A kövek kiáltanak. 3. Akkor és ma. 4. Sziveket próbál az Isten. 5. 6. Jézus és a gyászolók (két beszéd). 7. A ki magát felmagasztalja. 8. Asztalt készít az Úr. Egyik-másik az általa különösen kedvelt Gerok és Ragaz után készült, de úgy, hogy azokban is szinte érintetlenül szemléljük a Jánosi érzés- és gondolatvilágát s nem találunk bennük semmi olyat, a mi idegen lenne Jánositól. így például minden beszédének mintegy alaptónusa a háború ellen való állásfoglalás. S e tekintetben a bibliára, Krisztus tanításaira támaszkodik s veri vissza azokat a meggondolatlan beszédeket, a melyek a világháború forgatagában és lázában a háború dicsőítésére, vagy legalább igazolására (polemodicea) vállalkoznak. Jánosi ezt hirdeti: „A háborúnak azt az evangéliumi, krisztusi felfogását, hogy ez a rettenetes tömeggyilkosság az emberek részéről bún, minden ellenkező felfogással és minden jezsuitaszellemű csűréssel, csavarással szemben fent kell tartanunk. Kálvinista keresztyén ember nem járhat egy úton azokkal, a kik a háborúról ezt a krisztusi felfogást hirdetik, de azután a megalkuvásnak, az elvből való leengedésnek hátsó ajtaján az ellenkező felfogásúak táborába surrannak át. Mi nem követhetjük azokat, a kik azt tanítják, hogy „a kinyilatkoztatás, a biblia nem helyesli a háborút, de azt bizonyos körülmények között, mint elkerülhetetlen rosszat, megengedi". (Mihályfi Ákos: A háború és a theologia.) A biblia, vagyis annak mi ránk nézve irányadó része, az evangélium igenis a bűnös világ erkölcsi természetéből vaskövetkezetességgel folyó, tehát sztikségképeni rossznak tekinti a háborút; de mivel rossznak tekinti, nem helyesli és, a mit nem helyesel, azt nem is engedi meg." (61. 1.) így beszél Jánosi s ebben tökéletes igazsága van. „Jézus nem hadisten, hanem békeisten." (28. 1.) Mindenképen érdekes a Jánosi igehirdetése ezekben a háborús időkben is, főként nemes krisztusi elveiért és bátor szókimondásáért. Nagyon szívesen ajánljuk e beszédeket lelkésztársaink figyelmébe. (sz.) Kis énekes könyv lesz a czíme annak az énekes könyvünkből kiválogatott alkalmi könyvecskének, a melyet most nyomatunk 10,000 példányban 64 lapnyi terjedelemmel katonáink számára. A könyv végén a „Harmatcseppek" szép, rövid fohászai és elmélkedései is ott lesznek. A jövő hét folyamán már kikerül a sajtó alól. Sok 10,000 példányra lesz szükség! Azért sürgősen kérünk új adományokat a dunamelléki egyházkerület pénztári hivatalához. Az újabban beérkezett adományokról a pénztárnok családjában történt gyászeset miatt a jövő számban adunk részletes elszámolást és nyugtázást. A Protestáns Szemle októberi száma az alábbi gazdag tartalommal jelent meg: I. Czikkek. 1. Négy arcz (reformáczió emlékére) dr. Ravasz László. 2. Bismarck keresztyénsége (II.), Nagy Béla. 3. A vallás problémája napjaink bölcseletében, dr. Bartók György. II. Szemle. 4. A mi ügyünk, R. L. III. Irodalmi szemle. 5. A halhatatlanság hite újabb megvilágításban, dr. Szelényi Ödön. IV. Az „Apró kritikák" rovata négy német, két magyar munkát ismertet és az „Ébresztődről emlékezik meg. V. A „Jelek és magyarázatok" cz. értékes rovat Belgiumról és a protestántizmusról, az elhunyt Lamprecht Károlyról és egy kontra temetés czímén a szabadkőműves Zuboly-nak a mi lapunkban is érintett különös temetéséről emlékezik meg. Dr. Rácz Lajos németnyelvű művei. Legutóbb jelent meg különlenyomatban Rácz Lajos sárospataki akadémiai tanárnak, a Sárospataki Ref. Lapok szerkesztőjének két kisebb müve német nyelven. Az egyik: „Philosophie in Ungarn" (8. r. 9 1.), az Ueberweg-féle „Grundriss der Geschichte der Philosophie" cz. mű 11-ik teljesen átdolgozott kiadáscának egyik részlete gyanánt jelent meg; a másikat: „Montesquieu in Ungarn" (8. r. 11 1.) czímmel az „Ungarische Rundschau" közölte. Az elsó mű vázlatos története a magyar filozófiai irodalomnak a XIX. század végéig. A második pedig a hírneves franczia történetbölcselőnek, Montesquieu-nek 1728-ban Magyarországon tett utazásával foglalkozik. Mindkét művével csak öregbítette az érdemes szerző a magyarság érdekében a külföldi sajtó terén már eddig is szerzett érdemeit. EGYHÁZ. Reformáezió ünnepén. Most ezekben a véres, nagy napokban sem feledkezhetünk meg róla. Ágyúk dörején át is meghalljuk azokat a wittenbergi kalapácsütéseket és gondolunk mindazokra, a melyek utánuk történtek. Akkor is sorsdöntő idők voltak. Az idők teljességében jött el a nagy tisztító tűz, élesztve a Lélek által. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy még sok minden van, a mi a régi kovászra emlékeztet. Ha valamikor, úgy most látjuk igazán, milyen nagy szükség van az új nagy reformáczióra, az evangélium tüzében megtisztult új életre az egyéni és társadalmi élet minden megnyilvánulásában. Azért ma, a midőn látjuk a nagy pusztulást, készüljünk a nagy építő munkára és vetélkedésünk tárgya az legyen, hogy ki akar és tud Isten kegyelméből legtöbbet tenni a békesség, igazság és szeretet országának eljöveteleért.