Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-24 / 43. szám

A Mi Életünk a czíme a clevelandi első magyar ref. egyházközség hivatalos lapjának, a melyet Tóth Sándor lelkész szerkeszt. Most jutott el hozzánk ennek aug. 30-iki száma, Akkor még a 2-ik hadikölcsön jegy­zése volt aktuális. Ottani egyházunk és hívei 22,700 K-t jegyeztek erre. Az egyházközség nyári iskolájába az öt osztályba 300. óvodájába 213 magyar gyermek járt! Ezekkel a nyári magyar iskolákkal teljesítenek ottani lelkészeink és tanítóink nagyszerű hazafias munkát. A Református Híradó, az amerikai két magyar ref. egyházmegye hivatalos lapjában olvassuk az osztrák­magyar nagykövetség hirdetményét, a melyben tudomá­sára hozza az ottani osztrák és magyar állampolgárok­nak, hogy mindazok, a kik olyan gyári üzemekben dol­goznak, a melyek hazájuk ellenségei számára hadiszereket gyártanak, súlyos bűntettet követnek el. Egyházkerületi segélyek. I. Államsegélypénztár­ból : a) Egyházak részére: Eszék 400; Velimirovácz (esperes kezéhez) 400; Aderjás 500; Beremend 250; Tésenfa 500; Turony 400; Tiszavárkony 500; Tolna­némedi 400; Jut 250; Alag-Dunakeszi 2Ő0; Gyón 300: Nyáregyháza 200; Örkény 300; Rákosszentmihály 200; Dunabogdány 300; Kisoroszi 300; Kispest 400; Pest­szentlőrincz 200; Vasad 300; Vecsés 300; Gárdony 300; Vereb 300 K. — b) Lelkészek számára: Kozma Géza 400; Dömötör Lajos 400; Széles Áron 200; Hor­vát Antal 300 ; Paál József 200 ; Vitányi Bertalan 300; Sándor István 400; Sárközi József 200; Lampert Gyula 400; Biczó Pál 300; Borzsák Lajos 300; Böhönyei Ist­ván 300; Szeles József 200; Kerecsényi Zoltán 400; Gerenday Endre 200; Kardos János 400; Kálmán Dezső 300; Sikó Ernő 200; Pálfi Gábor 400; Fe­hér Gyula 200 K. -1 - II. A Baldácsy-alapból: a) Egy­házak részére: Kórós 700; Sámod 600; Izsák 700; Kazsok 500; Újpest 700; Ercsi 600 K. — b) Lelkészek részére: Józan Sándor 600; Koppány Károly 600; Szi­geti Bálint 600; Lutár Sándor 500; Göde Sándor 500; Széky Géza 500; Varga Sándor 500 K. — A Szondy-Kenessey-alapítvány várható jövedelme ez évben ismét Kistengelicz alakuló egyházközségnek adatik. Lelkészbeiktatás Kunszentmiklóson. F. hó 17-én, vasárnap a nagy veszteség és gyász után örömünnepe volt a kunszentmiklósi gyülekezetnek ; e napon volt az újonnan megválasztott lelkész, Vargha Tamás beikta­tása. Már 16-án, szombaton elindult vele a szülőkből, rokonokból, barátokból, tisztelőkből álló lelkes kis cso­port, hogy tanuja legyen az ő beiktatásának néhai Baksay Sándor örökébe. A pályaudvaron Martinovics László főszolgabíró üdvözölte az új lelkészt közvetlen szeretettel az egész környék nevében. A tervezett fényes fogadtatást elmosta a folyton zuhogó fagyos eső. De azért hosszú kocsisor robogott át a városon. A nyitott ablakokból, az ereszek alól, bőrig ázott emberek ajkáról sok éljen hangzott. A hatalmas paplakban az egész presbitérium élén az összes harangok zúgása közben Tóth Ferencz főgondnok fogadta és üdvözölte keresetlen szavakkal, de annál több melegséggel az új lakót.1 A tu­lajdonképeni beiktatás vasárnap délelőtt a zsúfolásig megtelt templomban folyt le, hova Apostol Pál, Kiss Ödön tanárokkal, Lukácsy Imre, Kerecsényi Zoltán, Baky Ferencz, ifj. Gerenday Endre, Sebestvén Pál lelkészek­kel együtt vonult be az új lelkész. A beiktató beszédet az esperes távollétében Lukácsy Imre dunavecsei lelkész tartotta. Tartalmas, kerek s mélységes hittől áthatott szavai nagy hatással voltak az egész gyülekezetre. A bib­lia, a kulcsok, az egyház pecsétjének átadása után