Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-20 / 25. szám

Beszámoló az Evangéliumi Leánydiákszövetség IV. nyári konferencziájáról. Az idei konferenczia a közlekedési és egyéb nehézségek miatt itt helyben folyt le a Baár-Madas felsőbb leányiskola Attila-körúti helyiségében, a melyet Szilassv Paula elnökünk kérésére az igazgatótanács elnöke, Darányi Gyula lekötelező előzékenységgel bocsátott rendelkezésünkre. Az intézet részéről kedves fogadtatásban, ellátásban volt részünk; a konferenczia napjai alatt otthonosan éreztük magunkat. Úgy éreztük a konferenczián magunkat, mintha valami láthatlan kéz kiszakított, volna bennünket a mindennapi életből és egy másikba vezérelt volna. Azt mondta egy kiváló esztétikusunk, az ember kétféle életet lát meg. Az egyiket az érzelem ködös homályán át, ez az, a mit hétköznapi nyelven rózsaszínű szemüveggel nézettnek mondunk, a másik az, a melyet valójában él, a szenvedésekkel teli, bánatos élet. És mikor azt olvastam, kiegészítettem magamban : és van egy harmadik, a mikor Istennel, Istenen keresztül nézzük az életet, ez az igazi, a szenvedésekkel járó, de boldogságot ígérő és adó élet. Ha egy emberben összeütközik az az első kettő élet, beáll a lélek katasztrófája. A harmadiknak meglátása pedig megadja a gyógyulást és megadja az élet harmóniáját. Vájjon hányan vannak a mi korunkban, a mi diáktársaink közt, kik keresik az élet harmóniáját és hányan vannak, a kik nem Istenben keresik ennek forrását. Van a pszichológiának egy törvénye ; mennél nagyobb enerj>iakit'ejtésre van szükség, annál több az energia. A mikor veszélyben vagyunk, több az ellenálló képességünk. A vizsga előtt kétszeres erővel tudunk tanulni. Súlyos betegséggel szemben megsokszorosodott életerő küzd. És most, mikor • minden oldalról ellenség vesz körül, akkor mi legyünk azok, a kik elveszítsük munkaerőnket? Ha végig gondolom ismét a konferenczián nyert tapasztalatokat, ez újult fel a legintenzívebben bennem : mindig szükség van életerős, egészségesen gondolkodó, helyesen látó diákokra, de úgy, mint ma, soha. Idevezető utakon jártak a gondolataink, ezt néztük és figyeltük mindannyian : hát én tőlem, különösen ma, mit követel Isten. Első sorban megújhodást. Testi és szellemi életben tökéletes tisztaságot. Közvetlen, benső imaéletet. Azután tettrekész, önfeláldozó életet, konferencziánkon, főleg pedig tanulságosan összegeződött a magyar keresztyén élet szükségessége. Irodalmunknak keresztyénnek kell lennie, hogy vezethesse nemzetünket a tökéletesedés útján. Hogy nem ért el általános, mélyen járó hatást, a vezéreszme egységének hiánya magyarázza. Ha el akarjuk tüntetni a politika százados ellenségeskedéseit, keresztyénekké kell válnunk. Csak Isten tudatos vezetése alatt fogjuk megtalálni a módokat arra nézve is, hogy egységesítsük nemzetünk különböző népfajait. Ha társadalmunkért dolgozni kívánunk, ha embertársainkon segíteni, érettük élni ak;irunk, Krisztustól kell tanulnunk tiszta áldozatra kész érzelmi életet. Ha pedig a háborút oly szemmel akarjuk tekinteni, mint a mely a rengeteg veszteséggel jót is hoz az emberiségre, csak azt találjuk, hogy a mennyiben Istenhez visz közelebb, a mennyivel Isten országát hozza közelebb, annyival jelent a mi számunkra értéket. És megjelent előttünk az értékes és boldog élethez vezető egyetlen út, Jézus Krisztus. Mint életünk bírája, mint királya és megváltója. És mind határozottabban szorongatott bennünket az a parancs, melyet Kant erkölcsi imperativusnak nevezne, de megmagyarázni nem tud, de mi tudjuk, hogy honnan jött és kitől van: újjá kell születnünk, meg kell térnünk, mert az Úrnak szent Lelke kibontotta felettünk szárnyait és nem hagy bennünket többé nyugodni, máskép, mint Istennél. íme ez a konferenczia szellemi hatásainak vázlatos összegezése. Talán többet tudnának mondani azok, kik először voltak ilyen gyűlésen. De az én lelkemnek ezek voltak a legmélyebb gyarapításai. -— A délelőtti komoly gyűlések után szabad órák következtek. Ki-kirándultunk Hűvösvölgybe, Svábhegy, Pomázra és éreztem, hogy igaz, a mit Eötvös mond : a természet mindenkinek az, a mi a saját lelke. De legtöbbet jelent annak, ki a teremtő Isten gondolatát hordja magában. A konferenczia alatt újból mélységesen átéreztiik, hogy az élet nagyon komoly valami és nekünk azt így is kell felfogni, de egyszersmind azt is, hogy nekünk a fiatalságunkkal és lányságunkkal harmóniába kell olvasztani az életet. Megértettük, hogy Isten elvárja tőlünk, hogy mi kötelességtudó, szolgálni kész és 0 benne ör vendezni tudó keresztyén fiatal leányok legyünk és soha meg ne feledkezzünk arról, hogy az 0 gyermekei vagyunk. És még egyet! Visszatekintve az elmúlt nyári guilésekre, világosan áll előttem az is, hogy az Evangéliumi Leánydiák-Szövetség kötelessége nevelni Magyarországon a testedző, higiénikusán önálló életet élő leánydiákokat. A mi külföldön már régen megvan, az nálunk eddig hiányzott, a nyári szünidő okos, tervszerű kihasználása a lélek és test számára. Mojsisovich Margit. A MI ÜGYÜNK. Mai számunkkal azoknak az előfizetőknek, a kiknek előfizetése e hó végén lejár, valamint azoknak, a kik előfizetési díjukkal hátralékban vannak, mellékelve postautalványt küldettünk és kérjük őket, hogy előfizetésüket ezen megújítani, illetőleg az esedékes összeget mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy így lapunk kiadási költségeit fedezhessük. Uj alapító tag. Dr. Petri Pál min. titkár, tart. főhadnagy 150 K-val Szövetségünk alapító tagjául lépett be. — Ezzel kapcsolatban említjük, hogy Szövetségünk pénztárnoka, Nemes Árpád, a budapesti ref. egyház könyvelője, tisztségét újból átvehette és kérjük Szövetségünk tagjait, hogy az általa szétküldött csekken az esedékes tagdíjakat beküldeni szíveskedjenek.