Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-17 / 33. szám

A régi Pestnek egyik igen jellegzetes építményét mentették így meg a késő utókor számára is. Meg aztán egyházunknak mennyi keserves munkája, kiváló régi egyházi férfiainknak milyen sok szeretetteljes gondja fűződik ehez a templomhoz 1 1816-ban kezdték építeni, kevés pénzzel, s a háborús meg rossz pénzügyi viszonyok miatt csak 1832-ben, tehát tizenhat évi folytonos építés után tudták csak befejezni. Az alapkövét 1816-ban tette le Hermina fölierczegnö, József nádor második felesége. A most átépítésre kerülő Kálvin-tér—Lónyay-utczai rész 1802-ben épült s 1862-ben építették hozzá az Oroszlán-utcai részt, ahol akkor a híres Ráday-könyvtárt is elhelyezték. Ezen a tömbön most egy nagy, a félemelettel együtt ötemeletes palota fog épülni, a földszinten köröskörül üzletekkel. A félemeleten —-• eltekintve az oda is tervezett üzletektől, — a következő helyiségek lesznek: egyházi hivatal, mely áll egy várószoba, két lelkészi szoba, iroda, adóhivatal (főnöki és személyzeti helyiség), levéltár, tanácsterem titkári szobával, egyházfi lakás.* — Az első emeleten: két — egyenként hat szobás lelkészi lakás, a segédlelkészek lakása (két szoba közös előszobával és fürdőszoba) egyéb kisebb lakások. A második, harmadik és negyedik emeleten hat-hat három-négy szobás bérlakás nyer elhelyezést. Az üzletek alapterülete a földszinten és a félemeleten összesen 2270 négyzetméter. Az építési költség — a mai hozzávetőleges számítás szerint — egymillió korona, míg a helyiségek évi bérjövedelme mintegy 190,000 koronára tehető, ami a tiszta (tehát telekértéknélküli) építési költség 19% A részletes tervek még ez év folyamán elkészülnek s a régi épület bontása jövő év májusára várható. A főváros által kiépítendő részre egyelőre nem áll pénz rendelkezésre s így az csak későbbi években fog kivitelre kerülni. Végül megemlítjük, hogy a templomnak a Ráday-utca felé eső oldalhomlokzata és a fővárosi épülettömb között egy, a Kálvin-teret az Oroszlán-utczával összekötő utczát fognak nyitni, mely fölött igen ízléses áthidalás lesz, s így az egész épülettömb egységessége kifejezésre jut. Ifj. Gonda Béla. mérnök, MISSZIÓÜGY. Missziói ünnepély Péczelen. Kunst Irén, a liebenzelli belső kínai missziói társaság tagja, Kínában Hunán tartomány fővárosában, Chang-Shá-ban töltött nyolcz és fél évet. A jelen év * És az összejövetelekre, gyűlésekre, vallásos estélyek megtartására szolgáló díszterem ? Nagy hiba, sőt nem pótolható veszteség volna ennek elmaradása. Hiszen az egész közönség, az egyesületek várva várják, hogy egy ilyen központi terem legyen. És ez ki is fizetné magát, mert a használati díjak amortizálnák az erre fordított többlet költségét. Reméljük, óhajtjuk és várjuk, hogy a terv ez irányban módosítható és módosíttatni fog! ? Szerk. elején szabadságot kapott és visszajött Európába. Szabadságának egy részét hazájában, Magyarországon tölti, a hol Budapesten, a skót misszió nőszövetségében annak idején buzgón munkálkodott. A hazai egyházak közül a péczeli gyülekezetet látogatta meg először. A péczeli gyülekezetnek több tagja már évek óta érdeklődik a kiilmisszió dolga iránt. Vannak többen, a kik rendszeresen adakoznak havonként a liebenzelli misszió czéljaira, különösen Young evangélista eltartására, melyet a Magyar Keresztyén Nőszövetség vállalt el és vállalkozásával dr. Misley Sándorné buzgólkodása folytán nem is vallott szégyent. Reméljük, hogy hasonló sikerrel fogja keresztülvinni azon tervét is, hogy Somodi Edit veszprémi tanítónőt saját költségén küldheti Kínába. Somodi Edit már a liebenzelli intézetben tanul s remélhetőleg egy év múlva állomási helyén lesz Kínában. A péczeli érdeklődők a mult esztendőben mintegy 130 koronát adakoztak külmissziói czélra. A péczeli vasárnapi iskolások pedig a perselybe gyűlt adománynak egy részét elküldték egy Chang-Shában lévő vak kis leány részére. E kis leány, Siaó-ü (kis drágakő), egyik tanítványa Kunst Irén misszionáriusnőnek. Kunst Irén tehát nem jött teljesen idegen helyre, mikor felkereste a péczelieket. Az ünnepély augusztus 10-én, a délutáni istentisztelet után volt az iskola udvarán. Gyülekezeti éneklés után a vegyes kar szép éneket adott elő és a lelkész felolvasta a Mát. 9:35—38. verseket a legnagyobb misszionáriusról, kit az Isten e földre küldött. Azután Kunst Irén tartott előadást. Elmondta a belső kínai misszió keletkezésének rövid történetét, Hudsontaylor küzdelmeit, leírta munkakörét a Cliang-Shái állomáson és egy pár történetben, mint saját tapasztalataiban szemléltette, hogy az Istennek igéje mily nagy erő és hatalom a büszke kínai pogánysággal szemben, mely nehezen tudja megérteni, hogy a „külföldiek vallása" szebb és jobb lenne, mint az övé. Elmondta, hogy 1910-ben miként rombolták le missziói épületeiket, pusztították el minden holmijukat és ők is csak úgy menthették meg életüket, hogy idejében elmenekültek. Elmondta végül, hogy a jelenlegi kínai kormány mily lelkesen karolta fel a keresztyénséyet. Soha szebb ós nagyobb alkalom nem nyílt a hódításra a keresztyénség számára, mint most Kínában. Vajha a magyar reformátusok is kivennék részüket ezen diadalmas hódításból. A beszéd után Tarnay Endréné úrhölgy hűsítő italokat és süteményt hordatott körül. Az ozsonna után Kunst Irén felöltözött kínai ruhájába és bemutatott néhány kínai tárgyat és fényképet, mit a közönség nagy érdeklődéssel adott kézről-kézre. Az ünnepélyt a vegyes kar szép éneke és a lelkész imája zárta be. Vajha mindenhol, a hol Kunst Irén látogatást tesz, az érdeklődők szíve lelkesedésre gyúlna Istennek nagy munkája iránt, mit a pogányok között végez. A péczeli ünnepélyen a jelenlevők 35 koronát adományoztak a külmisszió czéljaira. F. Gy.