Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-21 / 51. szám

nemes munkát végeznek. (Berlinben — különben — többségben vannak a szabMelvű irány liivei.) A tömegsztrájk megindult és foly. Hogy hová fejlődik, még nem lehet világosan látni. A szocziáldemokraták hivatalosan nem tették kötelességévé minden párttagnak a kilépést. Voltak, a kik ezt erkölcsi kötelesség gyanánt követelték, de 'a Parteitag még nem dönthetett ebben a kérdésben. Hogy majd hogyan dönt, nem tudjuk. Némelyek egyenesen helytelenítik, hogy a szocziáldemokrata-párt az államegyházellenes propaganda által áz államegyház vallásos ellenfeleivel (szabad vallásos gyülekezetek, Gemeinschaftsbewegung) egy gyékényre került. A dolog nem egyszerű. E mozgalom is mutatja a mai protestántizmusnak egyik nagy problémáját, sőt problémáinak egész halmazát. Nincs elvesztegetni való időnk ! Gondolkozzunk e jelentős ügynek ezerágú szövetéről 1 A karácsonyi evangélium nem tétlen álmodozás, hanem problémaadó hit, problémaoldó tett és életfejlesztő élet! V. J. Berlin, 1913. deczember 15. A MI ÜGYÜNK. Lapunk olvasóinak és barátainak kellemes karácsonyi ünneplést kívánunk! Lapunk mai száma 20 oldal. Lapunk ez évi utolsó számával elküldtük hátrálékos előfizetőinknek az utalványlapokat, hogy szíveskedjenek annak felhasználásával a hátrálékos előfizetési díjat beküldeni, hogy mi is eleget tehessünk kötelezettségeinknek. Ezúttal ismételten felkérjük azokat, a kiknek a lapot előfizetés nélkül küldtük, hogy szíveskedjenek lapunkra előfizetni, de a mennyiben a lapbt megtartani nem kívánják, kérjük okvetlenül a lapot visszaküldeni, hogy a jövő évtől* kezdve másoknak is küldhessünk a rendelkezésünkre álló csekély példányokból mutatványul és betekintésül. Összes eddigi előfizetőinknek pedig a január 4-én megjelenő számban küldjük el az 1913. évfolyam tartalomjegyzékét és az 1914. évi elő fizetésre szolgáló utalványlapokat. Második va 11ásos-eSŰÍ1 yiink a fasori ú j templomban, decz. 14-én este 6 órakor óriási gyülekezet jelenlétében a legteljesebb mértékben sikerült. Valóban felejthetetlen látvány volt a hatalmas kupolája, gyönyörűen kivilágított, impozáns új templom szorongásig megtelt óriási karzataival az utolsó ülőhelyet is elfoglaló közönségével. Imádkozás és bibliaolvasás után Kürthy Sándor, a templom orgonistája játszotta el gyönyörűen Mendelssohn d-moll orgona-szonátáját a 137. dics. remek melódiája alapján felépítve. Utána Sebestyén Jenő tartott beszédet Az ember méltósáya czímmel. Szembeállította a modern kultúra emberdicsőító, de boldogságot nem adó szellemét a kálvinizmus Istent dicsőítő s épen azért az embert S öntudatát is felemelő szellemével, mely az Isten képére és hasönlóságára való teremtettség tényében és tudatában, valamint az Istentől és a csakis 0 tőle való függés érzetében adja meg a világtól való teljes függetlenség, tehát tiszta öntudat, s végeredményében az igazi emberi méltóság érzetét. Rámutatott arra, hogy az emberi szabadság és méltóság egyik-másik nagyhangú modern elve csak torzképe és hamis magyarázata a kálvinizmus e nemű elveinek s a magyar kalvinizmusnak elsőrendű feladata, hogy a saját egészséges, becsületes és tiszta elveit érvényesítse a mi társadalmunk zűrzavaros szellemi áramlatai közepette, felmutatván az emberi méltóság tiszta kútfejét, az Isten képére teremtettség öntudatában és a prófétai, főpapi, és királyi tiszt Istent szolgáló munkájában. Az előadás után komáromi Kacz Endre festőművész adta elő hegedűn klasszikus művészettel Bach : Air-jét és Handel: Larghetto-yiit Kürthy Sándor orgonakísérete mellett, nagy és igaz gyönyörűséget szerezvén,az egész gyülekezetnek. Második felolvasóülésünk, melyet decz. 14-én ismét a Ráday-utczai díszteremben tartottunk, szép és íigyelmes közönség jelenlétében folyt le. Ez alkalommal dr.. Pethö István budapesti főgimnáziumunk tanára tartott !"felolvasást Lorántffy Zsuzsánnáról. Kedves, hangulatos mozaikképekben mutatta be a nagy fejedelemasszony jellemének gyönyörű vonásait, életének, hitének, munkásságának ragyogó képeit. Kár, hogy érdekes magyarsággal megírt meleghangú leveleiből oly kevés részletet olvasott föl. Ütána dr. Maday Gyula, szövetségünk egyik titkára, ugyancsak budapesti főgimn. tanár, olvasta fel A favágó karácsonya czímű hangulatos, szép, meleg zengésű költeményét. Az előadásról emelkedett hangulatban távozott a közönség. IRODALOM. Az akaratszabadság problémája. írta Fejes Áron igazgató-tanár. A kérdés tilozofiai, theologiai, szocziologiai és pedagógiai szempontból van tárgyalva. Megjelent az Athenaeumnál Budapesten. Ára fűzve 3 kor., kötve 4 kor. Lelkészek, tanárok, tanítók 50% kedvezmény mellett rendelhetik meg, ha a pénzt a portóköltséggel (20 fillér, ajánlva 45 fillér) együtt előre beküldik. Megrendelhető Nagyenyeden a szerzőnél. A Theologiai Szaklap 3—4. száma a következő tartalommal jelent meg. Schneller István: Jézus missziói tudatának kialakulása; dr. György J.: Hit és tudomány; Rafi'ay Sándor: A hallei magyar könyvtár; dr. Ravasz László: A XVII. századbeli magyar prot. igehirdetés; dr. Szlávik M.: A lutheri és kálvini vallásoság; Könyvismertetések. Kant filozofiája. A nagy königsbergi filozófus gondolatvilágának érdekes ismertetője Radó Antal kitűnő vállalatának, a Magyar Könyvtárnak egyik új füzete : Kant műveiből ad szemelvényes, aforizmaszerű módon egyes gondolatokat, úgy hogy az egésznek elolvasása után az olvasó általános képet kap Kant gondolatvilágának lényegéről és alapjáról, mint egy vázát kapja az emberi szellem alkotta legnagyobbszabású világszemléletek egyikének s a mi a legfontosabb, mindig Kant saját szavaival, úgy hogy az olvasó mindig közvetlenül áll szemben a nagy filozófussal, idegen közvetítő nélkül. A füzetet egy kitűnő Kant-ismerő, Polgár Gyula állította össze, ő fordította az egyes gondolatokat teljes megértéssel és hűséggel és bevezetésül megrajzolja Kant életének és személyiségének rövid, szemléletes képét is. A füzetet a Lampel R. (Wodiáner F. és fiai) czég adta ki; ára 30 fillér.