Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-22 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHAZhl SKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetésiéshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Hősökre van szükség ! Marjay Károly. — Vezerczikk : A helyes meder. —p. — Második czikk: A református katonák lelki gondozása. Révész Kálmán. — Krónika: A kenyér. — Tárcza: Az első tüz- és vérkeresztség után. Takaró Imre. — Belföld : A máramarosi reformátusság veszedelme. G. Gy. — Külföld : Nagy­británnia. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Hirdetéseit. r Az Elet Könyvéből. Hősökre van szükség! „Indítsátok fel a hősöket. Jöjjenek fel mindnyájan a hada­kozó férfiak ! Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, ka­száitokat dárdákká." (Jóel 3. 9—io.) Az Isten titkainak sáfára, Jóel tudta az egész nemzetet próbáratevő nagy időkben, hogy nem elég a magunkbaszállás, a szívnek megszaggatása, az Istenhez való teljes odatérés. Ezért hirdette : „Indítsátok fel a hősöket!" Igen, ez a további kötelességünk. Eddig nem hittük el, most sírva és aggódva tanul­juk meg a nyakunkba szakadt rémségekből, hogy hősökre van szükségünk! Hősöket kell beleállitanunk ebbe a fel­fordult világba. Hősöket, a kik mindenestül fogva oda állanak egy nagy gondolat, egy igaz ügy szolgálatába. Hősöket, a kik a csodálatos szolgálatban önmagukat múlják föliil, az átlagos emberi korlátokon túlnőnek. Hősöket, a kik rabjaivá, eszközeive válnak a rajtuk uralkodó nagyságos gondolatnak. A legnagyobb áldozatok nevelik a legnagyobb hő­söket. Ma a nemzet fenmaradása, becsülete a legdrágább áldozatot: a nemzet virágának meleg, piros vérét, az életét kívánja, ma kell hát teremniök a legnagyobb hősök­nek. A lehetetlen, emberfeletti feladatok megsokasodva várják, szülik már is a hősöket. Eddig is sokszor mondta az ajkunk, hogy élet-halál­harcz folyik a nemzetek között. Most már egész meg­döbbentő fenségében értjük is. Az elmúlt napokban egy virágzó nemzet tünt el a nemzetek sorából, semmisült meg. Hányan s melyek követik még a közel jövőben ? A tornyosuló veszedelmek hősök után kiáltoznak nálunk is. A már elindított hősök után hangzik tovább a riadó szó: „Jöjjenek fel mindnyájan a hadakozó férfiak!* Értitek ? Mindnyájan ! Nem elégséges a fegyvert forgatók száma. A kik a béke idején megtanulták a fegyver­forgatást, már mind elmentek. Szükség van a többiekre is, az itthon maradt férfiakra is! Jöjjetek mindnyájan ! „Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, kaszáitokat dárdákká!" kiáltja a próféta. Nálunk is így hangzik a nagy hívó szó. A békés munkának szerszámai változ­zanak az élet-halálharcz fegyvereivé. A hősöknek új sorozása kezdődik. A kinek a marka erősen tudta szorítani az ekeszarvát, a kalapács nyelét, hisszük, keményen szorítja majd a kard markolatát is. A kinek a szeme biztos volt a békés munka apróbb­nagyobb feladatainak végzésében, tud biztosan czélozni a harczmezőn is. Az aczélos izmoknak, a gyémánt-szí­veknek van most nagy ára, értéke! Hősökre van szükség! Kik között keresnők e hősöket, ha elsősorban nem a férfiak között. A próféta is ezeket hívta először. Ma is a férfiakat hívja a ver­gődő haza. Férfiak ! Rajtatok van a nemzet szeme ! Nem érzitek? Hányszor restelkedtetek már eddig is az itthon maradás miatt ? A kutató pillantások előtt nem sütöttétek-e le a szemeteket? Emeljétek fel büszkén a homlokotokat, hisz ma a hősök korát éljük. Nyitva az út, ki nem lépne rá ? Hangzik a hívó szó, ki maradna süket ? Hősökké kell lennünk, különben használhatatlan, értéktelen tagjai vagyunk nemzetünknek. Hősökké csak az a gondolat teheti az embert, a melyik rá nézve a legnagyobb, a mely fönségesen hatalmas erejével egész lelkét képes rabul ejteni. Van-e most ránk nézve üdvös­ségünkön kívül nagyobb gondolat, mint nemzetünk meg­maradása s az élő Isten akaratának végrehajtása, melyre hisszük, minket választott? Ez sem tudná az egész lel­künket rabul ejteni? Marjay Károly. Távíratmegváltási lapok üdvözlésekhez és részvét kifejezé­sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szö­vetség irodájában (IV. ker., Molnár-tttcza 17. szim). jt jX ^t jt jt

Next

/
Oldalképek
Tartalom