Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-11-23 / 47. szám
A Kálvin-Szövetség 1912—13. évi életéből. — Titkári jelentés. — III. Vidéki propaganda. A főváros mellett a vidéket sem hanyagoltuk el. Fekete Gyula nágykikindai lelkész meghívására leányegyházában, Valkányban egy napot időzött a titkár Varga Antal budapesti hitoktatóval együtt, a hol mintegy 400 főből álló, Makóról odaszakadt tiszta magyar kálvinista nagy örömmel fogadta a Kálvin-Szövetség eszméjét s Demjén István akkori segédlelkész buzgólkodására meglehetős hódítást is tett a Szövetség, a mennyiben többen léptek be tagokként. Sárospatakon deczember 8. és 9-én az ottani Széchenyi-Szövetség keretében a Magyar Gazdaszövetség által rendezett kurzuson a titkár „ A. lelkészek feladatai a szocziális munka terén" czímmel olvasott fel, a mi a Sárospataki Ref. Lapokban is megjelent. Bernát István elnök is jelen volt s tartott előadást. Azt hisszük, sikerült is a tiszán inneni egyházkerület eme góczpontjában sok barátot szereznünk. A felsöbaranyai eyyházmeyye lelkészértekezletén április hó 2-án bilkei Pap István választmányi tag képviselte Szövetségünket s jelenléte és beszéde által a mintegy 150 jelenvolt a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott Szövetségünkhez. Ugyanitt később május 7-én egy iijabb összejövetelen a titkár is tartott előadást. Meg kell még emlékeznünk a székely udvarhelyi Kálvin-Szó* vétség meghívásáról, a hol május 18-án nagyobbszabású estély tartatott püspök-elnökiink látogatása alkalmából. Ez estélyen a titkár tartott előadást a nők szocziális hivatásáról. Fontos összejövetel helye volt Komárom, a hol Kiss Dániel alistáli lelkész kezdeményezésére erőö propaganda indult meg a szövetség érdekében és az egyházmegyei elnökség meghívására július 23-án az egyházmegyei közgyűlés keretében a titkár ismertette a Szövetség czéljait. Itt igazán lelkes és meleg fogadtatásban volt részünk. A lelkészek nagy száma vállalkozott a taggyűjtésre és a szervezésre, úgy hogy a legrövidebb idő alatt meg fog alakulni az egyházmegyei szövetség, miután Kálmán Rudolf főgondnok és Tóth Kálmán esperes is nagy rokonszenvvel viseltetnek a Szövetség iránt. Mintegy 25 en léptek be mindjárt a tagok sorába, köztük az egyházmegye és a főgondnok alapító tagokul. Szeptember 8-án a vértesaljai egyházmegye lelkészi értekezlete körében Vasady-Balogh Lajos gyúrói lelkész kezdeményezésére s Lévay Lajos esperes meghívására szeptember hó 8-án tartott a titkár a Szövetségről előadást s ezen egyházmegye kebeléből is többen léptek be tagokul, így Szüts Jenő alispán alapító tagul, úgy hogy ez egyházmegye keretében szintén kedvező talaja van Szövetségünknek. Itt az értekezlet választmányára bízatott a további szervezés. Végül a pesti eyyházmeyye lelkészértekezletének őszi gyűlésén, augusztus hó 25-én a titkár által előterjesztett indítványra elhatároztatott, hogy a legközelebbi értekezleten a szervezés részleteit megbeszélik. Ez egyházmegyében is sok lelkes tagunk és hívünk van s maga az esperes, Nayy Ferencz áll a mozgalom élén. (phz.) KRÓNIKA. Wallace. A Viktória-korszak termelte nagy emberek egyike volt s ő is, mint a Szigetország annyi nagyja skót eredetű. (A Wallace nagy név Sköcziában.) Atyja ügyész volt és ő (Alfréd) kilencz gyermek közül a legifjabb. Építésznek szánták, kora ifjúságában rajztanár volt. De a lélek más munkatérre ragadta s korának egyik legnagyobb természettudósa lőn. — Mint nagy kortársa Darwin, ő is sok évet töltött hosszú, fárasztó utazásban. Az Amazon s a Rio Negro folyókon, a Malay-szigettenger vidékein íigyelte meg az életet és nézett bele mohó, vágyó elmével a természet titkos műhelyébe. Nagy problémákkal foglalkozott, többek között azzal: honnan van az élőknek csodálatos változatossága, a fajok eredete. „Mint valami látomás jött el hozzám, írja, a Survival of the fittest (a legalkalmasabbnak fennmaradása) ideája ott a Ternateban (malayi szigettenger) kínzó köszvényfájdalinaim között." Ekkor még mit sem tudott arról, hogy Darwin már 1842 óta dolgozott ezen hipothézis bizonyítékainak sorakoztatásán. Sohasem tordult még elő csodálatosabb koincidencia, mondja Darwin, dolgozata az enyémnek kivonata, így hát vége az én eredetiségemnek." De a két nagy ember nem volt féltékeny egymásra. Együtt olvasták fel korszakot alkotó dolgozatukat 1858-ban a Linné-Társaságban. Ekkor még Wallace is materialista vagy legalább agnosztikus volt. De intencziója kiemelte őt a rideg, arrogáns materializmus karjaiból. „Newtont, Galileit, Hándelt, Shakespearet nem tudtam kimagyarázni, mondja, ennek az elméletnek materialista értelmezéséből." A World of Life (Az élet világa) cz. művében igy ír: „Kell lenni egy Értelemnek, mely minden emberi felett való . . . Természeti törvény ? Élő teremtő, rendező valóság. Isten nélkül csak üres szó, a mi nem magyaráz meg semmit." A nagy ész mellett meleg és a szenvedőkkel, elnyomottakkal együtt érző szív lakozott benne. Kilenczvenegy évess korában halt meg. Neve ott fénylik a bizonyságok fellegében, a kik meglátták az igaz világosságot. Jó ha különösen nálunk, a hol gyakran a kicsinyek is olyan pöffeszkedő módon beszélnek a legnagyobb dolgokról, ilyen tanítókról is megemlékezhetünk. Kálvin bronzból vert, igen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IV. ker., Molnárutcza 17• szám).
