Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

EGYHÁZ, A sátoraljaújhelyi lelkészi állásra, néh. Fejes István püspök utódjául Enyedi Andor ottani volt s.-lelkészt választották. Lelkészbeiktatás. Sáfár Béla váczi lelkészt 29-én iktatja be hivatalába Nagy Ferencz esperes. A tabajdi ref. egyház új lelkészét, B. Szabó Jánost ugyanakkor Fehér Gyula verebi lelkész iktatja be; ekkor lesz Bereczky József tasnádi lelkész installácziója is. Raffay Sándor budapesti ev. lelkész f. hó 19 én visszatért Amerikából, a hol a kivándorolt evangélikusoknak szervezkedését czélzó sikeres munkát végzett. Új ref. egyház Eszéken. Szlavónia fővárosában, Eszéken e hó 5 én megalakult az önálló ref. egyházközség és lelkipásztorának egyhangúlag meghívta Ágoston Sándor kórógyi lelkészt, Az eszéki fiókegyház eddig Magyarrétfaluhoz tartozott, az egyetemes konvent elnöksége azonban a szlavóniai ref. akczió keretében módot nyújtott, arra, hogy Eszék anyaegyházzá alakuljon, mert ezt magasabb egyházi és nemzeti szempontok szükségessé tették. A zuglói ref. parókhiában, ennek tanácstermében jól sikerült szeretetvendégség volt f. hó 22-én. A nagyterem zsúfolásig megtelt. Gerenday Endre s.-lelkész imája után Keresztesi Samu lelkész tartott bibliamagyarázatot „Jézus életéből" czímen vetített képekkel. Fiers Elek theologus Keresztesi István zenekisérete mellett melodrámát szavalt. Hamar István előadást tartott. Ezenkívül Féder Rezső zeneszáma, Szűcs Gyula szavalata élénkítették az ünnepélyt, a mely a s.-lelkész imájával és gyülekezeti énekkel zárult. A skót ref. misszió szeretetvendégsége folyó hó 22-én volt a Vörösmarty-u. nagyteremben -, ezen Webster J. lelkész tartott előadást „Isten békessége" czímen. Fejes Sándor szavalata, a női énekkar szép énekei nyújtottak a lelki épülés mellett nemes szórakozást a közönségnek. Évkönyvek. Mindig szívesen referálunk a hozzánk beküldött egyházi évkönyvekről, mert, véleményünk szerint, ott, a hol nincs gyülekezeti lap és ilyennek fenntartása kisebb helyeken nem is lehetséges, ezek hatalmas eszközei az egyházi élet iránti érdeklődés fokozásának. Most kettő van előttünk. A nagybányai ref. egyház 1913. évi állapotáról szóló ízlésesen kiállított jelentést Soltész Elemér, az ottani kiválóan buzgó lelkész, az „Igehirdető" egyik szerkesztője bocsátotta közre. Az évkönyv elején olvassuk a beható jelentést, a melyet ő a presbitérium elé terjesztett. Ebből megtudjuk, hogy az 1907 lelket számláló gyülekezetben és a hozzákapcsolt missziói körzetben született 62 gyermek, meghalt 49. Egybekelt 8 tiszta ref. és 7 vegyesvallású pár. Konfirmáczióban részesült 19 gyermek. Urvacsorával 675-en éltek, 50 nel többen, mint az előző évben. A lelkész panaszkodik, hogy kevesen járulnak az úrvacsorához. Ennek oka bizonyára az, hogy nálunk általában az intelligenczia elhanyagolja ezt a szertartást Egy másik gyógyszer e tekintetben az lenne, hogy külön úrvacsorai [istentiszteleteket kellene tartanunk! Panaszkodik a lelkész, hogy ott is sok a névleges keresztyén, a ki még adófizetési kötelezettségét sem teljesíti, hogy aránylag kevesen járnak templomba és a perselypénz is kevés. Pedig ott 365 K gyűlt be. Bizonyos, hogy híveink az adakozást nem tekintik az istentisztelet elmaradhatlan részletének és a jobbmódúak is betű szerint követik a bibliai özvegy példáját. Az egyház a kharitativ munka terén is buzgólkodott, szegény gyermekeket ruházott fel, a szegényház lakóit melengette, küldött majdnem minden jótékony intézménynek kisebb