Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-21 / 51. szám

EGYHÁZ. A tiszáninneni ref. egyházkerületben már javában folynak a piispökválasztási mozgalmak. Három kiváló jelölt van : Radácsy György sárospataki tanár, ker. főjegyző, Révész Kálmán kassai esperes-lelkész és dr. Tüdős István miskolczi esperes-lelkész. A fou (lapest-józsefvárosi parókhiális kör legutóbbi ülésében, a melyen dr. Szabó Aladár lelkész és dr. Ilosvay Lajos gondnok elnököltek, állapította meg a templom és paplak czóljaira eddig begyűlt adományok összegét. Gelléri László pénztárnok jelentése alapján eddig 26,537 K folyt be a gyűjtő-íveken. A gyűjtés közül a többek között nagy buzgalmat fejtett ki dr. Halka Lajos orvos, a kinek gyűjtőívén özv. Kovlik Tivadarné róm. kath. úrnő 2000 K-t adományozott. A nagy Laky Andolf-hagyatékkal és ennek eddigi jövedelmeivel együtt most már mintegy 315 ezer K-t tesz ki a rendelkezésre álló összeg. A parókhiális tanács legelső feladata most alkalmas telekszerzés. Ez nem kis nehézséggel jár. Mihelyt az egyház befejezi a jövő évben meginduló nagy Kálvin-téri építkezést, első dolga lesz a józsefvárosi hivek lelkiéhségének kielégítése. Addig a meglevő összeg is szép jövedelmet hajt és a gyűjtési akczió is bizonyára jó eredménnyel jár. Lelkészválasztások. A nyáregyházi (Pest m.) ref. egyházközség Borzsák Lajos üllői s.-lelkészt, — a klopodiai (Temes m.) újonnan anyásított ref. egyházközség ifj. Rácz Károlyt, — a felső alsó görzsönyi ref. egyházközség Bolla József takácsii h.-lelkészt, — a pinkafői ev. egyházközség Dörner Frigyes lajoskomáromi lelkészt választotta lelkészéül. A vértesaljai ref. egyházmegyében néhai Forgács Endre helyére lelkészi tanácsbíróul Urházy Sándor kápolnásnyéki lelkész, a tanácsbíróvá választott Csontos Andor helyére világi aljegyzőül Balassa Sándor, a vármegye főjegyzője, új tanítóképviselőiil Pólya József velenczei tanító választatott meg. Harangszentelés New-Yorkban. Nov. 23-án mintegy kétezer magyar ember részvételével adták át rendeltetésének a new-yorki magyar ref. egyház Bocskay-harangját. A szertartás a 7-ik utczán kezdődött, a hol a magyarországi ref. egyházhoz tartozó new-yorki egyházközségnek a temploma van. Az utczán teljesen megakadt a közlekedés. Zászlóik alatt felvonultak a különböző magyar egyesületek is. A harangszentelő, költői szárnyalású imádságot Szabó László utazó-lelkész, e. m. jegyző mondotta, majd Komjáthy Ernő bridgeporti lelkész lelkes beszédben elnevezte a harangot a new-yorki reformátusok Bocskay-harangjának. Megható jelenet következett. Húsz fehérbe öltözött koszorúslány a Pósa Lajos „Szól a harang" czímű alkalmi ima-versének elmondása közben fehér virágkoszorúkkal valósággal elhalmozták a harangot, mire a harangot gépezettel felemelték a toronyba. S mikor megszólalt a Bocskay-harang zengő, hatalmas szava, mintegy ezerötszáz magyar ember vonult be a templomba, megtöltve annak minden ülő- és állóhelyét. Meghatottság nélkül senki sem tudta végignézni, a mint a harang szavára a szemeket elöntötte a forró, fénylő könny. Ez az első harang a mely a magyaroké a nagy Babylonban, New-Yorkban. A templomban Kőrössy Sámuel phoenixwillei lelkész felolvasta a Jézus Krisztus hegyi beszédének egyes helyeit, majd Csépié István woodbridgecartereti lelkész előimát mondott. A prédikácziót Kuthy Zoltán esperes tartotta s mikor az amerikai magyarság küzdelmes életét s hazavágyakozását rajzolta, még az erős, Amerikaedzett férfiak szeméből is megeredt a, kqny. Az utóimát Nagy Emil^sputh-bethleliemi lelkész -mondotta. Végül dr. G. J. Fagg, holland amerikai réí. lelkész üdvözlő beszédet tartott s beszéde szinte izzott a magyarok nemzeti erényeinek és hazájának dicsőítésétől, országuk szépségeinek marasztalásától. Dr. Fagg a mult nyáron a skócziói Aberdeenben a ref. egyházak világszövetségének a gyűlésén f

