Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-25 / 17. szám

püspök indítványára, a bizottság köszönetet mondott az elnökségnek a bölcs vezetés munkájáért. Az E. T. B. tagjai azzal a tudattal búcsúzkodtak, hogy a nagy és fontos ügyben méltó munkát végeztek. A bizottság jegyzője, Faragó János pápai főgimnáziumi igazgató, majd gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv a szokásos Ízléses alakban a konventi ülések előtt megjelenjen s majd a konvent tagjai is élvezettel olvashatják a mi iskoláinkról szóló alapos és általában véve örvendetes jelentéseket. A jövő történetírója előtt nem megvetendő forrásmunkák lesznek ezek. —a.— Levél a Szerkesztőhöz. Nagytiszteletű Szerkesztő úr! Becses lapjának f. évi április 18-án megjelent számában nagytiszteletű Csikesz Sándor ref. tábori lelkész úr „Csendes jegyzetek" czím alatt a vallásos iratok kiosztása körül teljesített eljárásomat támadja, azt mondván többek között, hogy a konventi iroda mindjárt az első rendelés alkalmával „lecsípett" abból, a mit kért s hogy „vérszemet kapott az iroda". Ezen — elismerem, hogy erőteljes — kitételekkel szemben és a czikkíró úr által feltett nyílt kérdésre kérek mindenkit, a kiket illet, hogy vaktában emelt vádaskodás előtt tekintsék meg a vallásos iratokról vezetett számadásomat. Meggyőződhetnek abból arról, hogy a tömeges kérelmeknek a rendelkezésre álló készlet korlátolt volta miatt — sajnálatomra — csak aránylagos elosztás útján tehettem eleget s így a nagytiszt. Csikesz Sándor úr által kért 13,598 példány helyett — miután a 4800 példányban kívánt iratokból készlet egyáltalán nem volt — legjobb akaratom mellett is csak 3596 példányt küldhettem. Megjegyzem, hogy Nagyt. Szerkesztő úr f. hónap 14-én kelt becses megkeresésére f. hónap 17-én küldtem és egyidejűleg ismét küldök vallásos iratokat nagytiszteletű Csikesz Sándor úrnak, még pedig az általa összeállított „Hadikórházban" cz. fűzetbői is 1450 példányt, melyet a tiszántúli egyházkerülettől csak most 2—3 nap előtt kaptam kézhez.* Dr. Baksa Lajos, egyetemes konventi előadó. KÜLFÖLD. Németország. A keresztyén otthon és népéletünk megújhodása. JRump Johannes dr., a híres theologiai író, legutóbb e kérdésről tartott előadást a német Evangélikus Egyesü* Fenti közlemény, úgy hisszük, alkalmas a kedélyek megnyugtatására. A jövőben bizonyára nem lesz ok panaszra. A hiba ott történt, mint már jeleztük, hogy a konventi iroda nem tudatta az illetékes tényezőkkel a szükséglet nagyságát. Ezek bizonyára gondoskodtak volna megfelelő és lehető gyors utánpótlásról. Helyes lenne, ha a konventi iroda időnkint nyilvános beszámolót küldene összes egyházi lapjainkhoz, arról, hogy mennyi iratot küldött szét és mily mérvű a kívánalom. letben. Szerinte két ellentétes világnézlet alakult ki. Az egyik tisztán anyagi alapon állva tagadja az Isten létét és működését s felsőbb hatalmak befolyását az emberi életre. A másik azt a meggyőződést vallja, hogy minden látható jelenség a láthatatlan Isten akaratának eredménye. Csupán ez a felfogás képes megfelelni arra a kérdésre, minő czél érdekében engedte meg Isten e világháború kitörését. A válasz nem kétséges az előtt, a ki a közelmúlt társadalmi életét és annak kinövéseit íigyelmes szemmel kísérte: Isten akarata bizonyára a népélet megújhodása, a mely azonban csak az egyén életének megtisztulása útján érhető el. Ezért szükséges a keresztyén otthon felépítése. Kell, hogy a vallásosság és a tekintély tisztelete, a keresztyén családi élet ezen pillérei ismét elfoglalják az őket megillető helyet. Újra kell ébreszteni az összetartozás öntudatát a német tűzhelyekben, hogy a német otthon, mint nemzeti vagyon áldásos befolyását érvényesíthesse. A keresztyén otthon feladata egy öntudatosan német, öntudatosan keresztyén fiatal nemzedéknek vallásos hitre nevelése. A csöndes reform keresztülvitelének eszközeit Rump dr. a következő szavakban ismerteti. A német nemzet nyerje vissza vasárnapját és bibliáját. A vasárnapot töltsük meg lelki tartalommal. Nem egy gyáros ismerte el, hogy a vasárnapi munkaszünet óta nagyobb eredményeket ért el. Sok katonánk csak a háború szenvedései közt ismerte meg a keresztyén vasárnap békéltető áldásait. Ismerje meg és szeresse meg népünk a bibliát. Egy német író, Freytag Gusztáv mondja, hogy a falusi lelkész és annak működése tette lehetővé, hogy Németország elviselje a 30 éves háború szenvedéseit és nyomorát s ez a munka csak a biblia segítségével volt elérhető. Tábori levelükkel bizonyítja előadó, hogy az üdvösség utáni vágy ébredezik. Ezeket a vágyakozókat, ezeket a lelki éhséget szenvedőket kell a keresztyén otthonokban a biblia köré gyűjteni, hogy a nemzet minden rétegében, a hazatért kérges kezű vagy művelt férfiakból, bibliakedvelő, vallásos irányú új arisztokráczia jöjjön létre. Figyelmeztetnek a győzelem veszélyeire is. Mert erkölcsi tőke nélkül még a győzelem is bukáshoz vezethet. A jövő feladata a kulturára ébredés, szabadulás idegen szokások majmolásától, német művészet kifejlesztése s végül monarchikus érzés és hazaszeretet erősítése, mely érzelmeket ezen háborúban Isten összefűzte. így lesz Németország a nemzetek javára őrizője a hűség és igazságosságnak, azon jellegzetes ker. vallásosságnak alapján, a melyet a szabadságharczok vitézei Németország újjászületésének föltételeként követeitek. K. L.-né. A német missziók helyzete. A missziói évkönyv adatai szerint a német protestánsok körében 26 missziói társaságnak 741 fő- és 4032 mellékállomásán 1637 európai és 8963 bennszülött hittérítő működött. Az európaiak között 1063 lelkész, 21 orvos, a többi tanító, munkás ós nő. A német misszióknak 4559 iskolájuk volt! A bevétel volt otthon több, mint 10 millió, a missziókban közel 3 millió márka. Legtöbb munkása a bázeli misz-