Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-21 / 51. szám

szívesen engedték át méltányos áron (14,000 K) a reformátusoknak. A restaurálás 13,000 K-ba került. Mult vasárnap szólaltak meg tehát újból a már rég elnémult harangok. Nagy Ferencz esperes nyitotta meg a templom ajtaját az Atya, Fiú ós Szentlélek Istennek nevében és a bevonulók serege a 74. dicséret énekével mutatta be első hálaáldozatát Istennek. A felszentelési imát Petri Elek ker. főjegyző mondotta. Szép karének után Nagy Ferencz esperes a lelkeket mélyen megindító, találóan alkalomszerű beszéddel iktatta be az iijú lelkészt hivatalába a biblia, a templomkulcs és az egyházi adminisztráczió jelvényeinek átnyújtása kíséretében. Majd a megjelent lelkészek: Petri E., Benkő István. Sipos Pál, Hörömpő Ferencz, Máris Márton, Losonczy Gyula és e sorok írója léptek oda a mélyen meghatott ifjú szolgátárshoz ós egy-egy szép emlékmondat és meleg kézszorítás kíséretében kértek áldást munkájára. Erre az új lelkész mondotta el i\ gy készültséggel és benső melegséggel beköszöntő beszédét az I. Péter II. 5 alapján. Adja Isten, hogy valóra váljék az, a miről olyan nemes hévvel szólott, hogy ő és híveí a hitben ós szeretetben ösz szeforrva, mint élő kövek épüljenek fel istennek tetsző lelkiházzá. — Sipos Pál szigetmonostori lelkész két türelmetlenül várakozó kisdedet keresztelt, az esperes pedig egy hétéves leányt, nazarénus szülők gyermekét részeltetett a Krisztussal való eljegyzés sakramentumában. — Hörömpö Ferencz pócsmegyeri lelkész egy ifjú párra kórt áldást és Mátis Márton szndai lelkész vezette lelkünket a gyengéd női kezek (Réthei Fadgvas Jánosné, Bartal Alfrédné, Beheim Irma) által díszes terítővel ékesített asztalnál a megbocsátó kegyelem székéhez. Nemcsak a helybeliek, hanem a szomszédos községből eljöttek is (Rákospalota, Szigetmonostor, Pomáz) nagy számmal vették a kommunió pecséteit. — Nagy figyelemmel vettek részt az istentiszteleten a szentendrei másvallású lakosok is; a város főjegyzőjét, a járásbíróság tagjait, a főszolgabírót és a képviselőt (mindkettő Almássy) és egyéb köztisztviselőket, a zsidó hitközség küldöttét is ott láttuk a gyülekezet körében. Sajnos, más vallású lelkészek nem voltak ott. A görögkeleti esperes szép levélben mentette ki magát és kórt áldást a gyülekezetre, de a róm. kath. hitközség nevében senki sem hozott és küldött üdvözletet. A keresztyénség és egyházak ellenségei az ilyen szomorú jelenségeket nagyon jól fel tudják használni czéljaik érdekében. — Szentendrén egyébként a néhány évvel ezelőtt ott felállított ref. polgári iskola miatt is van viszszavonás. A róm. katholikusokat egy káplán tüzeli ezen intézmény elleni állásfoglalásra. Az izgatás nem maradt eredmény nélkül. A város megvonta az iskolától az eddig adott 2000 korona segélyt. Ez bizony nem volt gavalléros dolog, hiszen a városnak ott. mint értesül tünk, két millió koronát érő vagyona van, ebből bizony könnyen juttathatna arra a fontos kultúrintézményre, ha nem tekintenének reá sokan görbe szemmel. Mindnyájan megnéztük az iskolát a nagybuzgóságú, rokonszenves fiatal igazgató kalauzolásával, a ki ott lakik az egyszerű, de kívül-belül tisztán, csinosan tartott és kezelt intézetben. Egy hijján 100 tanuló van ott és 9-en laknak az internátusban. Nemzeti szempontból is kiváló missziót teljesít ez az iskola, a melynek dolgai a buzgó főgondnok Weresmarty Miklós, a presbitérium, az ifjú lelkész és tanári testület egyetértő vezetése mellett most már ékesen és jó renddel folynak. Hisszük, hogy a jobb belátás és ker. türelem szelleme megszünteti a félreértéseket és azok az elvek, a melyeket a közös ebéden megjelent polgármester, dr. Antong Béla és mások hangoztattak, utat találnak a fölfelé tekinteni tudók szívéhez. Az új lelkész bizonyára rajta lesz, hogy úgy a saját, mint egyháza szolgálatának ügyét ott, a nagy alapító intencziója szerint, minden jó ember előtt kedvessé, rokonszenvessé és támogatásra méltóvá tegye. P. ISKOLA. Keleti nevelőintézetek. