Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-13 / 37. szám
igen kedvező a zsidók részesedése a halálozásokban, kik gyermekeik megtartására a legnagyobb gondot fordítják ; mig a gör. keletieknél száz élveszülöttre 33"2 hét éven aluli korban elhalt esett, addig a zsidóknál a gyermekhalandóság majdnem félakkora (16*7) volt. Az evangélikusoknál 24*5, a ref.-nál 26"7, a r. k.-nál 28'3. Nemzetiségek szerint a birodalom népességében elfoglalt arányoknál kedvezőbb volt a magyarok és németek részesedése a halálozásokban, ezeknél a gyermekhalandóság is a legkisebb. A többi nemzetiség — különösen az oláh — népességi arányának nagyobb százalékkal szerepel a halálozások között. A legtöbb gyermek a szerbeknél halt el. Az 1912-ben elhunytaknak csupán 56'5%-áuál állapította meg orvos a halálokot. Haláluk előtt orvosi kezelésben részesült 52'2%. Közegészségügyi viszonyaink kezdetleges voltát bizonyítják ezen adatok. Az 1912. évben előfordult halálesetek 23'5°/0 -'dt fertőzőbetegségek, 73 6%-át egyéb természetes halálokok, 2'9%-át pedig nem természetes halálokok idézték elő. A legtöbb fertőző betegség aránylag Bereg vármegyében (32, 4%) fordult elő, a legkevesebb Moson vármegyében (148). 73,702 egyén halt el gümőkórban (az összes elhaltaknak 15'07o_ a )- A tüdővészben elhaltaknak a lélekszámhoz viszonyított aránya, bár lassú, de fokozatos csökkenést mutat. A fertőző gyermekbetegségek közül vörheny ben 10,203 egyén halt el, kanyaróban 6007, szamárhurutban 6577, roncsoló toroklobban 6514, hasi hagymázban 4057. A nem fertőző halálokok között első helyen a veleszületett gyengeség 67,896 és az aggkori végkimerülés 67.429 áll. Tüdő- és mell- hártyagyulladásban 45,297 egyén pusztult el. Az erőszakos halálokok száma, baleset folytán 8100, öngyilkosság 4112, gyilkosság 1577. Bírói kivégzés kettő volt. Magyarországon a 411,187 keresztyén halott köziil (ebből ref. 59,928, ev. 27,845), 400,066 volt egyházilag eltemetve s 11,121 nem volt egyházilag eltemetve; Horvát-Szlavonországokban a 66,285 keresztyén halott szemben (ebből ref. 298, ev. 1,034) 66,989 egyházi eltemetést mutatnak fel, mely különbözet (704) valószínűleg onnan ered, hogy egyes anyaországi politikai községek, egyházilag a társországokhoz tartoznak s így ezen többlet leszámításának 1912-ben 10,417 keresztyén halott nem részesült egyházi eltemetésben. Az 1911. évben volt 15,029, 1910-ben 13,303, 1909-ben 14,581 avagy százalékban a róm kath. 98"2%< a gör. kath. 95'9 a ref. 97 9 %, az ág. h. ev. 99'5 %, a gör. kel. 99'0 %, az unitáriusoknak 90'2%-a részesült egyházi temetésben. Az 1912. évben a Magyarbirodalom népessége a természetes szaporodás révén 274,169 (1911-ben 208,271) lakossal gyarapodott; ezer lakosra 13 0 (1911-ben 9'9) főnyi szaporodás esett. A mint azt az 1912. évi születésekről és halálozásokról fentebb közölt adataink mutatták, ezen — hazánkban eddig példátlanul magas — szaporodás nagyobb mértékben köszönhető a halálozási viszonyok javulásának (halálozási számunk 1'8-del siilyedt), mint a születések nagyobb gyakoriságának (születési számunk 13-del emelkedett), mely körülmény az 1912. évi szaporodásnak értékét mindenesetre növeli. Szembeszökő a népesség hatalmas szaporodása a Tisza balpartján (17'2, 1911-ben 12*0). A magyarság természetes szaporodása számszerint 139,989 (1911-ben 112,540), 1912-ben is nagyobb volt, mint az összes többi nemzetiségeké együttvéve és az eddig elért legjobb (1910) év eredményeit (132,040) is jóval felülmúlja. A többi nemzetiségek közül még a tótoké és ruthéneké mutat a népszámlálási aránynál kedvezőbb szaporodást. Az 1911. évhez viszonyítva az összes szaporodásban valamennyi nemzetiség aránya növekedett a magyarság és a németség rovására. Különösen figyelemreméltó az oláhok hatalmas előrenyomulása, a mely elsősorban kedvező születési arányuknak tulajdonítható. Részesedésük a szaporodásban számszerint 23,945-rŐl előző évhez képest 36'635-re szökött. Természetes szaporodás volt hitfelekezetek szerint az egész birodalomra vonatkozóan róm. kath. 152,493 (%-ban : 55'6), gör. kath. 33,287 (°/0 -ban: 121), ref. az anyaországban 29,218, a társországokban 159, együtt 29,377 (%-ban: 10'7), ág. h. ev. az anyaországban 14,013, a társországokban 589, együtt 14,602 (%-ban : 5*3), nagyon gyenge az 1910. évi népszámlálási 6'4 arány alá esett. Gör. kel. 31,736 (%-ban: 11*6), unit. 1021 (%-ban: 0"4), izraelita 11,903 (%-ban: 4*3), egyéb 296 (%-ban: 0'0). 1910-ben a birodalmi népességben a reformátusok 12-7°/ 0 -kal szerepeltek, az 1912. év végén 12'54, az evangélikus 1910. évi birodalmi százaléka volt 6-4, 1912. év végén 6*34% s a róm. kath. 521%-ról 52'21%-ra emelkedett rövid két év alatt. Hova, mire fog vezetni ezen évenkénti fogyás, arányszámbeli sorvasztás, utalunk e tekintetben mult évben részletesen közölt adatainkra és megjegyzéseinkre. Homola István. KÜLFÖLD. Svájczi levél.* Chambésy (Genf mellett), aug. 22. Bár tudom, hogy e levél nem egykönnyen jut kezei közé, mégis útra bocsátom. Bizony szeretném tudni, mikor, hol s milyen körülmények közt kapja meg. Legutóbbi sorai nyolcz nap alatt ideértek a mi a mai viszonyok mellett nem is sok. Köszönöm, hogy gondolt rám. Külpolitizálni ez alkalommal nem szeretnék; egyrészt mert így biztosítom majd levelem továbbíttatását a határon át, de azért sem, mert kifejezésre akarom juttatni e hallgatással kis hazám semlegességét, jóllehet nehéz, szinte lehetetlen elnyomni a faji szimpátiákat... * Ezt a svájczi barátaink hangulatát jellemző levelet, néhai Martin E. genfi theol. tanár leánya, az ottani ker. leánydiákszövetség buzgó tagja írta egy magyar theologushoz.
