Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-23 / 47. szám

BELFÖLD. A halálozási statisztika egyházi vonatkozásai. Az 1911. év nemcsak a születések, hanem a halálozások tekintetében is kedvezőtlenebb az előző évnél. A halálesetek száma ugyanis 1911-ben az egész Magyarbirodalom területén 524,496 volt, 33,807-tel több, mint 1910-ben. Az 1000 lélekhez visszonyított arányszám az anyaországban 24'8, a társországokban 26'4. A gyermekhalálozások nálunk nagyon lényegesen befolyásolják a halálozások összes számának alakulását. Az 1911. év folyamán 228,475 öt éven aluli gyermek halt el, tehát az összes halottaknak 43'56%-a. A gyermekhalálozás a Tisza balpartján volt a legkedvezőtlenebb, a hol 100 haláleset közül 49 esetben ötévesnél fiatalabb volt az elhalt. Az összes haláleseteknek felénél is többet tesz az ötéven aluliak haláleseteinek szánni Heves, Bereg, Bihar, Szabolcs, Szerém és Verőcze vármegyékben, tehát leginkább ott, a hol a születési arány is a legnagyobb. Az egyes vallásfelekezeteknek a halálozásokban való részesedését a következő adatok világítják meg. Az 1911-ben elhaltak százalékában róm. kath. 51"5 — a zárjelben levő szám az 1910. évi népszámlálás szerinti százalékot mutatja az összes népességben — (52" 1), gör. kath. 10-7 (9-7),' ref. 122 (126), ág. ,h. ev, 5*8 (6*4), gör. kel. 16'6 (14*3), unit. 0'3 (0'3), izraelita 2'7 (4'5), egyéb 0*2 (O'l). Különösen a gör. kel. vallásúaknál alakult kedvezőtlenül a halálozási arány, mert 2'3-del nagyobb, mint a népességben elfoglalt százalékszámuk. Legkedvezőbb a halálozási arány az izraelita hitfelekezetnél, mert az elhaltaknak csak 2'7%"a v

°lt izraelita vallású, míg népességének 4'5 a százaléka. Népszámlálási arányuknál kisebb mértékben részesedtek még a halálozásokban a róm. kath., a ref. és ev. vallásfelekezetek hivei. Elhalt 1911-ben ref. Összesen 63,387 (315), ev. 29,668 (985). Nemzetiségek szerint a magyar anyanyelvű éknél voltak a legkedvezőbbek a halandósági viszonyok, legkedvezőtlenebb viszonyok pedig az oláhoknál mutatkoznak e tekintetben. A haláleseteknek csak 56'9%-ában állapította meg az orvos a halál okát. Általában nem sokkal több, mint a fele az elhaltaknak részesült orvosi kezelésben. E téren valóban nagyon rendezetlenek a viszonyok hazánkban ; a közegészségügy rendezésére több gondot és áldozatot kellene fordítani. A városokban még csak megvagyunk, de a vidék valóban nagyon elhanyagolt, nem csoda aztán a fertőző betegségeknek pusztítása. Jól mondta, gondolom Eötvös Károly egy országgyűlési beszédében, • hogy nálunk a falvak sokszor nem egyebek, mint trágyadombok. Bizony sok helyen tényleg úgy van s a trágyadomb mellett a kút, melynek vizét isszák. Az összes haláleseteknek 24'7%-át a fertőző betegség, 72'6%~át egyéb természetes halálokok, 2'7%-át pedig nem természetes halálok idézte elő. A nálunk leginkább pusztító fertőző betegség, a gümőkór 76,930 halálesetnek volt az okozója; e betegségek halottainak száma 4507-tel emelkedett az előző évhez képest. A gyermekfertőző betegségek közül különösen a vörheny szedett sokkal több áldozatot, mint az előző évben, 13,645 gyermek halálát idézvén elő, viszont elég jelentékenyen csökkent a kanyaró és a szamárhurut halottainak száma, kanyaróban 8941 (9739), szamárhurutban 5520 (6427) haltak meg. 252 halottja volt az 1910-ben fellépett ázsiai kolerának is. 69,570 esetben a veleszületett gyengeség, 68,204 esetben az aggkori végkimerülés, 50,439 esetben a tüdő- és mellhártyagyulladás, 27,317 esetben a görcsök, 11,225 esetben a gutaütés és 6756 esetben a gyermekaszály állapíttatott meg halálokul. Balesetnek 8140 ember esett áldozatul, ;

az öngyilkosság, mely emelkedett, 4005 — az előző évben 3985 — embernek oltotta ki életét. 15,029 keresztyén halott nem részesült egyházi eltemetésben. Az 1910. évben volt 13,303, 1909-ben 14,581, avagy százalékban a róm. kath. elhaltaknak 97'0%-a

? a gör. kath. 94'7%-a

, a

ref. 98'8%-a, a

z

ág- hitv. ev. 97'5°/o'a

> a gör. kel. 94-l%"a

> az unitárius elhaltaknak 90-1°/ 0

-a részesült egyházi temetésben. Minthogy 1911-ben a születések száma kisebb, a halálozások száma, pedig nagyobb volt, mint 1910-beni tehgt, az 1911. évi természetes szaporodás, vagyis az ólveszületéseknek a halálozások fölötti többlete az előző év természetes szaporodását nem érte el. Az egész Magyarbirodalomban 1911-ben 208,271-gyel több volt az élveszülöttek száma az elhaltak számánál és így ezer lélekre 9'9 a természetes szaporodás átlagos száma. Az anyaországban 183,076-tal volt több születés, mint halálozás,, a társországokban 25,195-tel; ezer lélekre az anyaországban 10*0, a társországokban 9"6 szaporodás jut. Természetes szaporodás volt hitfelekezetek szerint az egész birodalomra vonatkozóan róm. kath. 117,839 (%-ban 56'6), gör. kath. 23,987 (11*5), ref. az anyaországban 22,678, a társországokban 124, összesen 22,802 (%-ban 10-9), ág. h. ev. 10,909 és 564, összesen 11,473 (%-ban 5-5), gör. kel. 20,800 (10'0), unitárius 826 (0'4), izraelita 10,821 (5'2), egyéb vallású és felekezetenkívüli 398 (O'l). Különösen a róm. katholikusoknál volt nagy a szaporodás, a kik a népességnek 52'1%-át teszik, a természetes szaporodásból azonban 56'6% jutott rájuk. A gör. kel., a ref. és az evangélikusokra kevesebb jutott a természetes szaporodásból, mint a mennyi őket népszámlálási arányuk alapján megilletné. Nemzetiségek szerint a magyarság természetes szaporodási aránya 5'2%-kal volt nagyobb, mint a népességben való aránya. A magyarokon kívül csak a ruthének szaporodtak jobban az összes népességhez viszonyított arány szerint reájuk eső hányadnál, a tótok pedig épen ezt a hányadot érték el. A többi nemzetiség mind kisebb százalékszámot mutat fel a természetes szaporo-