Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-30 / 48. szám

BELFÖLD. A kivándorlási és visszavándorlási statisztika egyházi vonatkozásai. Hazai adatgyűjtés szerint az 1911. évben a Magyarbirodalomból 64,057 egyén vándorolt ki, a mely szám 32,267 főnyi csökkenést jelent az 1910. évi 96,324-gyel szemben. Ez a csökkenés a Magyarbirodalom valamennyi részében mutatkozik, de különösen a társországokban, a hol az 1910. évben 16,104 egyén vándorolt ki, míg 1911-ben csak 8215, továbbá a Tisza jobb partján, a hol 1910-ben 20,673, 1911-ben 14,580 ember vándorolt ki. Törvényhatóságonkint vizsgálva a kivándorlási arányszámokat, azt látjuk, hogy legnagyobb arányszámmal az ország északkeleti részen összefüggő területet képező Ung (13 9, ezer lélekre), Abauj-Torna (11'9), Zemplén (10'4), Sáros (10'2), Szepes (9'6) stb. vármegyék szerepelnek. A kivándoroltak nem szerint való megoszlása annyiban méltó a megfigyelésre, hogy a nők nagyobb számban való kivándorlása kedvezőtlen jelenség, mert a családostól történt kivándorlás kevésbbé valószínűvé, nehezebbé teszi a kivándorlást. Ebben a tekintetben a Magyarbirodalom arányszámai nem valami kedvezőek, mert a nők 45'9%-át tették a kivándoroltaknak; Horvát' Szlavonországokban a nők százaléka a kivándoroltak között csak 32'3, míg az anyaországban 47'9, s e tekintetben nem mutatkozik javulás, sőt az előző évvel szemben határozott rosszabbodás állapítható meg. A kivándoroltak legnagyobb része most is Amerikába ment (53,502), azután nagyobb számmal szerepelnek a Romániába vándoroltak (5586), Németországba 2720-an, máshova pedig összesen 2249-en vándoroltak ki. A tengeri kikötők feljegyzései alapján a helyi hatóságok adataitól 20,152 főnyi eltéréssel, összesen 73,654 magyar honos vándorolt ki tengerentúlra az 1911. évben, mely eltérésnek oka abban keresendő, hogy a helyi hatóságok a kivándoroltak egy részéről, különösen azokról, a kik útlevél nélkül távoznak, nem szereznek tudomást s így róluk statisztikai lapot sem tudnak beterjeszteni. A mi a kivándorlásnak hónapok szerint való megoszlását illeti, a legnagyobb számokat márcziusban, októberben és novemberben látjuk. Nemzetiség szerint valamennyi nemzetiségnél csökkent a kivándoroltak abszolút száma az 1910. évhez képest, a relatív szám azonban — sajnos — épen a magyarságnál növekedett legnagyobb mértékben. Itt említjük meg azt az érdekes körülményt, hogy — az Amerikába irányuló kivándorlást nem említve — a fajrokonság is szerepet játszik a kivándorlásnál, a mit bizonyít az, hogy a Németországba vándoroltak között legtöbb a német, a Romániába vándoroltak között az oláh s végül az egyéb Balkán államokba kivándoroltak között a horvát és szerb anyanyelvű. A kivándoroltak vallásszerinti megosztása a következő volt: • Vallás 1910-ben kivándorlók száma °/o-ban 1911-ben kivándorlók száma °/o-ban 1910. évi népszámlálási arány Róm. kath. . 47,918 49-7 34,819 54-3 52-1 Gör. kath. . . 14.145 14-7 8490 13-3 9-7 Református . 6950 7-2 4879 7-6 12-6 Ág. h. ev. 8711 90 5559 8-7 6-4 Gör. kel. . . 15,977 16-6 7987 125 143 Unitárius . 260 0-3 160 0-2 03 Izraelita . •2284 2-4 2120 3 3 4.5 Egyéb . . 79 01 43 01 01 Összesen . . 96,324 1000 .64,057 100-0 ioo-o Ha a hitfelekezetek kivándorlási arányszámát a népességben való arányukkal hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy azok a felekezetek,. a melyeknek többsége magyar anyanyelvű, úgymint a ref., unit. és izraeliták, a kivándorlásban kisebb arányszámokkal szerepelnek (a róm. kath. is alig valamivel nagyobb), míg azok, a melyekben a magyarság leggyengébben van képviselve, kivándorlási arányszámaikkal felülmúlják a népszámlálásit. Kivételt e tekintetben csak a görög keletiek képeznek. Életkor szerint az előző évhez képest a 20 éven aluliak és a 20 — 29 évesek korcsoportja emelkedett 13'8%-ról 17-3%-ra, illetőleg 33-370

-ról 37'4%-ra, míg a többi korosztály körülbelül ugyanily arányban csökkent. Foglalkozás szerint az önálló őstermelők százaléka elég tekintélyes apadást mutat az előző évvel szemben 24'9%-ról 17'7%-ra, míg az önálló iparosok, az iparforgalmi segédszemélyzet és a különböző ágbeli napszámosok százalékos aránya növekedett. Azt a kedvező tünetet, a mely a kivándoroltak számának csökkenésénél jelentkezik, értékében fokozza a visszavándoroltak számának növekedése. Az 1911. év folyamán ugyanis 32,787 egyén vándorolt vissza a Magyarbirodalomba, 8063 egyénnel több, mint 1910-ben, az anyaországba Q668, a társországokba 1397. Az ezer lélekre eső arányszám magyarországi 1*5, horvát-szlavonországi 1*5, birodalmi 16 volt. A visszavándoroltak nem szerinti megosztásánál azt a kedvezőtlen jelenséget tapasztaljuk, hogy a nők igen csekély számmal szerepelnek a visszavándoroltak között: 26,651 férfivel (81*3%) szemben csak 6136 (18'7%) vándorolt vissza. A visszavándoroltak legnagyobb része természetesen Amerikából jött (30,993 egyén, az összes visszavándoroltak 94'5%-a)i ezenkívül Romániából (2-5%) és Németországból (1'8%) is sokan vándoroltak vissza. Az 1910. évhez viszonyítva, a magyarok, németek, tótok és szerbek aránya csökkent — legnagyobb mértékben a németeké és a magyaroké l'4°/o és 1'3%'kal — míg az oláhoké, ruthéneké és horvátoké növekedett. Az egyes vallásfelekezetek között a következőképen oszlott meg a visszavándoroltak száma (vesd össze az