Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-17 / 33. szám

A régi Pestnek egyik igen jellegzetes építményét men­tették így meg a késő utókor számára is. Meg aztán egyházunknak mennyi keserves munkája, kiváló régi egyházi férfiainknak milyen sok szeretetteljes gondja fűződik ehez a templomhoz 1 1816-ban kezdték építeni, kevés pénzzel, s a háborús meg rossz pénzügyi viszo­nyok miatt csak 1832-ben, tehát tizenhat évi folytonos építés után tudták csak befejezni. Az alapkövét 1816-ban tette le Hermina fölierczegnö, József nádor második felesége. A most átépítésre kerülő Kálvin-tér—Lónyay-utczai rész 1802-ben épült s 1862-ben építették hozzá az Oroszlán-utcai részt, ahol akkor a híres Ráday-könyvtárt is elhelyezték. Ezen a tömbön most egy nagy, a féleme­lettel együtt ötemeletes palota fog épülni, a földszinten köröskörül üzletekkel. A félemeleten —-• eltekintve az oda is tervezett üzletektől, — a következő helyiségek lesznek: egyházi hivatal, mely áll egy várószoba, két lelkészi szoba, iroda, adóhivatal (főnöki és személyzeti helyiség), levéltár, tanácsterem titkári szobával, egy­házfi lakás.* — Az első emeleten: két — egyenként hat szobás lelkészi lakás, a segédlelkészek lakása (két szoba közös előszobával és fürdőszoba) egyéb kisebb lakások. A második, harmadik és negyedik emeleten hat-hat három-négy szobás bérlakás nyer elhelyezést. Az üzletek alapterülete a földszinten és a félemeleten összesen 2270 négyzetméter. Az építési költség — a mai hozzávetőleges számítás szerint — egymillió korona, míg a helyiségek évi bérjövedelme mintegy 190,000 koronára tehető, ami a tiszta (tehát telekértéknélküli) építési költség 19% A részletes tervek még ez év folyamán elkészül­nek s a régi épület bontása jövő év májusára várható. A főváros által kiépítendő részre egyelőre nem áll pénz rendelkezésre s így az csak későbbi években fog kivitelre kerülni. Végül megemlítjük, hogy a templomnak a Ráday-utca felé eső oldalhomlokzata és a fővárosi épülettömb között egy, a Kálvin-teret az Oroszlán-utczával összekötő utczát fognak nyitni, mely fölött igen ízlé­ses áthidalás lesz, s így az egész épülettömb egységes­sége kifejezésre jut. Ifj. Gonda Béla. mérnök, MISSZIÓÜGY. Missziói ünnepély Péczelen. Kunst Irén, a liebenzelli belső kínai missziói tár­saság tagja, Kínában Hunán tartomány fővárosában, Chang-Shá-ban töltött nyolcz és fél évet. A jelen év * És az összejövetelekre, gyűlésekre, vallásos estélyek meg­tartására szolgáló díszterem ? Nagy hiba, sőt nem pótolható vesz­teség volna ennek elmaradása. Hiszen az egész közönség, az egye­sületek várva várják, hogy egy ilyen központi terem legyen. És ez ki is fizetné magát, mert a használati díjak amortizálnák az erre fordított többlet költségét. Reméljük, óhajtjuk és várjuk, hogy a terv ez irányban módosítható és módosíttatni fog! ? Szerk. elején szabadságot kapott és visszajött Európába. Sza­badságának egy részét hazájában, Magyarországon tölti, a hol Budapesten, a skót misszió nőszövetségében annak idején buzgón munkálkodott. A hazai egyházak közül a péczeli gyülekezetet látogatta meg először. A péczeli gyülekezetnek több tagja már évek óta érdeklődik a kiilmisszió dolga iránt. Vannak többen, a kik rendszere­sen adakoznak havonként a liebenzelli misszió czéljaira, különösen Young evangélista eltartására, melyet a Magyar Keresztyén Nőszövetség vállalt el és vállalkozásával dr. Misley Sándorné buzgólkodása folytán nem is vallott szégyent. Reméljük, hogy hasonló sikerrel fogja keresz­tülvinni azon tervét is, hogy Somodi Edit veszprémi tanítónőt saját költségén küldheti Kínába. Somodi Edit már a liebenzelli intézetben tanul s remélhetőleg egy év múlva állomási helyén lesz Kínában. A péczeli érdek­lődők a mult esztendőben mintegy 130 koronát adakoz­tak külmissziói czélra. A péczeli vasárnapi iskolások pedig a perselybe gyűlt adománynak egy részét elküld­ték egy Chang-Shában lévő vak kis leány részére. E kis leány, Siaó-ü (kis drágakő), egyik tanítványa Kunst Irén misszionáriusnőnek. Kunst Irén tehát nem jött teljesen idegen helyre, mikor felkereste a péczelieket. Az ünnepély augusztus 10-én, a délutáni istentisztelet után volt az iskola udvarán. Gyülekezeti éneklés után a vegyes kar szép éneket adott elő és a lelkész felolvasta a Mát. 9:35—38. verseket a legnagyobb misszionárius­ról, kit az Isten e földre küldött. Azután Kunst Irén tartott előadást. Elmondta a belső kínai misszió kelet­kezésének rövid történetét, Hudsontaylor küzdelmeit, le­írta munkakörét a Cliang-Shái állomáson és egy pár történetben, mint saját tapasztalataiban szemléltette, hogy az Istennek igéje mily nagy erő és hatalom a büszke kínai pogánysággal szemben, mely nehezen tudja meg­érteni, hogy a „külföldiek vallása" szebb és jobb lenne, mint az övé. Elmondta, hogy 1910-ben miként rombol­ták le missziói épületeiket, pusztították el minden hol­mijukat és ők is csak úgy menthették meg életüket, hogy idejében elmenekültek. Elmondta végül, hogy a jelenlegi kínai kormány mily lelkesen karolta fel a keresz­tyénséyet. Soha szebb ós nagyobb alkalom nem nyílt a hódításra a keresztyénség számára, mint most Kínában. Vajha a magyar reformátusok is kivennék részüket ezen diadalmas hódításból. A beszéd után Tarnay Endréné úrhölgy hűsítő italokat és süteményt hordatott körül. Az ozsonna után Kunst Irén felöltözött kínai ruhájába és bemutatott néhány kínai tárgyat és fényképet, mit a közönség nagy érdeklődéssel adott kézről-kézre. Az ünnepélyt a vegyes kar szép éneke és a lelkész imája zárta be. Vajha mindenhol, a hol Kunst Irén látogatást tesz, az érdeklődők szíve lelkesedésre gyúlna Istennek nagy munkája iránt, mit a pogányok között végez. A péczeli ünnepélyen a jelenlevők 35 koronát adomá­nyoztak a külmisszió czéljaira. F. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom