Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-22 / 25. szám

Peyric, Schaffner és Pfender lelkészek a munkások evangélizácziójáról szólottak. Különösen a gyári munkások megnyeréséről esett szó. Az előadók kiemelték, hogy legjobban hozzá lehet a szívekhez férkőzni, ha az ember igaz szeretetet mutat a szegények iránt, ha megmutatja az ember, hogy megérti az ő bajaikat, ismeri szenvedéseiket és kész tehetsége szerint azokat orvosolni. Ha a munkásnépet ekként magunkhoz édesgettük, csak akkor lehet nékik az evangéliumról beszélni és annak üdvözítő hatásáról. A nép Francziaországban nem igen ismeri a szentírást, mert a római katholikus papok nem adják kezükbe. A biblia olvasása után lassanként sorra kerülnek az építő természetű vallásos iratok. Ha már valamely helyen többeket vagy sokakat megnyertünk Jézusnak, csak akkor lehet elkezdeni a vallásos összejöveteleket, csak akkor lehet konferencziákat tartani közöttük. Nagyon fontos eszköznek bizonyult a hivek szorgalmas meglátogatása a családi otthonban. — Koch lelkész a falusi nép evangélizácziójáról értekezett. Bois tanár felolvasásának ez volt a czíme: Az intelligenczia magatartása a keresztyénséggel, közelebbről a protestántizmussal szemben. A tudós tanár azt állítja, hogy a tanult osztály újabban kezd érdeklődni a vallási kérdések iránt. Sokan az elmosódott, homályos pantheizmus hivei, sokan pedig a másik végletbe esnek és a római katholikus tanítás iránt mutatnak vonzódást. Ez utóbbiak félnek a protestántizmus szubjektivizmusától, melyet a szabad vizsgálódás hoz létre. Ezeknek meg kell mutatni, hogy aggodalmuk teljesen alaptalan, hogy a protestántizmus teljesen észszerű és szolid alapokon nyugszik, melyekre azután biztosan fel lehet építeni a kegyes életet. Ugyancsak erős észokokkal meg lehet nyerni a pantheizmus hiveit is. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. A mai számmal utalványlapokat mellékeltünk s kérjük régi előfizetőinket, hogy a hát ralékos és a július elsején kezdődő új negyedre járó előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni, hogy mi is eleget tehessünk a nyomdánál fennálló kötelezettségeinknek. Bizalommal kérjük azokat, a kik még nem előfizetőink, de a lapot kapják, szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni s a mellékelt utalványlapokon előfizetni; ellenkező esetben kérjük a lap visszaküldését, hogy lapunkat újabb czímekre küldhessük. Rákosligeten megalakult a Kálvin-Szövetség dr. Harsányi Pál h. lelkész, egyházi és Kovács Elek főerdőszámtanácsos, világi elnök vezetése alatt. Pénztárnokká Kondorossy Emil kúriai irodafőtiszt, gondnok, jegyzővé Egressy Galambos Gábor főv. tisztviselő választattak meg, tizenhat rendes tag és több segítőtag lépett be a szövetségbe. A vezetőségen kívül különösen dr. bogáti Hajdú József joggyakornok, Szövetségünk alapítótagja, fejtett ki nagy buzgóságot. A lelkes bejelentésből különösen kiemeljük a következő pontot: „Ha vallásunk szabadságáért nem is kell ma fegyverrel küzdenünk, de a vakhit, a hitetlenség, a nemzetköziség, a külföldi fajrokonok által tüzelt terjeszkedő nemzetiségek ma is oly erős ellenségei egyházunknak és nemzetünknek, oly sok veszéllyel fenyegetik mind a kettőt, hogy ellenük a legelszántabb küzdelmet kell felvennünk, ha nem akarjuk, hogy nemzetünk élő fáját lassankint megőröljék. E küzdelem egyik hathatós eszköze az Országos Kálvin-Szövetség, melynek czélja ősi egyházunk tagjait az. egyház és haza szeretetében megtartani!" Szeretettel köszöntjük e helyről is az új Szövetséget. Crescat, floreat! Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire Lévay Lajos esperes 5 K-t, Nagy Dénes budapesti hitoktató és Zakar Ferencz bankigazgató 3—3 K-t és pálóczi Horváth Zoltán dr. (egyházmegyei napidíjait) 24 K-t küldött, amit e helyen is hálásan köszönünk meg. Ezen adományokkal 1619'69 K-ra emelkedett az e czélraszolgálóösszeg.Lapunk igaz barátait kérjük a további adakozásra. (Adományok a Kálvin-Szövetség titkári irodájának czímzendők: IV., Molnár-u. 17.) A Kálvin-Szövetség tagjai sorába május hó folyamán az alapító tagok közé belépett dr. Kósa Zsigmond min. tanácsos; a rendes tagok közé beléptek: Böszörményi Jenő lelkész Szentes (segítő tag volt), Bikkfalvy Ernő hivatalnok Budapest, Eőri-Szabó Dénes Pápa, Fekete Sándor lelkész Nagymegyer, László Levente lelkész Zágráb, Miklós Géza lelkész Székesfehérvár, Nemess György községi jegyző Nagymegyer, Szőllősy Antal lelkész Drávacsepely, Tóth Zsigmond lelkész Nagymad, Ugrón János főispán Bögöz és Székely László lelkész Szentmártonkáta. Új segítő tagok lettek: özv. Keztyűs Józsefné Budapest, Ludwig Aranka Pápa, Pálffy István s.-lelkész Soltvadkert, Németh Bálint csizmadia Gyermely, Sallay Imre molnár Apa, özv. Sebestyén Lajosné Czecze, Tóth András tanár Budapest és Tóth Etel Gyermely. Itt említjük meg, hogy a Szövetség választmánya f. hó 7-ki ülésén Kiss Dániel alistáli lelkésznek és Mikolay István lakatosnak tagok gyűjtése körül kifejtett buzgóságukért jegyzőkönyvi köszönetet mondott. A Kálvin-Szövetség tagja lehet mindenki; a tagsági díj egy koronától feljebb tetszés szerinti. Jelentkezni lehet a titkárnál (Budapest, IV., Molnár-u. 17.). IRODALOM. Papi dolgozatok. írta Jánosi Zoltán, debreczeni ref. lelkész. Vll-ik kötet. Halotti imádságok. Ára 6 korona. Debreczen, 1912. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala, 8 r. 235 1. Jánosi papi dolgozatainak legújabb kötete 54 halotti imádságot foglal magában. Ez a kötet is, mint a jeles szerző eddigi mávei, méltán hívja fel magár^ legteljesebb figyelmünket. Átolvasva a kötet darabjait, azt kell mondanunk, hogy Jánosi Zoltán kitűnő temető-pap. Talán még kitűnőbb ebben a nemben, mint prédikáczióiban. Prédikácziói sokszor tudós értekezésekké szélesülnek ki, de halotti imádságai megmaradnak a nekik való keretben. Terjedelemre nézve sem haladják meg a mértéket, noha mi még Jánosinál is rövidebbre szeretnénk fogni a temetési szertartást. Itt nem lehet eléggé rövidnek lenni. És aztán meg kellene elégednünk általános vallási igazságok elmondásával s elhagynunk a halottnak legtöbbször szóvirágokkal ékes, ömledező dicséretét. A társadalom kiemelkedő alakjainál ezt ma különben is elvégzik az újságok. A vallás szolgája a vallás igéit