Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

A Protestáns Szemle májusi száma az új szerkesztő: Ravasz László szép elmélkedésén (Admirari) kívül dr. Daxer Györgynek „A Krisztus keresztjééről, n-nek „A száműzött Rákóczi"-ról írt czikket hozza, ezenkívül hosz­szabb irodalmi szemlét közöl „A magyarországi protes­tántizmus történetének jelenlegi állásá"-ról. A „Jelek és magyarázatok" cz. rovat, mely az új szerkesztőnek egyik sikerült újítása, több aktuális témát tárgyal. A legtöbbjénél Ravasz László ékes tollára ismerünk. Az „Igehirdető" századik füzete. Révész János és Soltész Elemér nagybányai lelkészek szerkesztésében megjelent az „Igehirdető" június havi füzete a következő tartalommal: Smid István rozsnyói ev. lelkész: A szellem hatalma bennünk (Pünkösti). Varga Antal bátkai ref. lelkész: A Szentlélek kitöltetésének jelei (Pünkösti). Nánay Béla kiskunhalasi ref. vallástanár: A Szentlélek ünneplése (Pünkösti). Smid István rozsnyói ev. lelkész: Istené a dicsőség (Szentháromság vasárnapján). Korbély Géza eperjesi ev. főesperes-lelkész: Mi némítja el a lel­kekben az Istenhez hívó szót? (Vasárnapi). Soltész Ele­mér nagybányai ref. lelkész: Pál apostol Athénban (Vasárnapi). Révész János nagybányai ev. lelkész: Ti ifjabbak . . . (Iskolai vizsgálatok után). Csernák Béla furtai ref. lelkész: Szeretetlenség (Vasárnapi). Az 1906. márczius havában indított folyóiratnak ez a századik, tehát jubiláris füzete. A száz füzetben 60 református, és 37 evangélikus lelkész tollából összesen 741 beszéd jelent meg. Ebből 425 református, 316 evangélikus szerző műve. A beszédek közül 479 eredeti, 262 fordítás vagy átdolgozás. 172 német, 38 franczia, 36 angol, 9 norvég, 6 dán, 1 cseh eredetiből. A folyóirat előfizetési díja egy évre 12 K, félévre 6 K. Az I—VIII. kötet kap­ható a kiadóhivatalban (Nagybánya, Híd-u. 19.); egy évfolyam ára fűzve 10 K, kötve 12 K. A Vértesalja, a vértesaljai ref. egyházmegyének Vasadi Balogh Lajos gyúrói lelkész szerkesztésében meg­jelenő folyóirata, májusi számával befejezte második évi pályafutását is. Az egyházmegye esperesének, Lévay La­josnak „Kapuzáráskor" cz. czikke méltán hivatkozik arra, hogy ez a lap „elmondhatja ezúttal is, hogy nem hiába futott, hogy nyomán sok lelki áldás áradt ki az egyház­megye egyes gyülekezeteibe", hasonlóképen arra is, hogy ennek az egyházmegyei lapnak a példája „más egyház­megyékben is csakhamar követésre talált, a mennyiben ... Vértesalján kívül most már Felsőbaranyának, Tolnának, KiilsŐsomogynak és Kecskemétnek is van egy-egy ilyen vallásos jellegű s ref. egyházunk érdekét szolgáló egy­háztársadalmi lapja". Hisszük, hogy a többiekben is ha­marosan követik a jó példát. A „Vasárnap"-nak, az ORLE. Uray Sándor szer­kesztésében megjelenő néplapjának, immár 22-ik számát hozta a posta most pünköstkor. A rendkívül ügyesen és tartalmasan szerkesztett kis lapocska valóban megérde­melné, hogy országszerte széles körben olvassák. Sajnos, a nehéz gazdasági viszonyok nem nagyon kedvezőleg hatnak a lap fokozottabb elterjedésére. Hisszük azonban, hogy a viszonyok megváltozásával ezt a lapocskát is nagyobb mértékben felkarolják híveink, különösen azok­ban a gyülekezetekben és egyházmegyékben, a melyek­nek nincs önmaguknak is hasonló irányú lapjuk. Az „Egyházi Újság" májusi száma jórészt a derék szerkesztőnek, Barabás Samunak mélységes gyászával: jogászkorában elhunyt, közszeretetnek örvendő fiával foglalkozik. Az édesapa nagy gyászában nemcsak a