megismerkedett a magyarországi delegátusokkal s elmondta, hogy mennyire rokonszenvezik a magyarországi ref. egyházzal, üdvözlő levelet küldtek az ünneplő new-yorki egyháznak és espereslelkészének: gróf Bégenfélé József konventi elnök-,- Darányi Ignácz dunamelléki főgondnok és Amerikából többen. Harcz egy lelkészválasztás körül. Nem minálunk, hanem a róm. kath. egyházban történt az eset. Magyaróvár városa az ottani róm. kath. plébániának kegyura. Élt a bemutalás jogával és ezt természetesen képviselőtestülete után, a melynek más vallású tagjai is j^npak, gyakorolta az 1886:21. és 22. t.-cz. alapján. A szavazásban a másvallásúak is résztvettek (Budapesten is így van!). E határozatot egy ottani ügyvéd megfellebbezte. A fellebbezést bizonyára elutasítják. Érthető, hogy ez a helyzet a róm. katholikusoknak nem tetszik. Ok azzal argumentálnak, hogy a kegyúri jog a „szellemivel" van kapcsolatban. De hát a dolog úgy áll, hogy a kegyurasággal járó terhekben az illető városok minden polgára osztozik, kell, hogy részesüljön az ezzel járó jogokban is. Szeliste adóközség nevét a horvát-szlavon országos kormány Velimirovac névre változtatta át. — Gróf Festetics Gyuláné Wildonból 200 K-t adományozott e missziói egyház közszükségleteire. Az anyagiakban oly szegény egyház minden egyes tagjának hálaszózata kíséri a lélekben is oly gazdag, nemesszívű adományozót! Cserére ajánltatik a neszmélyi (Komárom m.) lelkészi állás 4000—4500 K évi jövedelemmel. A Duna mellett nyaralókkal körülvett ékes vidék. Modern új lakás. Vasútállomás, pósta, telefon. Bővebb felvilágosítást a ref. lelkész ad. M Templomszentelés és lelkészbeiktatás. Kettős örömünnepe volt a kis szentendrei ref. gyülekezetnek f. hó 14-én. Ekkor nyíltak meg először templomának ajtai a nagy örömmel belépő gyülekezet előtt és ekkor volt első választott lelkészének, Vajda Istvánnak histallácziója. Jordán Károly (f -1884) és neje, Földváry Júlia alapítványa tették lehetővé^ött az anyásítást. A nagyemlékű férfiú ugyanis egés^í'-vagyonát, 300,000 K át a közalapnak hagyományozta oly kikötéssel, hogy „évi jövedelméből első sorban az idegen nemzetiségű és felekezetű lakosok között lévő olyan szegény, kicsiny egyházközségek segélyeztessenek, a melyek ez idő szerint lelkész nélkül, tanítók K^gy öreg s.-lelkészek által láttatnak el." Ilyenekiil jelölte ki első sorban a pestmegyei Szentendrét és Dunabogdányt. A későbben segélyezendők megállapítását a konventre bízta. A konventtel f. évben kötött egyezség alapján a küzdelmes múltú kis egyházközség fennmaradása most már, az áldott emlékű alapítók intencziója szerintir

rbiztosítva van. Jói és jutányosán jutott szép templomához. Szentendre lakossága régebben nagy részben szerb nemzetiségű volt, Ma is püspöki székhely és a katedrálison kívül még hat temploma volt ott a gör. kel. egyháznak. A szerbek most már csak mintegy 5—600-an vannak. A hét templom közül csak egyet (a püspökit), használnak minden vasárnap, a többiben évenkint csak egyszer, a védőszent ünnepén van mise. Megsokalták a fentartási költségeket és egyben már évekkel ezelőtt beszüntették a kultuszt. És ezt