Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-22 / 25. szám

zengje és ne panagerykont, Mi így óhajtanánk a halotti rítust minden felesleges ezafrangtól megtisztítani s a lehető legegyszerűbbé és legrövidebbé tenni. Erre a reformra sok, itt nem részletezhető okból múlhatatlanul szükség van. És városon, az intelligensebb hivők körében kell azt kezdeni. Ezeket hamarább meg lehet győzni annak helyességéről. Nem azért hozzuk fel most ezeket, mintha Jánosinál visszataszító példáit látnánk a halottak dicséretének. 0 a magasba tud emelkedni és a dicséretet is az isteni dicsőség és. hatalom fényével vonja be. Az embertelen és ízléstelen rikatásoktól pedig diszkrét módon óvakodik. Oly előkelő, szép tulajdonságok ezek, melyeket ritkán tapasztalunk temető lelkészeinknél. Ezeken kívül kitűnik gondolatbőségével és ragyogó nyelvezetével. Valósággal pazarul ontja Jánosi ezekben az imádságokban dús lelkének kincseit. Megragad, felemel, sőt elkápráztat bennünket. Igaz, olyan nagy városban, mint Debreczen, sok különös alkalom is kínálkozik, a mikor a temető lelkész magának az alkalomnak a felhasználásával is mélyebb hatást gyakorolhat a gyászoló felekre és végtisztességtevőkre egyaránt. De Jánosi az alkalmiságot rendesen kiragadja köznapi jelentőségéből s az evangélium fényénél és nagy tudása, meg szárnyaló szelleme erejénél fogva magasabb nézőpontra emelkedik. Hogy milyen ritka alkalmak adnak alapot a Jánosi halotti imádságainak, erre nézve csak egy párt említünk fel e helyen az imádságok tartalmát jelző czímek közül: Szerencsétlen halállal halt tanuló ifjú felett; Tanitónövendék felett; Öngyilkos menyasszony felett; Anyja után tébolyodott leány felett: Több tanár felett; Harczos életű, antiszemita érzelmű családapa felett; Színművésznő felett; Zeneművész felett; Hirtelen halt. buzgó városi kultúrtanácsos felett; Elaggott vívómester-tornatanár felett; Idegenből hazahozott halott felett stb. Ezek a ritka alkalmak szinte a Jánosi kivételes, ritka tehetségének valók. Széleskörű olvasottságát számtalan idézet mutatja a kötetben. Azt mondhatjuk, hogy szinte sok is a jóból. Néhol bizonyos erőszakos applikáezió is mutatkozik, a mikor kénytelen például a költeményt variálni. (Nem hal meg az, ki családjára költi dús élte kincsét, ámbár napja múl.) Az ilyen már majdnem azon a határon van, a mely a fenségest a nevetségestől választja el. Ez és ehhez hasonló apróbb kifogások azonban az egész kötet értékét nem kissebbítik. A legmelegebben ajánljuk, különösen tanulmányozás czéljából lelkészeinknek. Az Ébresztő júniusi száma tanulságos bizonyítékokat közöl a cserkészmozgalom erkölcsi és jellemképző erejéről a cserkészmunka alapítójának, Baden-Poivell angol tábornoknak egyik értekezése nyomán. Ennek az egyre fejlődő ifjúsági munkának magyar eredményeiről tanúskodnak a B. R. I. E. cserkészeiről közölt fényképek. E havi lap agilis szerkesztője, Megyercsy Béla érdekesen számol be arról az áldásos tevékenységről, melyet keresztyén ifjúsági egyesületek az orosz-japán háború alatt a japánok között kézzelfogható eredménnyel fejtettek ki. Ennek szellemében mult évben több magyar ifjú vállalkozott arra, hogy a balkáni háborúban hasonló önfeláldozó munkát fog végezni, erre a béke megkötése miatt nem kerülhetett sor. De a „Katonák között" czímű czikkben Ígéretet kapuuk