Királyhágón túl, de innen is sokan osztozkodunk. A pápai ref. egyház értesítője fekszik előttünk. Úgy tudjuk, ez az első alkalom, hogy a pápai egyház beszámol egy esztendei dolgairól. Hála Istennek, van miről. Bizony, bizony sok nagy gyülekezet zavarba jönne, ha be kellene számolnia egy esztendei „munkásságáról". Mert hiszen a munka nem merülhet ki az adókivetésben, a vasár- és ünnepnapi prédikálásban, a keresztelés­ben, esketésben, temetésben. A pápai egyház — szeré­nyen — a háromíves értesítő végén számol be a ke­belében működő evangéliumi egyesületekről: a nő­egyesületről, az énekegyesületről, a leányegyesületről. A gyülekezetnek van vasárnapi iskolája is. E mellett minden hó utolsó vasárnapján van gyermekistentisztelet is. Ennek se volna szabad egy nagyobb gyülekezetünk­ből sem hiányoznia. Ezenkívül a téli hónapokban vasár­nap este vallásos-, köztük Kálvin-szövetségi estélyek is tartatnak. EGYHÁZ, Lelkészválasztások. A biharmegyei csokalyi ref. gyülekezet nyugalomba vonuló lelkipásztora, Simon Ist­ván helyébe annak fiát, Simon Imre mezőladányi lelkészt választotta meg egyhangúlag. Lelkipásztoruk iránt érzett szeretetüknek valóban megható jele ez. — Az őrösi ref. gyülekezet (Zemplén m.) a Pál Bertalan halálával meg­üresedett lelkészi állást Rozgonyi Sándor rozvágyi s.-lel­késszel töltötte be. Lelkészbeiktatás. Szép ünnepség keretében iktatta be hivatalába május hó 10 én a barkaszói ref. gyülekezet új lelkészét, Mizsák Andrást. Zsinati képviselő-választás. A békési ev. esperes­ség egyházai Veres József elhunyta folyton új zsinati képviselőt választottak Kovács Andor orosházi lelkész személyében. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése a mult héten volt az ORTE. gyűlésével egyidejűleg a főiskola dísztermében. A lap szerkesztőjének így hát ez egyszer alkalma volt betekinteni oda, a hol a tiszántúli nagy egyházkerület ügyeit intézik. Barátai és ismerősei közül többen szinte kérdő szemekkel néztek reá . . . Saul a próféták között. Kevés időt tölthetett ott. Épen Rózsa Sándor referált. Ne ijedj meg, nyájas olvasó, e név halla­tára. A ki ezt viseli, nagyon kedves, galamblelkületű (bár kígyó okosságú), mindenki előtt rokonszenves úr, a kerület pénzügyminisztere. A kerületi tűzkárbiztosítás ügyét adta elő nagy szakértelemmel. A nagy terem mellett van a kisebbik', a mely társalgóul szolgál. Ott vannak a nagy alapítók és nagy professzorok arczképei. Sokan voltak ... A gyűlés másodnapján bizonyára ezek szelleme is ép oly fajdalommal és rezignáczióval vett búcsút a köz­gyűlés színe előtt megjelenő és dr. Kun Béla tolmácso­lásával búcsúzkodó főiskolai tanároktól, mint a közgyűlés tagjai. E történelmi jelentőségű mozzanatnak e sorok írója már nem lehetett tanúja. Távozása előtt ott a kis­teremben üdvözölhette a debreczeni egyház ifjúi lelkű öreg papját, Könyves Tóth Kálmánt, a ki most a Pósa bácsi jubileumi alapjára gyűjt nagy lelkesedéssel; minden­kitől csak 1 K-t kér. Előbb és később távozók — mind­nyájan búcsúztunk a főiskolától . . . fűit! A hódmezővásárhelyi ref. egyház jubileuma. Hód­mezővásárhely egyike a legbámulatosabban fejlődő váro­sainknak és gyülekezeteinknek. Ma már Öt temploma van. Pedig lakossága két századdal ezelőtt, 1715-ben még nem igen haladta meg a 2000-et. Kevés számú, de lelkes nép építette föl 1714-re a mostani ó-templomot. Ennek emlékét ülték meg a hódmezővásárhelyi refor­mátusok május 10-én alkalmi istentisztelettel. Ezen Pap

Next

/
Oldalképek
Tartalom