Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-10-19 / 42. szám

kel szemben, hogy t. i. igyekezzenek annak lelki életét olyan magasra emelni, a milyenre csak öntudatos munkával lehetséges; mert gazdagságunk is, de nemzetünk ereje is a magyar nép. Mi azonban legelőször evangéliummal akarjuk meggazdagítani; akkor telik meg hangos örömmel a lelke; akkor lesz erős a mi népünk, a mi testvérünk. Akkor lesz énektől hangos ez a föld, mert azt érezik mindenütt: „Hiszen Istenünkről énekelni jő; hiszen öt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog." m HANGOSAN BESZÉLŐ TÉNYEK. Az utóbbi években egyházi életünk megizmosodásának, megújhodásának több csalhatatlan bizonyságával találkoztunk. Ezek közt a legelsők és a legtöbb remónynyel kecsegtetők közt említhetjük meg azt a körülményt, hogy az egyházunkat a külföldi testvéregyházakkal összefűző kötelékek, annyi évtized után, ismét szorosabbra kezdenek fűződni. Ez a nagy változás mindössze négy-öt esztendő alatt ment végbe. A genfi jubileumra zarándokoló nagy magyar küldöttség nyitja meg az események sorozatát. Az egy-egy külföldi tudós után nagyobb csoportban hozzánk látogató angolszász testvéreink folytatják. A nyár elején Skócziába ment magyar küldöttség még szorosabbra fűzte a kapcsokat. A testvéries közeledésnek immár kézzelfogható bizonyságai is vannak. A külföldi ösztöndíjak megsokasodása is örvendetes, nagy horderejű jelenség. De ennél hangosabban beszélő tények is vannak. Megjelent körünkben az első külföldi diák. Kálvin nagy történetírójának, a genfi Kálvin-jubileum kapcsán hazánkba is ellátogatott Doumergue Emilnek a tanítványa volt. Tőle hallott, könyvéből olvasott egyházunkról fölemelő dolgokat. Ott tanuló theologusainktól még erősebb ösztönzést nyert a hozzánk jövetelre. Nagyon fogyatékos nyelvismerettel, de erős vággyal a szívében eljött közénk. Itt van már budapesti theologiánkon. Bizonyára lát majd lélekemelő, de lehangoló jelenségeket is. Ne is leplezgessük előtte egyházi életünk fény oldalai mellett az árnyoldalakat. Tátopgó sebek mindenütt, a legfejlettebb egyházak életében is vannak. Nem a sebek maguk képezik a legnagyobb bajt, hanem az, ha nem tudjuk meglátni, vagy még inkább, ha nem akarjuk gyógyítani azokat. Franczia diákunkkal csaknem egyidejűleg érkezett körünkbe egy amerikai végzett theologus. Egyenesen nyelvünk elsajátítása czéljából jött. Az amerikai kikötőkbe érkező magyarok körében kíván munkálkodni. Egyik pestmelléki kartársunk kedves családjában telepedett meg. Hisszük, hogy nehéz nyelvünkkel együtt egyházunkat is megtanulja szeretni. A rövidebb időre hozzánk látogatók száma is gyarapodott a nyáron egy kiváló külföldi hitrokonunkkal. St.-gervais-i templomnak egyik lelkésze, Denkinger Henrik, egyházunk derék genfi pátronusának, Claparéde Sándornak a kíséretében, nagyobb körutat tett hazánkban. Október havában a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek világbizottságának egyik főtitkára, Sautter Emmánuel látogat el hazánkba, ugyancsak Claparéde Sándor kíséretében. A jövő évre meg két hollandi tudóst várunk. Kívülük Genf legnépszerűbb szónokának, Thomas Franknak a látogatására is számítunk. Megannyi hangosan beszélő tény! De hátra van még a leghangosabban beszélő tény, mely valósággal korszakos eseményszámba megy küzdelmes múltú egyházunk életében. Nagynevű genfi barátunk, kit egy néma sirhalom ép oly erősen fűz hozzánk, most, mint azelőtt egy hangosan dobogó szív, újabb fenséges bizonyságát adta egyházunk iránt érzett igaz szeretetének. A legtekintélyesebb svájczi evangéliumi lap mellékleteként külön lapocskát ad ki, mely kizárólag a magyar protestáns egyház ügyeivel foglalkozik. Eddigelé alig tudtak rólunk valamit külföldi testvéreink, most az egyik legelterjedtebb evangéliumi világlap révén megtudhatják időről-időre, hogy mik történnek egyházunkban, milyen eszmék foglalkoztatják egyházi életünk vezetőit, milyen munkák látnak napvilágot a magyar protestáns világ körében"? Egy új korszak hangosan beszélő, bíztató jele ez a lapocska. Hangosan beszél nékünk arról a mihamarabb eljövendő új időről, a mikor belátják magyar Sionunk őrállói, hogy ha külföldi testvéreink kö/ül annyiaknak a szeme függ rajtunk s egyikük-másikuk annyira szívén viseli egyházunk jövőjét, mi nékünk is fokozott erővel munkához kell látnunk s a megváltozott idők szavát megértve, egy boldogabb jövendő alapjait kell leraknunk. De arról is hangosan beszélnek ezek a tények, hogy a külföldi összeköttetések ügyét fölkaroló Kálvin-Szövetség helyes útakon járt s az ezen a téren elért eredmények egymagukban is méltó helyet biztosítanak néki egyesületeink sorában. Dr. K. I. KRÓNIKA. A Magyar Prot. írod. Társaság. Volt szép ifjúkora. Majdnem eleitől kezdve tagja vagyok és gondolok a nem dicstelen múltra. Voltak feledhetetlen szép vándorgyűlések, lelkesítő elnöki megnyitóbeszédek, impozáns istentiszteletek, százával belépő új tagok. A kik megírják ennek a kornak történetét, bizonyára nem feledkeznek meg arról a szolgálatról, a melyet a Társaság az ébresztés körül teljesített. S most? Az orvosok a sorvadás diagnózisát állapították meg. Elégtelen a táplálkozás. Jöttek az ifjabb testvérek (ORLE, Luther-Társaság, Paróchiális könyvtár stb.) más hatalmas arányú kongresszusokkal, új eszmékkel, és alkotásokkal. Sok jó kívánatos falatot vettek el tőle. Joguk volt