Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

orvosnövendék szép vallásos költeménye és imája, végül a közönség éneke fejezte be. Az ünnepély 28 koronát és több lelkes érdeklődőt meg barátot szerzett a kiilmisszió fontos ügyének. A gyűjtőfogházi telepen folyó szép egyházépítő munkáról, melyet egyik lelkes egyháztagunk, Kovács Zófia kezdeményezett negyedféléve, legközelebb részletesebben is megemlékezünk lapunkban. Hírek a czeglédi egyházból. A czeglédi gyülekezeti újság, az Egyházi Értesítő, rokonszenvesen és méh tánylólag emlékezik meg arról az akczióról, a melyet a Kálvin-Szövetség a könnyelmű elválások ügyében kezdeményezett. ügy Takács József lelkész, mint Losonczy Géza s.-lelkész reámutat annak a vádnak alaptalanságára, a mely a P. H -ban Szász Zoltán tollából jelent meg. Az illető mozgalom, mint ezt mindenki világosan láthatja, a könynyelmü elválások ellen indult. Olvassuk a lapból, hogy a czeglédi egyház főgondnokává az egykori nagynevű lelkész unokáját, dr. Dobos Sándort választotta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az ottani kiváló tanítónak, Nagy Ferencznek, érdemei elismeréséül 600 kor. külön személyi pótlékot juttatott. A magyar gör. kath. püspöki székhely kérdése még mindig kísért. Több ízben emlékeztünk már erről és reámutattunk arra, hogy minden félreértés kikerülése végett leghelyesebb lenne, ha ez abban a legnépesebb magyar gör. kath. városban lenne, a melyről nevét nyerte (Hajdudorog). Most úgy halljuk, hogy a kormány Nyíregyháza mellett döntött. De még nem aludt el a mozgalom arra nézve, hogy Debreczen legyen a székhely. A város pénzügyi és jogi bizottsága már elfogadta a javaslatot, hogy a törvényhatóság 6000 négyszögöl területet juttasson a püspökségnek. Lapunk zártakor még nem értesültünk a közgyűlés határozatáról, a mely azonban, hisszük,, hogy a kormány döntését nem befolyásolhatja. A magyar baptisták Nagyváradon lelkész- és tanítóképzőintézetet építenek több százezer kor. költséggel. Az adventisták is mozgolódnak, kolportőrjeik szerte járnak az egész országban. Mozgalmaikat Hamburgból irányítják. Jelszavakkal, szidalmazással, csendőrrel stb. nem lehet e reánk nézve nem kellemes mozgalmakat elfojtani. ISKOLA. Az Egyetemes Tanügyi Bizottság (E. T. B) folyó hó 24—26-án ülésezett a konventi tanácsteremben. Az Egyetemes Konventnek, mint legfőbb tanügyi hatóságnak, ez a véleményező és az összes tanügyi dolgokat tárgyalásra előkészítő szerve 20 tagból áll (minden kerületből 4). Ezeket a konvent részint tagjai sorából, részint kívülről 3 évre választja. Elnököt, jegyzőt, szakelőadókat az E. T. B. a maga kebeléből választ. Dr. Kenessey Béla püspök, a bizottság elnöke nem jelenhetett meg. A tanácskozásokat Dóczi Imre alelnök, a tiszántúli középiskolai felügyelő vezette, a ki elnöki megnyitójában reámutatott a tervezett középiskolai reformot illető állásfoglalás szükségességére. Az E. T. B.-nek a következő hároméves cziklusra való megalakulása következett azután. Elnök dr. Kenessey Béla, alelnök Dóczi Imre, jegyző Faragó János pápai főgimn. igazgató. Szakreferensek a következők lesznek. Theologiai: Nagy Károly kolozsvári theol. tanár; jogakadémiai: dr. Kun Béla debreczeni jogtanár; középiskolai (gimnáziumok és felsőleányiskolák) ügyek : Kincs Gyula zilahi igazgató; középiskolai vallástanítási ügyek: S. Szabó József debreczeni kollégiumi tanár ; tanítóképezdei és polgári iskolai ügyek: Fejes Áron nagyenyedi tanítóképezdei igazgató; népiskolaiak : Simon Károly hajduhadházi tanító, a ref. tanítók országos egyesületének elnöke. Az első nap