nagyobb összeget. Csakis igy lehet nevelni a gyülekezetet adakozásra. A kolportázs terén is jó munka folyt, úgyszintén a vallásoktatás és áltaiában az ifjúság gondozása körül. A mi az anyagiakat illeti, az egyháznak 476 adózó tagja van és majdnem félmillió értékű tiszta vagyona. — A másik évkönyvet az ősrégi magyar ev. egyházközség köréből, Lovászpatonáról vettük. Szeretném, ha sokan látnák ezt az igazi minta jelentést, a melyet a mi kedves bátyánk, Bognár Endre lelkész, az Ev. Egyetemes Gyámintézet elnöke szerkesztett. Hű tükre az ő nagy buzgalmának. Őnála valóban igaznak bizonyult, hogy: ereseit sub pondere ... Az ő nagy megpróbáltatásainak és éveinek súlya csak munkakedvét, fokozta. Elénk gyülekezeti élet van ott. Van nő-, ifjúsági-, leányegylet, voltak vallásos estélyek, hétköznapokon is az egész éven át istentisztelet, a téli hónapokban bibliamagyarázattaL ugyanakkor minden szombat este volt bibliai óra. Úrvacsorával éltek 537-en. Van tekintélyes alap az új templomra. Erre egy Bors Ádám nevű koldus, a ki ott ült vasárnaponkint a templom pitvarában, 80 K-t hagyott 1 Van szegény iskolások-, özvegy- és gyülekezetfenntartási alap, van „kegyes emlékek alapja" és takarék-magtár. Gondozták a gyülekezet szegényeit, árváit; gyűjtöttek templomban, házanként e kegyes czélokra és különösen az Ev. Gyámintézetre. Megható, hogy egy szegény özvegy Amerikából, a kinek öt árva gyermeke maradt, 48 K-t küldött haza az egyház czéljaira. Született a gyülekezetben 34 gyermek, az iskolakötelesek száma 197. Lelkiekben és anyagiakban hű sáfárkodás folyik Lovászpatonán. Isten áldása legyen a jó munkán ! Külmissziói ünnepély. Márczius 22-én, d. u. minden tekintetben igen szépen sikerült külmissziói ünnepélyt rendeztek a kőbányai gyüjtŐfogházi telep kisdedóvóintézetében az ottani vasárnapi iskola vezetői. A kisdedóvó nagyterme egészen megtelt a környéken lakó hívekkel, kik közt örömmel láttuk a gyűjtőfogház több tisztjét is. Sőt a főváros belterületéről is kimentek többen az ünnepélyre. így Orth Ambrusné. kivel mindenütt találkozhatunk, a hol valamilyen nemes ügy fölkarolásáról van szó, ezenkívül a Lorántfíy-penzió több buzgó tagja. Az ünnepély a LXXXIV. zsoltár 1. versének eléneklésével, Kováts István imájával és bibliaolvasással kezdődött. A tárgysorozat legfontosabb pontjait három, a külmissziót különböző oldalairól megvilágító előadás képezte. Az elsőt dr. Kováts István theol. tanár tartotta. Rámutatott a külmissziói munka lényegére. Vázolta rövid történetét és mai óriási méreteit- Dr. Misley Sándorné, a Magyar Nők Missziói Bizottságának fáradhatatlan elnöknője, meggyőző érvekkel mutatta ki a Szentírás nyomán a külmisszió szükségességét. Az ünnepély legérdekesebb pontja Kunst Irén misszionárusnő előadása volt a kínai misszióról. Előadását különböző kínai bálványoknak és más tárgyaknak a bemutatásával tette rendkívül érdekessé. Megkapóan ecsetelte a misszionáriusokat fenyegető veszélyeket, majd azokat a dolgokat, a miket átélt Kínában. A műsort több szám tette még gazdagabbá. Igen érdekes volt a kis vasárnapi iskolás gyermekek vizsgája a misszió kérdéséről. A Magyar Nők Missziói Bizottságának kiadásában megjelent „Missziói káté" kérdéseire meglepő készültséggel feleltek sorjában. Majd egy kis vasárnapi iskolás fiú szavalt. A vasárnapi iskolások két éneket is énekeltek. A jól begyakorolt, nemrégiben alakult vegyeskar is szerepelt még. A 266. éneket adta elő a Hozsannából, Lehr Béla karmester vezetésével. Az ünnepélyt Sajti Károly