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Eyylet nagyjelentőségű alkotást határozott el a keleti nevelőintézet felállításával, a melyet a jövő óv őszén adnak át Budapesten rendeltetésének. Az intézetnek czélja, hogy a bosnyák, örmény, albán, bolgár és török ifjakat székvárosunkba vonzza s a magyar nemzetet megszerető s megértő nemzedékeket neveljen. Felerészben mayyar ifjakat vesznek fel. A nevelőintézetbe a felvételi kérvenveket Andreics János miniszteri tanácsoshoz (Budapest, Thököly-ut 94.) kell intézni. A teljes ellátási díj havi 70 korona, de ezenkívül évről évre mindig több és több ingyenes ós félinjzyenes alapítványi helyek lesznek. A nevelőintézetbe főiskolai h'llgatók, továbbá főgimnáziumi, főreáliskolai, akadémiai és felsőkereskedelmi, tanítóképzői és polgári iskolai tanulókat vesznek fel. Két évig a nevelőintezet a Városliget mentén egv gyönyörű háromemeletes villában lesz elhelyezve, de ez az elhelyezés csak ideiglenes, mert a jövő év őszén a főváros legszebb és legegészségesebb helyén, a Dunaparton, az Országháztól jobbra elterülő hatalmas telken fog felépülni a Keleti Nevelőintézet monumentális palotája. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a magyar ref. egyháznak nagy érdekei vannak Keleten s geográfiái helyzete egyenesen predesztinálja a keleti misszióra. A felsőbbfokú iskolák, mint a tudományegyetem statisztikája s az élet mutatja, túlzsúfoltak s proletárokat termelnek. Az új balkáni helyzet új kötelességeket ró reánk. Azért nagyon kívánatos volna, ha közép- és felsőiskoláink tanári kara foglalkoznék ezzel az intézménnyel és igyekeznék mentől több fiúkat megnyerni arra, hogy ebben az iskolában, mely kiszámíthatlan perspektívát veszít, foglalják el a pozicziót. A protestantizmus a folytonos haladás jegyében született s nem szabad elmaradnunk semmi új területtől, ha csak az élhetetlenség és tehetetlenség vádját nem akarjuk magunkra venni. Kálvinista. A budapesti ref. főgimn. ifjúsága az „Arany János Önképzőkör" könyvtáralap javára 1913. decz. hó 18-án a református theologia nagytermében jól sikerült irodalmi és zeneestélyt rendezett. Az ifjúsági énekkar Krausz Gusztáv tanár vezetése mellett Csokonai-Lavotta „A tihanyi echohoz" cz. szép éneket adta elő. Gaál Mózes igazgató Diáktörténete állandó derültségben tartotta a hallgatóságot, Bellaagh Márta zongorajátékával, Szitányi Miklós, Strasser József és Csapó Dezső tanulók triójukkal gyönyörködtették a hallgatóságot. Az estély egyik legsikerültebb részlete volt a Szitányi Miklós VIII. o. t. (Justh Gy. unokája) mesteri vezetése mellett játszó 30 tagból álló ifj. zenekar szereplése. Ez volt első debűje; általános, osztatlan tetszésben részesült. Molnár Ferencz néhány „tréfát" olvasott fel. Kálmán Mária hegedűjátéka után szavalat és karének zárta be a szépen sikerült ünnepélyt. A nagy terem zsúfolásig megtelt. A közönség soraiban ott voltak Kovácsy Sándor főgondnok, dr. Szabó A., Haypál B. lelkészek, Justh Gyula, Kádár Gusztáv stb. Tanítók Fürdője alakuló közgyűlése. Székelyudvarhelyen ez évi deczember hó 27 én délután 3 órakor tartja a Tanítók Fürdője Részvény Társaság alakuló