Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-07 / 36. szám

örökítik dr. Schaff Fülöp emlékét, ki egyike volt azoknak, a kik a legtöbbet fáradoztak a Világszövetség megteremtésén. Nagyobb vitára adott alkalmat az Egyesült-Államok Protestáns Püspöki Egyháza részéről a jövő őszre tervezett világkonferenczián való részvétel ügye, melyre az a Krisztusban hívő összes egyházakat meghívta a hit és az egyházi élet közérdekű kérdéseinek megvitatására. Az előkészítő-bizottság a maga részéről azt ajánlotta a zsinatnak, hogy vegye örömmel tudomásul a keresztyén egyházak körében mutatkozó örvendetes közeledésnek eme szép bizonyságát és a maga ajánlásával tegye át a meghívást az alkotó egyházak nagygyűléseihez. Egyesek annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a míg nem foglalkozott minden egyház a tervbevett kongresszus mibenlétével, időelőtti és talán feszélyező ís lenne minden ajánlás, ezért ajánlás nélkül kívánják az indítványt az egyházak elé terjeszteni. Szavazásra került a sor. Minthogy a vélemények csaknem egyenlő arányban oszlottak meg, elhatározták, hogy végleges döntés előtt egy nagyobb bizottság elé terjesztik újból az ügyet. A bizottságot úgy alkották meg, hogy az előkészítő-bizottság tagjaihoz tíz új tagot választottak. A délelőtti gyűlés folyamán került sorra a pittsburglii egyház meghívása is a legközelebbi zsinatnak 1917. szeptember havában városukban való tartására. A meghívást az egyik jelenlevő pittsburghi lelkész is előterjesztette. A zsinat a meghívást, Iverach princzipális meleg ajánló szavai után, egyhangúlag elfogadta. A nagy lelkesedés közepette mi is többen megígértük, hogy — hacsak valami meg nem akadályoz szándékunk kivitelében — oda is elmegyünk! A hitvallások kérdése. » A délelőtti gyűlés főtárgyát a hitvallások kérdése alkotta. Erről a tárgyról három előadást hallottunk. Dr. D. S. Schaff pittsburghi theol. tanár az alapvető hittételek kialakulásának történetét vázolta. Ismertette az egyetemes hitvallások keletkezését és érvényrejutását. Dr. W. A. Curtis, az aberdeeni theologia fiatal tanára a hitvallások történeti és mai értékéről beszélt — a skótoknál kissé talán szokatlan szabadelvű szellemben. A konfesszióknak inkább történeti értéket tulajdonít. Nagy szolgálatot tettek a múltban. A theologiai gondolkozás és tanultság valóságos határkövei. Igen nagy szolgálatot tettek kátészerű feldolgozásban az ifjúság lelki oktatása terén is. A bibliát túlságos tág hálónak találták, azért csinálták a szűkebb szabású konfessziókat, a melyek ilyen módon erősebb orthodoxiát teremtettek. De alig mondhatjuk, hogy nagyon írásszerűek lennének. Rossz szolgálatot tettek a konfesszióknak, a kik nagyon is betű szerint értelmezték azokat. Nézzük inkább históriai szempontból s mindjárt többre értékeljük őket. Dr. S. J. Nicholls st.-louisi leikész a hitvallás revíziójáról értekezett. A keresztyén egyház mindenkor hitvallás-alkotó egyház volt. Nagyon sok ellenvetés hangzott már el a hitvallások ellen. Azokat okolják, a miért Krisztus tanítványai ma sem egyesülnek még az egész világon. Azt mondják, mielőtt ez az egység létrejönne, el kell törülni a hitvallásokat. Sok igazság van szerinte is az elhangzó ellenvetésekben. Az a körölmény azonban, hogy oly sokszor visszaéltek velük, korántsem bizonyítja szükségtelen voltukat. Ha el is törlik az írásos hitvallást, mint egy skót eredetű hitvallás nélküli egyház tette, egy írásba nem foglalt hitvallás mégis él köztük. A hitvallások nem szüntetik meg a keresztyén szabadságot. De ezeknek is nőniök, tökéletesedniök kell. A kontinens presbiteri egyházai. A délutáni gyűlésen a Világszövetség keleti és nyugati ágának a kontinensen végzett munkáiról szóló jelentéseket hallgattuk meg. Dr. Mathews a keleti ág jelentésében kiemelte, hogy a briit egyházak a kontinens 542 helyén hirdetik az Isten igéjét az angolul beszélő híveknek. E mellett — különösen Olasz- és Francziaországban — az ott szerény viszonyok között küzdő protestáns egyházakat anyagi támogatásban is részesítik. Abból is sok áldás fakadt a kontinens presbiteri egyházaira, hogy theologusaik és fiatal lelkipásztoraik különösen egyes skót egyházak támogatásával — megismerkedtek az ottani fejlettebb egyházi élettel. Hiszi, hogy az összeköttetésnek ez a legutóbbi módja még erősebb lesz a jövőben. Dr. J. I. Good, a nyugati ág jelentésében hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kontinensen működő angol nyelvű lelkészek segítségére legyenek az ottani egyházak lelkipásztorainak. A kontinens protestáns egyházai a raczionálizmus fojtó légkörét sínylik szerinte a legjobban. Nagy reménységgel tekint a reformáczió közelgő négyszázados jubileumára. Ezután R. R. Simpson üdvözölte a kontinens egyházainak küldötteit és szólásra hívta fel őket. Legelsőbbet, a két év előtt Magyarországon tett feledhetetlen emlékezetű útról való megemlékezés kapcsán, Györgij Endrét szólította, kit rokonszenves tapssal fogadtak az emelvényen a zsinat tagjai. Az első zsinat kedves és ránézve örökre feledhetetlen emlékeit idézte fel beszéde elején, majd rátért a hazai egyházi állapotok rövid vázolására. Ennek során az egyházunkkal szorosan kapcsolatos iskolai rendszerünkről, annak már csak a római egyház hasonló irányú munkássága folytán is szükséges voltáról beszélt. Ezen a téren térünk el leginkább a nyugati nagy presbiteri egyházak életéből, ezért bizonyára ez érdekli legjobban a zsinat tagjait. Majd a hitélet világára térve, az általános nagy lelki ébredés szükségét hangsúlyozta, nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dusek Vincze, a cseh református egyház szuperintendense került sorra. Lelkes beszédben hívta fel a zsinat figyelmét a két év múlva, 1915. július havában, Husz megégetésének ötszázados évfordulója alkalmával rendezendő emlék-