Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-20 / 25. szám

szövetségessel egyformán becsüljenek, ez a mi nemzeti öntudatunktól és önérzetünktől függ. Ezért van szükség a magyarok összegyűjtésére! A magyar istentiszteletnek más a közvetlen czélja, de hathatósan szolgálja ezt a czélt is! Este van. Kinn az utczán Przemysl visszavívásának megünneplésére fáklyásmenetet tartanak. A sokaság hullámzik. A zenekar húzza a G'ott erhalte-t, a Heil dir-1 és a Wacht am Rhein-t. Viharzik az egetverő Hoch Osterreich ! és Hoch Deutschland! En asztalnál ülök. Mozdulatlanul nézek magam elé. Rátok gondolok, jó magyar fiúk, a kik az Isten áldd meg a magyart! éneklésével rohantok az ágyútűzbe, a szuronyok közé, hogy birkózzatok Ausztria-Magyarország és Németország becsületéért és lételéért! Isten áldja meg, Kedves Szerkesztő Űr ! A hosszadalmasságért bocsánatot kér híve, Karlsbad, 1915. június 5. Gödé Lajos. BELFÖLD. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség felhívása a IX. nyári gyűléseire. Diáktársaink 1 Még ha valakinek szíve mélyén maradt volna is valamely kétség a felől, hogy mint fog eldőlni az a rettenetes krízis, melybe nemzeti életünk belekényszerült, annak is egyet kell értenie mindnyájunkkal abban, hogy Magyarország a világháború után nem az lesz, a mi volt. Nem lehet változás nélkül átélnie nemzetünknek ezt a tüzet és vihart. Hazánk történetének egy új korszakáért, nem a réginek folytatásáért küzdenek fegyvereink. De új nemzeti élet nem lehetséges a nemzet vezető elemének, értelmiségének átalakulása nélkül. És nemzetünk intelligenciájának jövendő átalakulása nem képzelhető el a nélkül, hogy a mai diákság, melyből ez intelligenczia előáll, fel ne vetné magában e kérdést: milyen gondolkozásbeli ós életbeli változásokat kíván meg tőlem a háború és az utána remélt nagyobb jövő? A míg diákságunk egyik része, a korra és testi erőre nézve fegyverviselésre „alkalmas", véres szolgálatát hősies hűséggel rója le a harcz mezején, az itthonmaradt diákság nem tehet fontosabb szolgálatot a jövendőnek, mintha ezzel a felvetett kérdéssel komolyan leszámol. Az előttünk levő vakáció nem lehet a meddő pihenés ideje. Ki tehetné tétlenül össze kezeit, amikor néhány hét, sőt napok alatt is évszázadok sorsát döntik el az események. Hozzá kell járulnia a mi szünidőnknek is valamilyen értékkel és szolgálattal e rendkívüli válsághoz. Mindnyájan meg is fogunk ragadni minden alkamát, a mi munkára szólít, akár a termő mezőkön, akár a sebesültek ápolása körül, akár falun, akár városon. De nem azzal avatjuk-e egész nyári munkánkat igazán ünnepélyessé, ha néhány napot kiszakítva belőle arra szentelünk, hogy diákéletünket a legkomolyabb önvizsgálat alá vegyük és megoldásra váró kérdéseire kielégítő feleletet szerezzünk? Milyenekké kell lennünk, hogy méltók legyünk egy ily töméntelen áldozat ós szenvedés árán biztosított jövendő vezetésére? Es miképen lehetünk ilyenekké? Ha ezeket a kérdéseket minden gyakorlati konzekvencziájukkal meg nem értjük és meg nem oldjuk: milyen önérzettel ülhetünk ősszel ismét vissza a biztos előadótermek padjaiba, míg társaink a lövészárkokban és a golyók záporában időznek ? Diáktestvéreink ! Főiskolaiak és a felsőbb osztályokat végző középiskolások egyaránt! Szeretettel meghívunk benneteket nyári gyűléseinkre abban a tudatban, hogy ott jó alkalmat fogtok találni erre az ünnepélyes belső szám adásra. Nehézségek ne tartsanak vissza! Olyan napokat élünk, a mikor az akadályoknak csak egy jelentőségük van: még nagyobb erőfeszítésre képesítik az elszánt akaratot. Akarjatok résztvenni egyik vagy másik gyűlésünkön s adjátok ezzel is jelét annak, hogy megértitek, vagy legalább is óhajtjátok megérteni a nagy háború ébresztő szózatát a magyar diáksághoz. * Ezzel a felhívással fordult a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség az itthonmaradt diákokhoz, a mely, úgy hisszük, sokaknál fog meghallgatásra találni. Etén, Debreczenben, Szentendrén és a nagyenyedi orbói vadászkastélyban folynak le az idei gyűlések, a melyen időszerű nagy témákat tárgyalnak, a melyeknek czimei: Krisztus mint bíró; Krisztus mint király; Krisztus mint megváltó ; A keresztyén élet tényei; Gyakorlati problémák. Ezenfelül napról napra odagyülekeznek Isten igéje köré oly czélból, hogy közvetlen érintkezésbe lépjenek az evangéliumból kisugárzó erőkkel és ebből lássuk a Krisztust, a Királyt az ők ékességében. A délutánokat nemes szórakozással (kirándulás, sport) töltik. Bizonyságot tehetünk arról, hogy evangéliumi mozgalmaink között ez egyike a legfontosabbnak, a mely egyházunk, nemzetünk jövőjére nézve is a legnagyobb horderővel bír. Olyan férfiakat, vezetőket akar nevelni nemzetünk, egyházunk számára, a kik nem szégyenlik a Krisztus evangéliumát és életükben óhajtják illusztrálni, például odaállítani ennek erejét. Nemcsak jogaikat hangoztató, hanem a hit és az Isten iránti hála által nagy és szent kötelességekre buzduló tagokat óhajt ez a mozgalom nevelni. Bárcsak mindenütt megértő szeretetre és méltánylásra találna ez a mozgalom mindazoknál, a kik a mi ifjaink nevelésének és vezetésének szent missziójára megbízatást nyertek és bárcsak úgy egyházi hivatalos köreink, mint mások is, tőlük telhető anyagi és erkölcsi támogatásban részesítenék ezt az Istennek tetsző munkát! A gyűlésekről egyébként majd részletes beszámolót adunk. Távíratmegváltási lapok sere a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza Í7. szám), jt jt jl jt jt