egész délelőttjét a debreczeni egyetem ügye foglalta le, a melyet dr. Kun Béla referált. A konvent most mondja ki az utolsó szót e felett, most erősíti meg az E. T. B. javaslata alapján azokat a megegyezéseket, a melyeket a tiszántúli egyházkerület a debreczeni ősi főiskola átadása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel hosszas tárgyalások után kötött. Az egyetem tudvalevőleg a nagyerdőben fog annak idején felépülni. Addig is a már a következő tanév elején egyszerre megnyíló 3 fakultás (theol., jogi és bölcseleti) a mostani kollégiumi épületben lesz elhelyezve. Az egyetem ref. jellege főleg a következőkben nyer kifejezést. A megegyezés szerint az egyetemen a „ref. theol. fakultás tartatik fenn". Az évnyitó és záróünnepély a nagytemplomban és később az egyház által az egyetem mellett épülendő új „egyetemi" templomban lesz. A funkcziót mindig a theol. fakultás egy tanára végzi. A theol. tanárokat is természetesen a király nevezi ki, de a pályázati kérvényhez az egyházkerületi elnökségből és a debreczeni egyház idősb elnökéből álló bizottság veniája melléklendő. Egyelőre 7 theol. tanszék van szervezve (lásd mult számunkban), a tiszántúli egyházkerület erre a czélra 70 ezer koronát fizet. Joga van új tanszékeket szervezni megfelelő ellenszolgáltatás mellett. A theologián szervezendő egyházjogi és bölcsészeti tanszékekre is csak ref. vallású tanár nevezhető ki, ezeknek is mellékelni kell pályázati kérvényükhöz a fentemiitett engedélyt. A kerület most 3 éven át 60 ezer koronát fizet a kincstárnak, mint ellenszolgáltatást azért, hogy a 3 fakultás, nem mint eleinte tervezve volt, szukczesszive, hanem egyszerre a maga teljességében megnyílik. Az egyházkerületnek kellő anyagi eszközei maradnak rendelkezésre a ref. tanár- és lelkészképzés czéljait szolgáló intézmények fenntartásának czéljaira (évenkint mintegy 100 ezer kor.); a lelkészképesítés természetesen továbbra is kizárólagos joga marad. Az orvosi fakultás a klinikai építkezések befejezése-után nyílik meg (1917-ben ?) Az ápolói szolgálatot ref. diakonisszák teljesítik. Akkorra már remélhetőleg lesznek. A bizottság tagjainak dr. Baltazár Dezső püspök felvilágosítása után általában az volt az impressziója, hogy a tiszántúli egyházkerület igyekezett az egyházi érdekek szempontjából megvédeni és tartani azt, a mit lehetett. Hogy mit hoz a jövő, majd elválik. — A theol. ügyeket most még a régi előadó, B. Pap István referálta. Megemlékezett dr. Balogh Ferencz elhunytáról, Németh István pápai theol. tanár püspökké választásáról, a jubilált Czike Lajosról, a pápai főiskola gondnokáról és az E. T. B. régi buzgó tagjáról. Jelezte, hogy az 5 theologián a mult tanévben összesen 401 hallgató volt. Budapesten 75, Debreczenben 134, Kolozsváron 58, Pápán 61, Sárospatakon 73. Reámutatott arra a feltűnő jelenségre, hogy Kolozsváron az utóbbi 6 év alatt a hallgatók száma több mint 60-nal apadt, valamint arra is, hogy ott mindössze 9 lelkész fia theologus volt (nálunk 17), a mi azt mutatja, hogy ott a lelkészek nem tartják kívánatosnak fiaik számára a maguk szolgálatát. Említette, hogy a középiskolai ref. vallástanároknak nemes versenyre kellene kelniök arra nézve, hogy sok jó és alkalmas fiú szánja oda magát a legszentebb szolgálatra. Jelentette, hogy az 5 theologián összesen 26 rendes, 2 helyettes, 4 theol. magán, 5 jogi, 1 bölcsészeti tanár és 1 doczens, 17 óraadó tanított. A mult tanévben 11 hallgató volt külföldön, az előadó reámutatott arra, hogy egyházunknak elő kell mozdítani az ifjak külföldre menésének lehetőségé; és ezzel kap-