Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-12 / 28. szám

vezető segedelmét s prédikált Hozs. 10.12

. alapján az új szántásról, melyre mindig, de időnkint különösen nagy szükségünk van. A nagy szükségek idején fel is szoktak tűnni mindig az éles ekével szántók, a kik előre néznek. Végig vitt bennünket a történelmen. Mily dudvás volt a talaj a próféta idején, de belehasított mélyen a názáreti ekéje s adott rá az Isten igazságnak esőjét. Jött rá a hitüldözés, szántottak az apostolok, a tanítványok, a vértanúk. Jött a hitnek elferdítése, de hasította a durva rögöt Zwingli, Luther, Kálvin éles ekéje. Hát ma milyen a talaj ? Durva tülekedés mindenért, de feledése az Úrnak, istentagadás, közöny burjánzanak. Szántani kell ma is, új szántást, több világosságot kell a világ lelkébe sugároztatni. Szólott azután a Kálvin-Szövetség új szántásáról, mely életet, mozgást akar belehozni a magyar kálvinizmus tagjaiba s bíztatást intézett a mi kisebb Szövetségünk tagjaihoz, a kiknek egyéni szántásukkal kell előrevinni az egésznek munkáját. Még egy szép imája után a 75 dicséretből áldattuk Istennel az ő népét, kik őt keresik s átmentünk a fürdő épületébe gyűlésre. A gyűlésen a XXXIV. zs. eléneklése és Csuthy László rózsafai lelkész megnyitó imája után Csikesz Sándor elnöki megnyitója következett, mely elsiratta mindenekelőtt Borsos István szerdahelyi lelkész, tagtárs szomorú állapotát, ki immár másodszor is felépített családi tűzhelyének romjain üldögél két kis árva gyermekével s elsiratta a szerajevói gyilkos kettős áldozatát, a trónörököspárt. Beszélt azután Szövetségünk főczéljáról, az egyházi élet elevenségéről, népünk evangélizácziójáról; de szólott arról is, hogy népünk nagy részének sülyedt lelkülete szükségessé teszi, ho<ry először abban a világban, abban a gondolatkörben férkőzzünk hozzá, a mely az övé s fokról fokra eresszük hálónkat a mélyre. Ezért fogja mai gyűlésünk a Kálvinista Gazdatanfolyamot tárgyalni. Hangot adott azután annak a gondolatnak, mely a baranyai kálvinistaság középiskolát nélkülözése miatt ott forrott-zúgott már a lelkünk mélyén, a szívünk keserűségében. Megjött — úgymond — a vakáczió, kéthárom diákunk érkezik haza átlag mindegyik falunkba, de ezek idegenek egymásra nézve, mert mind más iskolából jött meg, mindegyiknek messze vidéken vannak szivéhez forrott kedves barátai s itthon hangtalanul, baráttalanul, unatkozva ténfergik át a vakácziónak egyéb tájbeli diákok előtt oly kedves napjait. Jön a szeptember és ők szélednek Csurgó, Bonyhád, Gyönk, Halas, Kecskemét, Nagykőrös, Kunszentmiklós, Pápa, Budapest, Debreczen stb. iskoláiba, jobb ismerői idegen vidéknek, mint a tulajdon szülőföldjüknek, több a kedves emlékük másutt, mint a szülőházuk táján, nem is vágynak vissza ide soha, szerte az országban keresnek maguknak hivatalokat. Milyen más lehetne ennek a népnek lelke, ha a közülük valók nagyobb szeretettel, több, sírig tartó érdeklődéssel néznének feléje! Fájó sóhaj, könny a hallgatóság szemén ! Tenni kell valamit! . . . Mint fájt ez az érzés a jelenlevő nőknek, anyáknak, mint borult el az erős férfi homloka is. Igen, Elnök, nem tehettél mást, ki kellett mondanod az igét: Református főgimnáziumot Siklósra! Beleszédült a fejünk a gyönyörűségbe. Káprázat, képzelődés, vagy való is lesz belőle? Nem értünk rá gondolkodni róla. Tovább viharzott az elnöknek minket oly igen megértő lelke az iskolai vallástanításról, a tanítókról, a kik, tán nálunk nem is, de szerte az országban ki akarják taszítani a vallást