arra nézve, hogy előbb-utóbb a katonaságra is kiterjeszti a Keresztyén Ifjúsági Egylet munkáját, melynek szükségességére nézve mi is felemeltük (folyó évi 1. számban) szavunkat. Az Ébresztőt nagyon ajánlhatjuk ifjúsági beimisszióval foglalkozóknak ; mutatványszámot a szerkesztőség (IX., Ferencz-körút 12. I.) megkeresésre szívesen küld. Gyámintézet a czíme a Magyar Egyetemes Ev. Egyházi Gyámintézet közlönyének, melynek folyó hóban megjelent számában a gyülekezeti fenntartási alap létesítésének szükségességéről olvasunk megszívlelendő felhívást. Közöl e szám beszámolót a Gusztáv Adolf-egylet mult évi poseni közgyűléséről s magas színvonalú az irodalmi része. E közlöny évenkint hatszor jelenik meg s Bognár Endre ev. lelkész (Lovászpatona) szerkeszti. EGYHÁZ. Esperesválasztás. A veszprémi ev. egyházmegye az elhalt Szalay László helyébe szavazattöbbséggel Takács Elek, homokbödögei lelkészt választották meg a kisebbségben maradt Mohácsy Lajos marczalgergelyi lelkész ellenében. Lelkészválasztások. A zsibói ref. egyház Boronkai Béla lelei lelkészt, — a homoróclszentmártoni ref. gyülekezet Jakó Dénes s.-lelkészt választotta meg lelkipásztorává. — A nagyenyedi fegyintézetbe az igazságügyminiszter Csíki István csombordi lelkészt nevezte ki. Lelkészbeiktatás. A szatmári ref. egyház meghívott lelkészének, Bélteky Lajosnak beiktatása nagy ünnepséggel történt, a melyen résztvett Baltazár Dezső dr., tiszántúli püspök is. Az iktatást Kovács Lajos esperes végezte. Templomszentelés. A pozseyai ev. missziói gyülekezet templomát f. hó 8-án Gyurátz Ferencz dunántúli püspök szentelte fel. Egy lelkész emlékezete. A komároiftmegyei Ekei község 40 éven volt lelkészének, Hetényi Jánosnak, a ki a Magyar Tud. Akadémia tagja is volt, díszes síremlékét f. hó 15-én leplezték le fényes ünnepség keretében, a melyen beszédet mondtak Antal Gábor dunántúli püspök, Pauer Ágost és Beöthy Zsolt egyetemi tanárok is. Orgonarendelés. A pozsonyi ref. egyháztanács az újonnan épült temploma részére szükséges orgona készítésével Országit. Sándor és fia rákospalotaújfalui (Budapest mellett) orgona- és harmóniumgyáros czéget bízta meg. A mű II manuállal, 17 szóló és 14 mellékváltozattal a legújabb csőrendszer szerint készül. A fúvója villamos ventilátorral lesz felszerelve. A kiválóan szép szekrónyrajzot Opaterny Flóris budapesti műépítész tervezte. ISKOLA. A budapesti ref. theol. akadémián folyó hó 17-én és 18-án voltak az évzáró vizsgák, a melyeken a fenntartó testület részéről Petri Elek egyliázker. főjegyző, Ádám Kálmán, Nagy Imre és Nagy Ferencz esperesek vettek részt, 18-án délután volt a theol. választmány ülése, a melyen dr. Baksay Sándor püspök és Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok elnököltek. Marton Lajos igazgató jelentést tett az elmúlt félév adatairól, a melyek általában örvendetesek ; a hallgatók tanulmányi előmenetelére, erkölcsi magaviseletére egyaránt jó hatással volt az internátusi családias élet ós nevelés. Az internátusi felügyelő, dr. Szöts Farkas és áldott lelkű neje odaadó szeretettel teljesítette nehéz és felelősségteljes feladatukat a gondjaikra bízott ifjak körében. — A theol. választmány a tanárkar javaslata alapján megszavazta a rendelkezésre álló ösztöndíjakat. A Csontos-alapból egyenként 200- -200 K-t kaptáik a négy évfolyam legkiválóbb