Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-08-17 / 33. szám
Egyházilag megáldott házaspár Egyházilag meg nem áldott házaspár Hitfelekezet egyező nem egyező összesen egyező nem egyező összesen vallás felek közt Ág. h. evang. . 8870 2218 11088 349 266 615 Gör. keleti . . . 19670 1430 21100 3479 544 4023 Unitárius .... 428 239 667 2 86 88 Izraelita .... 4093 — 4093 3102 395 3497 Baptista .... 30 10 40 (+ 17) (+ 5) (+ 22) Összesen .... 135369 16635 152004 13098 (+ 17) 6562 (+ 357) 19308 (+ 22) — 19286 Horvát-Szlavonország Róm. kath. . 15858 263 16121 (+ 462) 24 (+ 438) Gör. kath, . . 126 18 144 2 10 12 Református . . . 86 31 117 (+ 22) 21 (+ 1) Ág. h. evang. . 286 46 332 7 16 23 Gör. keleti . . . 5634 152 5786 (+ 51) (+ 85) (f 136) Unitárius.... — — — — — — Izraelita .... 170 — 170 (+ 4) — (+ 4) Baptista .... — — — — — — Összesen. 22160 510 22670 9 71 (+ 539) (+ 85) 35 (+ 579) (+ 544) Ezen táblázaton az egyházilag meg nem áldottak kimutatása a kötött és egyházilag megáldottak számaiból van összeállítva. Magyarországon csak a ref. és baptista hitfelekezet áldott meg több nem egyező házasságot, mint a mennyi polgárilag volt megkötve. Horvát-Szlavonországokban a gör. kath. és az ág. h. ev. egyházon kívül valamennyi több egyező házasságot áldott meg egyházilag, míg viszont az egy gör. keletin kívül valamennyi kevesebb nem egyező vallású házasságot áldott meg egyházilag, mint a mennyit polgárilag kötöttek. Az előbbeniek valószínűleg magyarországi beköltözöttek, kik a társországokban áldatták meg az anyaországban polgárilag megkötött házasságukat. Az izr. hitfelekezetnél kimutatott 3102 egyező vallásn, meg nem áldott házasság nagy száma abban leli magyarázatát, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta sok izr. hitközség nem vezet többé anyakönyvet, azért náluk csak részlegesen mutathatók ki a hitközségi ténykedések s így a tőlük beérkezett adatokat nem lehet a népmozgalmi adatokkal összehasonlítani. Kassa. Homola István, ev. lelkész. A Kálvin-téri egyházi építkezés. A jövő év tavaszán megint eltűnik egy darab „régi Pest". A kőművesek bontó csákánya alá kerül a Kálvintéri templom körül elterülő épületcsoport s maga az immár pár év hiján száz esztendős templom is leveti komor, szürke patináját. A nehéz történeti időket látott Kálvin tér új képet nyer, a régiből nem marad már meg más, mint a híres szökőkút, Budapestnek ez az egyik legjobb szobrászati alkotása. A templomot körülvevő épülettömb három utczára szól, — a Ráday-, Oroszlán- és Lónyay-utcz&vsL, míg a Kálvin-téri homlokzat megszakítás nélkül van beépítve. A KáLyin-tér, Lónyay-utcza, Oroszlán-utczai rész az egyházé, míg a többi a fővárosé. Az új építkezés aként terveztetett, hogy az egyház és a főváros egyöntetű terv alapján fogja az egész építkezést megoldani, s ilyen értelemben írták ki a tervpályázatot is, melyen az első díjat és a kivitellel való megbízást Reichl Kálmán építőművész nyerte el. Reichl terve határozottan minden tekintetben a legjobb az összes beérkezett pályamunkák között, — mert igen helyes művészi érzékkel alkalmazkodott ahoz a szemponthoz, hogy az egész épülettömbben a templomnak kell legjobban érvényesülnie, s a templom egyszerű, de mindamellett szép formáihoz kell harmonikusan simulnia a többi épület homlokzatának. Ki kell még emelnünk, hogy a templom egyszerű stílusa, nyugodt nagy felületei .igen alkalmasak ahhoz, hogy épen a legmodernebb építészeti stílussal; — melynek főtörekvése szintén a homlokzatnak nagy és nyugodt felületekkel való megoldása — könnyen egyeztethetők legyenek. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert egy kivételével a többi pályázó épen ezt a kézen fekvő előnyt mulasztotta el kihasználni. Áttérve már most a tervezet részletes ismertetésére, azt három csoportra oszthatjuk: a templom, az egyházi és a fővárosi bérházak, A templom csak új köntöst nyer, kívül-belül tatarozva lesz, — szóval homlokzata, tornya mind a régi marad. Nem mulaszthatjuk el ehelyütt megjegyezni, hogy eltekintve az anyagi okoktól, az egyház igen helyesen járt el akkor, mikor a régi templomot meghagyni határozta.
