Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-07-20 / 29. szám

kész urakon, a világi hatóságokon, a bányatársulat vezetőin és tisztviselői karán; a lupónyi lelkész és gondnok úron, a presbitériumon és a híveken ! Dr. Kováts Lajos. ' SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Gyakorlati pályák ifjaknak L Könyvkereskedői -pálya. A könyvkereskedelem a műveltség folytonos terjedésével állandóan fejlődésben van s alig tudunk olyan kereskedelmi pályát, a hol az ifjúság jobban érvényesülhetne, mint a könyvkereskedői pályán. Természetesen nem azokról van szó, a kik tanulni nem szeretnek, mert abban a pillanatban, mikor valaki a könyvkereskedői pályára lép, már azzal a tudattal kell bemennie a könyvesboltba, hogy állandóan tanulnia kell, hogy igazi könyvárus válhasson belőle. De ezzel szemben aztán a könyvkereskedelmi pálya nagyon szép jövőt biztosít. Benkö Gyula, a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének az elnöke (V,, Dorottya-utcza 2.) szívesen adja meg a szükséges tájékoztatást és fölvilágosítást, sőt lehetőség szerint közbenjár abban is, hogy elhelyezzen ifjakat. Az állami gyümölcsfacsemeték kiosztása. A gyümölcstermelő vidékek oltványszükségletének fedezésére az állami gyümölcsfaiskolában termelt oltványokat a földmívelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztálya kiosztja. Gyümölcsfaoltványért, vadcsemetéért, díszfákért e hónap 31-ig kell a földmívelésügyi minisztériumhoz folyamodni. A kérvényre egykoronás bélyeg ragasztandó. Az első osztályú alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, dió-oltvány ára 80 fillér, másodosztályúaké 40 fillér, baraczk-fóle ára az elsőosztályúnak 60, a másodosztályúnak 30 fillér. Törpe oltványok ára 80 fillér. Ingyenesen csak azok a kisgazdák kaphatnak gyümölcsoltványt, a kik községi bizonyítvánnyal igazolják, hogy az év során elemi kárt szenvedtek. KÜLFÖLD. A bázeli misszió nagyhete. A bázeli misszió nagyhete június 29-től július 4-ig tartott. 98-ik évfordulóját ünnepelte a missziói társulat több ezerre menő, állandóan érdeklődő közönség jelenlétében. Csak a vendégek, a kiket egyes bázeli ker. családoknál szállásoltak el, 858-an voltak. Bázel város külső képén is meglátszott, hogy ünnep volt. Ünneplő ruhás emberek áradata hömpölygött a Misszióház felé, a melyről Bázel egyik szép utczáját Misszió-utczának nevezték el. Egyik helyi radikális demokrata újság is megemlékezett a misszió munkájáról és pedig elismeréssel. „Nem várunk emberektől dicséretet — mondja megnyitó beszédében válaszképen az elnök — de örülünk, ha az emberek Istennek dicsőséget adnak." A mi radikális lapjaink bizonyosan „jó üzletet" sejtenének mögötte, mint egyszer a Bibliaterjesztő Társaság munkája mögött, különösen ha megtudnák, hogy a missziónak rendes kereskedése is van, a melynek tiszta jövedelme a 2 milliónál több koronára rúgó kiadást bizonyos mértékben segíti fedezni. Az egyes előadásokról e helyen nem óhajtok külön megemlékezni; az összbenyomás, a mit nyertem, az, hogy nem szabad Krisztus követőjének szűkkeblűnek lenni sem a honi, sem a külföldi modern vagy nem modern pogányokkal és zsidókkal szemben. Igen, a zsidókról is szó volt. Ugyanaz a missziói Lélek készteti, kényszeríti az evangélium hirdetésére a pogány misszionáriust, mint a zsidó misszionáriust. „Van kényszer a keresztyén életben is, nemcsak a bűn világában" — hangsúlyozta egyik előadó. Nem kellett a XIX. század misszionáriusainak életéből egyes történeteket elmondania állításainak bizonyítására, a misszióból hazatért munkások beszámolói, élményei megmagyarázták, mit jelent az a textus: Köteles vagyok az evangéliumot hirdetni úgy a barbároknak, mint a görögöknek! A zsidók megnyerésére alakult társaság új vezetőtitkára, Laub lelkész, maga is zsidó-keresztyén, nagyon megkapó dolgokat beszélt el tapasztalataiból. A „Welt- ésGeld-jude"-n kívül vannak igazán őszintén vágyódó, üdvösséget szomjúhozó zsidók is, a kiket a modern kultúra hideg hulláma megérint és kijózanít a talmudi, rabbini tekintélyen alapuló hitből, a kik, ha az elveszett hit helyett újat és pedig a keresztyén hitet meg nem szerezhetik, belevetik magukat a forrongó eszmevilágba; közülük kerülnek ki nagyrészt a szocziáldemokrata vezérek, anarkisták, nihilisták. Mennyi elpazarolt és jobb munkára hivatott energia! Bizonyságot tettünk, hogy az evangélium Istennek ereje ma is, minden hívőnek üdvösségére és pedig zsidónak először. A pogányok között a bázeli missziótársulat Indiában, az aranyparton, Kamerunban s újabban Togo-ban folytat munkát. Bázelben a jól felszerelt missziói házban 120 misszionárius növendék van, a kik közül 22-t a konferenczia végén tartott istentisztelet keretében szenteltek föl. Erről az ünnepélyes aktusról óhajtok még megemlékezni, a melyet a bázeliek is az évi ünnepély fénypontjának tartanak. Bázel egyik régi, még a XI. századból való hatalmas templomában, a Münsterben folyt le az ünnepély. Zsúfolásig megtelt a kb. 8000 embert befogadó templom. Pontosan 3 órakor délután fölzendült a missziói növendékek karéneke. Kitűnő vegyes kar volt, sok szemből azonban nemcsak a tisztán csengő gyermekhangok fakasztottak könnyet, hanem az a tudat is, hogy szopránt és altot éneklő fiúk és leányok a künn, valahol Afrikában és Indiában élő misszionáriusok gyermekei, az I. és II. tenort énekelő ifjú és idősebb emberek pedig a Krisztusért meghalni is kész leendő missziói