Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-12 / 28. szám

maga tervezetének részletes kifejtését levélben minden bizottsági tagnak küldje meg és minden tag küldje be elnöknek a válaszát. Megalakult a gazdasági bizottság is. Elnök Bocsor László terehegyi lelkész, szövetségi alelnök, jegyző Kiss Zoltán kákicsi lelkész. K. Z. IRODALOM Papi dolgozatok. írta Péter Mihály, gálszécsi re', lelkész. Ára kötve 6 K. Debreczen 1914. Hegedűs és Sándor könyvkiadása. 8 r. 228 1. A gyakorlati lelkészkedés köréből prot. hazai irodalmunkban bőséges termés mutatkozik évről-évre. Ide vonatkozólag van külön irodalmi vállalatuk a reformátusoknak, az ág. evangélikusoknak, az unitáriusoknak; van aztán közös folyóiratuk is. S ezek mellett még folyton jennek meg önálló, külön kötetben egyházi és szertartási beszédek. A legtöbb lelkész ebben a nemben munkálkodik s ezzel lép a világ elé. A praktikus élet, a mindennapi szükség is megköveteli az egyházszónoklati termékek kiadását. Boldogok volnánk, ha irodalmunk egyéb ágában is ilyen termés mutatkoznék ! De ne panaszkodjunk a prédikácziók mennyisége ellen, hanem nézzük mindenkor a minőséget. A jóból sohasem lehet semmi téren elég sokat produkálni. A Péter Mihály kötete a közepes jó termések közül való, tehát érdemes a kiadásra. Belőle nem ritkatehetségü, nagyszabású szónok képe tűnik elénk, de nem is primitív, igénytelen prédikátoré. Azon a színvonalon áll, a mely képes tanulságost és használhatót nyújtani. A kötetben foglalt 45 beszéd mindenike mutat fel olyan valamit, a mi alkalmas a belső vallásos építésre. Nem mondjuk, hogy mindenik egyformán elegendőt, de egy sincs építő erő és anyag híján. Mi szerettünk volna még bennük több hitet, több lelket, több életet látni, mert a keresztyénség nem tan, nem beszéd, hanem lélek és élet, — de, sajnos, az újabb egyházi beszédek közül a mi kívánalmainknak kevés felel meg. Pedig nem magas tudós mértékkel mérjük azokat, csak a keresztyénség princzipiális érdekeinek és követelményeinek a szempontjából. Ezekre tekintettel bizony a Péter Mihály beszédei is azok közé tartoznak, melyeket szürkéknek ítélünk. Készséggel ismerjük el azonban azoknak jó adatait is. Péter Mihály nem az agyonbeszélő egyházi szónokok közé tartozik. Tudja, hogy nem beszédben áll az Istennek országa. Röviden, világosan ír és beszél. Ügyesen szerkeszti meg beszédeit és velősen adja elő mondanivalóit. Sehol semmi terjengősség, hosszúra nyújtott jerémiáda és bombasztikus frázis. Néhol talán még túlságosan száraz is. Azok közé tartozik, a kik inkább az értelemre hatnak, mint a szívre, pedig a vallás elsősorban a szív érzületében rejlik. Érdeméül tudjuk be Péter Mihálynak az egyszerűséget, természetességet és népszerűséget is. Oly tulajdonságok ezek, melyek kedveltekké teszik beszédeit. Nem jár magasan, a fellegekben, sem nem száll le a homályos mélységbe; mindenkor tudja, mit és hogyan nyújthat a híveknek. Elve a horatiusi princzipium: az aurea mediocritas. Ennél többet, azt hisszük, szelleme sem bírna meg, tehát Ő nem is erőlködik. Érzi: quid valeant humeri et quid ferre recusent. Ez is okosságra és bölcsességre mutat. Beszédei a maguk egyszerűségükben és közvetlenségükben kellemesen hatnak reánk. Azt hisszük, lelkészeink szívesen veszik és haszonnal forgatják kötetét, melyet mi is ajánlunk figyelmükbe. Benne több közönséges, ünnepi és alkalmi beszéd, meg néhány halotti prédikáczió, oráció és sírbeszéd olvasható. A könyv külső kiállítása csinos és megnyerő. Fekete vászonkötésbe van foglalva. Nyomása tiszta, világos. Mindezt már megszoktuk a Hegedűs és Sándor kiadásában megjelenő könyveknél. Az „Igaz gyöngyök" május—-júniusi száma újra változatos tartalommal jelent meg a szerkesztőnek, Takaró Gézának és a lelkes főnmnkatársnőnek, feleségének a tollából Nagyon szép Vargha Bálint zsoltárfordítása (LXXVII. zsolt.) Marót Kelemen nyomán és színes, eleven keresztyén szellemtől áthatott Takaró Gézáné közvetlen, élénk útleírása „Egy postakocsikirándulás" czímmel. Igen kedves a gyermekeknek szóló rovat is. E kis lap előfizetési ára — szegényeknek ingyen! — postaköltséggel együtt, félévre csak 2 K. De ha két, három vagy több egészévi előfizetés küldetik be egyszerre, előfizetőnek jogában áll ugyanannyi más czímre ingyen is megrendelni. Szép és érdekes, hogy az „Igaz Gyöngyöket" ingyen osztják kereskedésekben, gyárakban, irodákban, műhelyekben, rabok között, kórházakban és a kivándorlók között Fiúméban. Zenei pályázat. Az 1914. évben a debreczeni Kövesdy-pályázatra a következő, jeligével ellátott művek érkeztek be: 1. 1914. 2. Végrendelet. 3. Az élet csak hangulat. 4. Sírva vígad a magyar. 5. Az daloljon, ki hazát szeret. 6. Nyugosznak ők, a hős fiak. 7. Zsoltár. 8. A tiltott fán tiltott alma, egy szép asszony leszakajtja. 9. Debreczeni nagyerdő. LO. Hazafiság. 11. Szeretet. 12. Régi bú. 13. S/.övétnek. 14. Apolló. 15. Őszi harmat után. 16. Petőfi-vers. A bíráló-bizottság, melynek tagjai voltak Mácsai Sándor elnöklete alatt P. Nagy Zoltán, a főiskolai gazdasági tanács és Brück Gyula, a városi zenede részéről, a f. év június 18-án tartott gyűlésében az első díjat az „Őszi harmat után" jeligéjű műnek, a a második díjat a „Szeretet" jeligéjű műnek, a harmadikat „Debreczeni nagy erdő" jel. műnek ítélte oda. Az első ós harmadik mű szerzője Lányi Ernő, a másodiké Saja Antal kolozsvári ref. főiskolai zenetanár. Dicsérettel tűntette ki: 1. Végrendelet. 2. Az daloljon, ki hazátszeret. 3. Apolló. 4. Nyugosznak ők, a hős fiak jeligéjű pályaműveket. A díjat nem nyert pályaműveket Mácsai Sándor a feladóvevény beküldése után visszaszolgáltatja. EGYHÁZ, Lel kész választás. A vámos-pércsi ref. gyülekezet Bartha Dezső vecsési s.-lelkészt, — a szentgyörgyi ref. gyülekezet Nádasdy Benőt, — az erdélyi ref. egyházkerületben a magyaréi gyülekezet ifj. Kiss Lajos marosfelfalvi lelkészt, — a gyulafehérvári dr. Gönczi Lajost,