Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

tanszéke dolgait. A jövő tanévre új tanár jön. Az állásra pályázatot hirdetnek. Többen megnéztük az ünnepélyek végeztével a leánynevelő-intézetet, a dunántúli kerületnek ezt a kétségkívül legnagyobb jelentőségű hatalmas kultúrintézményét. Az intézet, mely tanítónőképzőből és polgári leányiskolából áll, internátussal van összekötve. Ebben 130 leány nyer pompás elhelyezést. Kutassy Erzsébet tanárnő, az internátus felügyelője kalauzolt bennünket le egészen a konyháig. Onnan néztünk be a nagy étterembe, a hol 130 leány épen ozsonnázott; A szokottnál is élénkebb volt a hangulat. Társalgási téma volt bőven. A püspökbeiktatási ünnepély nem mindennapi dolog, közeleg a vakáczió és mindjárt az ozsonnázás után a tornateremben kezdődik a „baba-bál", a melyet a „kicsinyek" rendeztek, a kik helyszűke miatt nem vehettek részt a templomi ünnepélyen. Erre meg mi nem voltunk hivatalosak ... Kellemes emlékekkel vettünk búcsút a „dunántúli Athéntől" és robogtunk vissza a gyorsan száguldó vonattal Budapestre. —p. A Bethánia-Egylet konferencziája. A Bethánia-Egylet, melynek munkája az egész országban mind szélesebb körökre terjed ki, márczius 22—25. napjain tartotta évi ünnepélyeit és konferencziáját Budapesten. Az előkészületek már jóval előbb megkezdődtek, az egylet vezetősége és budapesti tagjai heteken keresztül fáradoztak a gyűlések külső és belső alapos előkészítése és a vidékről feljövök elszállásolása érdekében. Ilyenkor érezhető igazán egy nagy Bethániaház hiánya, mely a maga nagy termével és vendégszobáival rendelkezésre állana. így jórészt a budapesti tagok vendégbarátságából s a ref. theol. akadémia vezetőségének szívességéből találtak otthont a vidéki vendégek s maga a konferenczia márczius 22-én délelőtt a már megérkezett vendégek a budapesti érdeklődők nagy seregével együtt a Tavaszmező-utczai gimnázium termében gyűltek össze megnyitó istentiszteletre. Kádár Géza zilahi ref. lelkész hirdette az igét Ef. 2:4—6 alapján. Szólt a bűnről, mint a lélek haláláról s arról az isteni erőről, mely minket megelevenít, az új élet bennünk kifejti s a jövendőre nézve dicső reménységet ad. A Bethánia énekkarának énekei is emelték az ünnepély szépségét. Dr. Kováts Lajos „Új cantate"-ja s az „A mint vagyok ... Bárány Jézus jövök" czímű angol ének megragadták a lelkeket. Délután egy kis ismerkedő szeretetvendégség volt, melyen néhány vidéki vezető, Nyáry Pál, Kádár Géza, Széles Sándor ismertették munkájukat, Vargha Tamás pedig azt az igét ajánlotta figyelmébe a konferencziára fölseregletteknek, hogy Istenországa nem beszédben áll, hanem erőben. Este vallásos estély volt a Kálvin-téri templomban. Az estély központja dr. Szabó Aladár elnök felolvasása volt e tárgyról: „Hogyan jut a keresztyén hite diadalra a világon?" Az alázatos, szeretetteljes és bölcs hitről beszélt megragadó, világos szavakkal. Felolvasása nyomtatásban is meg fog jelenni. Petri Elek és Forgács Gyula lelkészek imája s az énekkar két éneke egészítették ki az estélyt. Hétfőn délután a Bethánia helyiségében kezdődött meg a konferenczia első része: a vezetők és ker. munkások konferencziája. Dr. Kováts Lajos volt az első előadó. „Hűséges és szeretetteljes szolgálat Istennek" volt előadásának a tárgya. Az emberek azért nem szeretnek szolgálni, mondta, mert nem ismerik az igazi szolgálat lényegét. Az igazi, emberhez méltó szolgálat: Istennek szolgálni. A ki nem akar Istennek szolgálni, az emberek szolgájává lesz. Nekünk különösen sok tanulni valónk volna Jézustól (Márk 10:45). Dr. Kecskeméthy István az egyházban való szolgálatról szólt. Minden igazi keresztyén munka egyházi munka, mert a Krisztus anyaszentegyházát építi. Reámutatott az előadó a történeti egyházak jelentőségére s a hozzájuk való hűség fontosságára. A tárgyakhoz többen hozzászóltak, így Nyáry Pál, Olasz Sándor, Nagy Károly né stb. Kedden délelőtt folytatódott a vezetők konferencziája, de a konferencziai tagok nagy számára való tekintettel, már a theol. akadémia dísztermében. Vargha Tamás s.-titkár a Bethánia iránti kötelességekről s az egylettől várható áldásokról beszélt. „Józanok legyetek" és „Munkálkodjatok" voltak alapigéi s reámutatott, hogy első kötelesség az egylet s az evangéliumi munka helyzetének, veszedelmeinek és hibáinak ép úgy, mint eredményeinek és reménységeinek józan meglátása, a második pedig az ezekhez mért alázatos, éber s kemény munka. Sok érdekes hozzászólás követte az előadást. 24-én délután kezdődött az általános konferenczia. Dr. Szabó Aladár bemutatta a konferenczia érdekes vendégét, Sauvin Ernő genfi lelkészt, az élőkeresztyén szövetségek európai titkárát, ki szíves, lelkes szavakkal üdvözölte a magyar szövetségeseket. Takaró Géza e tárgyról szólt. „Hová vezet a szoros kapú és a keskeny út?" Az életre, volt reá a biblikus felelet. Az életről Ezékiel látomása alapján (Ezék. 47 r.) szólt. Magasról fakadó, egyre növekvő folyam az, mely gyógyító erőket visz magával. Báró Podmaniczky Pál az „Ébresztésről és ébredésről" beszélt. Az emberek alusznak. Zavaros álmaikat valóságoknak hiszik. Ébreszteni kell őket. De csak az ébreszthet, ki maga már fölébredt a bűn álmából a lelki élet nagy valóságaira. Az ébredés Isten munkája. A hűséges ébresztgetés elmaradhatatlan következménye az ébredés. Biberauer Richárd megkapó jelenetek rajzolásával mutatta be, hogy mikép áll be az ember életében a nagy fordulat, a megtérés s hogy a megtért lélek miképen nyeri meg az elhívást Istentől a neki szánt munkakörbe. Kedden este nagyszabású szeretetvendégség volt a budai vigadó nagytermében. Mintegy hatszázan gyűltek össze ez alkalomra, zsúfolásig megtöltve a fényes termet. A Bethánia énekkara dr. Kováts Lajos vezetésével