Vargha Tamás, az új lelkipásztor lépett a szószékre s tartott I. Kor. 2: 2 alapján hatalmas beköszöntő beszédet. Érzi — úgymond •— a nagy felelősséget, melyet, a nagy gyülekezet gondja ad, a mit csak fokoz, hogy nagy elő­dök örökébe történt elhivattatása, növeli azt ifjúsága s a nehéz, véres, háborús idő. Nem nyithatná ki az ő nehéz szolgálatának vasajtaját, ha nem volna kulcsa hozzá s ez a Jézus Krisztus ereje, mert nem végez­tem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről. Istentisztelet után a presbiteri díszgyűlésben elfoglalta Vargha Ta­más az elnöki széket. A gyengélkedő főgondnok helyett Pátkay Imre tanár üdvözölte a presbitérium nevében. Utána a tanári kar ólén Apostol Pál igazgató köszön­tötte s ajánlotta pártfogásába ezt a fejlődő iskolát A város katholikusainak üdvözletét és bizalmát Víg Zol­tán kath. lelkész tolmácsolta, míg az izraelita hitközség üdvözletét dr. Deutsch Ignácz ügyvéd hozta el. A be­iktató ünnepély barátságos társas ebéddel zárult, melyen meleg szeretettel ünnepelték az új lelkészen kívül édes atyját, Vargha Gyula államtitkárt, a ki „A harangok" és a „Cséplés" cz. remek költeményeinek elmondásával nagy lelki élvezetet szerzett a megjelenteknek. ISKOLA. A líaár-Madas ref. felsőbb leányiskola és nevelő­intézet igazgatótanácsa f. hó 18-án d. u. fél 5 órakor tartotta ez idei első gyűlését az intézet Attila-utcza 101. szám alatt lévő helyiségében dr. Darányi Gyula udvari tanácsos elnöklete alatt. Az elnöki bejelentések kapcsán az elnök mély kegyelettel emlékezett meg egyházkerü­letünk nagynevű püspökének elhunytáról, ki az intézet iránt is állandóan a legmelegebb érdeklődéssel és sze­retettel viseltetett s a kiben az intézet egyik legnagvobb büszkeségét és támaszát vesztette el. Elhunyta felett érzett fájdalmának kifejezéséül emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Egyben őszinte örömének adott kifeje­zést a gyűlés Petri Eleknek, az igazgatótanács tagjának püspökké történt megválasztatása felett, a kit ez alka­lomból, mint az intézet egyik leglelkesebb barátját és vezetőjét üdvözölt. Az intézeten eszközölt alakítások, melyeknek összege eléri a 10,000 K-át — az elnöki bejelentés szerint —-, jórészben befejezést nyertek. Az elsőemeleti folyosót beiívegeztették s úgy ezt, mint a földszinti folyosót, a lépcsőházat és a szuterént is kály­hákkal látták el, minek következtében a növendékek még biztosabban védve vannak a híilés ellen. Az ebédlő újra festetése s úgy ennek, mint a lépcsőháznak s a folyósóknak szőnyeggel való bevonása által az intézet e része is sokkal kellemesebb külsőt nyert. A lénye­gesebb újítások közé tartozik még a villanyvilágításnak a II. emeleti helyiségekbe, tehát a hálókba való beveze­tése. — Az igazgatói jelentés kiemelte a növendékek számának csökkenését a folyó iskolai évben, a mi — az intézet általánosan elterjedt jó hírneve mellett — tisztán a háború okozta nehéz pénzügyi viszonyoknak tulajdonítandó. Az intézet ez évben már a továbbképző évfolyamot is megnyitotta, melynek növendékei saját maguk által választott tárgyakat hallgatnak, egyszer­smind alkalmat nyernek az idegen nyelvek tökéletes elsajátítására. Végül elhatározta az igazgatótanács, hogy a nagy drágaságra való tekintettel, a tanári kar rendes tagjai részére előleget utal ki, melyből az igazgatót 500, a bejáró tanárokót 250 K, a bennlakókat pedig ennek fele illeti meg. Díszdoktorok. A budapesti magyar kir. tudomány­egyetem jogi és államtudományi tanári kara gróf Tisza

Next

/
Oldalképek
Tartalom