Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-03 / 31. szám

tudósítójának, K. K. L.-nak, Párisból küldött czikkót. Boutroux elnöki megnyitójában az ész és szív, a tudomány és a vallás viszonyáról beszélt igen előkelően és igazán. A gyűlés tárgyai közül kiemelkedtek a nagy (franczia) vallásos gondolkodókról (Kálvin, Castellion, Jurien, Voltaire, Rousseau, Quinet Edgár, Vinet, Pascal, Montalambert, Loyson, Hyaeint stb.) tartott előadássorozat, a vallásszabadságnak bölcseleti, politikai és társadalmi szempontból való méltatása, a sok résztvevő által megtárgyalt kérdésnek; Van-e szükségünk egységes, egyetemes vallásra és megvalósítható-e az? a tárgyalása és ^-tagadása, a különböző vallásos irányzatok egymáshoz való viszonyának a fejtegetése, a világbéke mellett való buzgólkodás és a Nők Nemzetközi Szövetségének a gyűlésezése. Mindezekben hazánkból most is, mint eddig is, csak unitárius testvéreink vettek részt, a többi protestánsok és a modern katholikusok nem. Mert nekik fontosabb az egyház a vallásnál, a rend a szabadságnál, a maradás a haladásnál, a felekezetiség a testvériségnél, a kollektív önzés az egyetemes szeretetnél ?! Nemcsak az unitárius udvariasság viszonzása, hanem a vallás, a szabadság, a testvériség és a haladás is megkívánnák a többieknek, legalább szabadabb képviselőiknek állandó részvételét. Mert csak nem szabad elismernünk, hogy minél nagyobb a szeretet, annál kevesebb a hit ? I Mi úgy tudjuk, hogy minél kisebb és elfogultabb a hit, annál kisebb a szeretet és minél tökéletesebb a hit, annál tökéletesebb a szeretet. S a tökéletességtől csak nem — félünk, úgy-e? TÁRCZA. A Presbiteri Világszövetség aberdeeni zsinata. VI. A magyarok skócziai útja. Reggeli áhítatok. Mindjárt a zsinat első napján elhatároztuk, hogy reggelenkint áhítatra gyűlünk össze szállónk szalonjában s annak végeztével az angolul nem értők meghallgatják egyikünk följegyzései nyomán az előző nap elhangzott beszédek rövid foglalatát. A reggeli áhítatokat mindvégig lelkiismeretesen megtartottuk. Egyik betegen fekvő társunkon kívül sohasem hiányzott senki. A végből, hogy ez a társunk is részes lehessen a testvéri közösségnek eme fölemelő megnyilatkozásában a vasárnap reggeli áhítatot az ő szobájában végeztük. Az áhítat elején zongorakísérettel egyik zsoltár vagy dicséret egy-egy versét énekeltük, majd váltakozó sorrendben egyikünk imát mondott. Ezután, versenkint váltakozva, fölolvastunk egyegy részt a Bibliából. Ehhez azután, ugyancsak naponkint fölváltva, egyikünk rövid magyarázatot fűzött. Az áhítatot egy-egy újabb vers eléneklésével fejeztük be. A mindannyiunkra mély hatást gyakorolt reggeli áhítatok után rövid sétára mehettünk még, mert a gyűlések csak Vjjll-kor kezdődtek. Előzőleg ugyanis az előkészítő-bizottság tartotta üléseit V2

10-től. Ennek a bizottságnak a kezén ment keresztül minden a zsinat elé kerülő tárgy, indítvány. Ennek javaslatával kerültek azután a zsinat elé. Ez tette lehetővé, hogy egyetlenegy eset kivételével minden határozatát egyhangúlag hozta a zsinat. A gyűlések beosztása és főbb tárgyai. A zsinat nagy tárgysorozatát, a megnyitás napját és a közbeeső vasárnapot leszámítva, hét nap alatt végezte el. Ebből azonban fél napot még az angol király nyaralójához való kirándulás vett igénybe. A hetedfél napra annyi tárgy jutott, hogy nemcsak délelőtt, de délutánonkint is voltak gyűlések. A délelőtti gyűlések ya

11-től l-ig, a délutániak 3—5-ig tartottak pontosan. A délelőtti és délutáni hivatalos jellegű gyűléseken kívül, a melyek a ker. ifj. egyesület szép nagytermében folytak le;

minden este még külön vallásos estélyszerű gyűlés is volt 8-tól 10—11 óráig, kétízben az Államegyház, háromizben pedig a Skót Egyesült Szabad Egyház egyik templomában. Az esti gyűléseket félóráig tartó orgonahangverseny előzte meg mindig. Minden gyűlést imával kezdettünk és áldással fejeztünk be. Mind a délelőtti, mind a délutáni gyűlések tárgysorozatán egy-egy főtárgy szerepelt. Ezek a főtárgyak, a melyekről előre megállapított tárgysorozat szerint kéthárom előadó felolvasást tartott, a melyet a rendelkezésre álló idő szerint rövidebb vagy hosszabb ideig tartó vita követett, a következők voltak: a tekintély kérdése a hit dolgaiban, a keresztyén egyház, a krisztológia, a káték, a hitvallások, a lelkipásztorság, a gyülekezet, a külmisszió, missziói munka a r. kath. országokban, a belmisszió. Az esti gyűlések tárgysorozata, a mely többókevésbbé összhangban volt az aznapi főtárgyakkal, az alábbi tárgyakat ölelte fel: az egyház, egyházalkotmányunk, a jelenkor problémái, az ifjúság lelki gondozása, előadások a külmisszió köréből. Érdekes zsinati szokások. A gyűléseken, a Világszövetség régi szép szokása szerint, minden alkalommal más és más elnökölt. így ez a megtiszteltetés a zsinatnak annyi tagját érte, a hány gyűlés volt. Ebben is kifejezésre kívánják juttatni a hierarchikus színezetet öltő állandó elnöklóssel szemben elfoglalt álláspontjukat. Még egy feltűnő jellemvonása van a gyűléseknek. Csak zsoltárokat énekelnek és az éneklést sohasem kísérik orgonán vagy bármiféle más hangszeren. Egyes egyházak ugyanis a Szövetség megalakulása alkalmával ahhoz a föltételhez fűzték csatlakozásukat, hogy a zsinat gyűlésein mindenféle zenekíséret nélkül és csakis zsoltárokat énekelnek. Az első esti gyűlésen történt meg csak tévedésből, hogy az államegyház Union Streeti ősi