az iskolából, a kik — tán nálunk ilyenek nincsenek is — hűtlenül le akarnak szakadni az egyház testéről. Ah! Légy hív mind halálig és neked adom az életnek koronáját 1 lvi érti még á Krisztus e szavát? Hisszük, hogy a mi tanítóságunk, mely Kálvin-Szövetségünkben oíy hűséggel munkál velünk, érti még s szívvel, lélekkel hangoztatja velünk az egyház és iskola egységét. Üdvözli ezután alsóbaranya-szlavóniai, tolnai, kecskeméti, pesti, dunántúli vendégeinket — hölgyeket és a szövetség tagjait — s áldáskívánással a gyűlést megnyitja. Hitre Ödön körjegyző, szövetségi jegyző jelentette, hogy az alapszabályok készen vannak a fölterjesztésre, melynek intézésére dr. Fejes János ügyvéd, alelnök kéretett fel. Az albizottságok szervezéséről való jelentés két albizottsági elnök távolléte miatt a következő gyűlésre halasztatott. Az egyházmegyei gyűlés alkalmára Kálvin-ünnepély rendezése határoztatott el. Ezután Kiss Zoltán kákicsi lelkész, utána pedig Losonczy Ferencz paprádi tanító tartottak felolvasást ugyanarról a tárgyról: a Kálvinista Gazdatanfolyamokról. Előadták a tanfolyam tárgyait, helyét, idejét, előadóit, anyagbeosztását és órarendjét. Tárgyai lennének : mezőgazdaságtan, háziipar, egészségtan, jogból a nép életében gyakorta előforduló kérdések, szövetkezésben rejlő előnyök, történelem, számtan, földrajz, természettan és vallás. Körülbelül ugyané tárgyakat osztotta be mindkettő — előbbi 86, utóbbi 24 órás anyagbeosztással. A közgyűlés elegendőnek tartotta a 24 órás anyagot is s elhatározta, hogy a télen egyelőre három helyen. Siklóson, Vajszlón és Sellyén megtartja a tanfolyamot — az előkészítést és rendezést a gazdasági bizottságra bízván. Ezután következett a gyűlés történelmi nevezetességű határozata. Gilicze Antal siklósi lelkész indítványozta, hogy, a mit megnyitó beszédében elnökünk oly szépen vázolt, egy Siklóson leendő ref. főgimnázium felállítását vegye fel programmjába a Szövetség. Elnök felkéri az alsóbaranyai megjelent testvéreket, hogy hajlandók e ők is e siklósi főgimnázium felállításához hozzájárulni? Midőn készséggel kijelentették segédkezésüket, az indítvány nagy lelkesedéssel elfogadtatott. Történelem! Nagy erőfeszítés és csüggedés. Csak az utóbbi ne ! Hiszen nappal van még! Érdemes nagy czélokért élni, küzdeni. Es majd eljő az éjszaka, mikor nem munkálkodhatunk. Amíg nappal van, munkálkodjatok a Krisztussal, a ki Atyjával mindezideig munkálkodik. A fiainkért, a kik még most kivertek, a szülőkért, kik mélységes aggodalommal élik át minden napját a tanévnek, melyben a nagy távolság miatt gyermeküket meg sem nézhetik, csak a kezüket, tördelik, hogy nem került-e a szemük fénye valami iszonyú mételyező hatás alá, a népért, melyet lelkéből lelkezett legjobbjai, tanult fiai mindig itt hagynak, érdemes munkálkodni. Előre hát, Szövetség, Isten nevében csüggedés nélkül a siklósi ref. főgimnáziumért! Ezzel elnökünk a gyűlést bezárta. Csánky János palkonyai lelkész hálát adott Istennek a segedelemért s a LXXVII. zs. eléneklésével a gyűlés véget ért. Mindjárt a gyűlés végeztével ülésezett a szövetség propaganda bizottsága, melynek egyik tárgya, a baranyai közhasznú takarék felállítása, tárgyaltatott.- Elnöke lett a bizottságnak dr. Fejes János siklósi ügyvéd, alelnök, jegyzője Gilicze Antal siklósi pap. Előadó maga a bizottság elnöke volt, a ki az úgynevezett közhasznú takarék helyett segélyző- és hitelszövetkezetet ajanlott gazdag programmal. Hogy az ügy minél nagyobb megfontoláson mehessen át, elhatároztatott, hogy elnök a