Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-01 / 22. szám

hosszú év nehéz és hűséges munkájával bizonyították be, hogy komolyan veszik hivatásukat és hogy Jézus hűséges követői! Mielőtt az öt hosszú év be nem bizo­nyította ezt, nem lehetett szó arról, hogy belépjenek a felavatott testvérek sorába, miután azonban az öt nehéz év letelt, valóban a sziilői szeretet egész melegségével ölelte őket a vezetőség egy meghatóan benső családi ünnepély keretei között szerető keblére! . . . Másnap reggel Isten iránti mélységes hálánk elő­ször is az Isten házába gyűjtött bennünket. Ott ez az egyesület, mely teljes életében csak az egyház keretei­ben, az egyházzal és az egyházért kívánt és kíván mun­kálkodni : rendes istentisztelet keretei között rótta le háláját az iránt, kinek mindent köszönhet! „Kisebb vagyok minden Te jótéteményeidnél és minden Te hűségednél, a melyeket a Te szolgáddal cselekedtél! Mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem!" Sebestyén Jenő theol. m. tanár buzgó imája után így tolmácsolta érzelmein­ket az egybegyűlt díszes közönségnek Takaró Géza szeretett alelnö­künk. Valóban ez volt legigazabb kifejezése nemcsak istentisztele­tünknek, hanem egész hála ünnepünknek, sőt egész életünknek! Való­ban sokkal kisebbek va­gyunk minden ő jótéte­ményeinél és hűségénél! Lelki vezetőnk az­után a Bethesda tavához vezetett. A juhkapu körül tolongó nyomorultak kö­zött egy csodálatos, fen­séges és szelíd alak je­lenik meg, hogy a legszenvedőbb, legreménytelenebb és talán legbűnösebb felé így kiáltson : „ Vedd fel a te nyoszolyádat és járj!"' Majd, mikor az, csodák csodája, tényleg felkel és jár, mély, szelíd hangon hozzáteszi: „és többé ne vétkezzél!" ... A legszenvedőbbet, a legreménytelenebbet, kinek nincs embere, ki őt a gyógyulás forrásához odavigye -— a bűnös embert meggyógyító és megtisztító Jézus: 0 le­gyen ezentiíl is a mi egyedüli örökkévaló Mesterünk! Azután az „ékes" kapunál álltunk meg. „Ezüstöm, ara­nyom nincs, de a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus nevében mondom: kelj fel és járj!" Nem a hamis tudomány, nem a jótékonykodás, nem is az önbizalom tisztessége nevében, nem. A názárethi Jézus nevében! Az örök, igaz, mennyei segítség nevében! . . . A tár­sadalom templomának ékes kapujában segélyért kiáltó szegény, nyomorultaknak a názárethi Jézus nevében való A Bethesda-kórház és parkja. felemelése: ez legyen a mi egyetlen programmunk a jövőben is! Amen! Ilyen hangulatban következett a közgyűlés. A Filadelfia-e gylet és a Bethesda-kórház jelentései megannyi hálás visszapillantás volt egy való­ban minden várakozást és még inkább minden érdemet messze felülmúló kegyelmes ajándékra ! Tíz évvel ezelőtt, a PawZer-utczában, a harmadik emelet egy kis lakásában egy-két testvér és ma a főváros egyik legszebb helyén, egyik legszebb kertjében, jól felszerelt és berendezett saját kórházunkban pezsgő, eleven, diadalmas élet I Néhány percznyire innen elemi iskola, árvaház! Az or­szág távol vidékein, hol itt, hol ott fel-felbukkanó hűsé­ges és boldog testvérek ... A háztartáson a majdnem kétszeresére bővített világos, jól berendezett konyha enyhít; a betegségek homályába pompás Röntgen-gép löveli titokzatos, felderítő sugarait . . . mind, mindmeg­annyi ok a valódi, a mélységes hálára az iránt, ki rajtunk valóban megmutatta, hogy „kegyelemből tartattatok meg!" Vagy hogy „az én erőm erőtlenség által végezte­tik el"! A mi ezután követ­kezett, azt szeretné a Filadelfia minden tagja könnyeivel leírni: régi, szeretett elnökünk, dr. Szabó Aladár eltávozott körünkből! Midőn örök hálával köszönjük meg Istennek, hogy őt adta nekünk és eddig meg­tartotta vezérünknek : nem szabad zúgolódnunk, hogy most elvezérli őt körünkből és Megváltónk gazdag áldását kívánjuk szeretett személyére a jö­vőben, az ő új útjain is ! Új elnökünk dr. Kováts Lajos lic. theol. lett! Alelnökünk pedig Takaró Géza. Vezetésük mellett nyugodtan indulunk tovább ! Délután Bethesdánk imatermében felolvasó-összejöve­tel volt. Nagy tiszteletű B. Pap István emelte lelkeinket imája szárnyain az Úrhoz. Utána dr. Kováts Lajos néhány erőteljes gondolat­tal megnyitotta a prograinmot. Beszéde folyamán különös örömünkre szolgált, hogy a különböző helyekről be­érkezett üdvözletek egy részét felolvasta, melyek közül legkivált a Kálvin-Szövetségnek valóban nagyon meleg és nagy szeretettől áthatott, igen komoly üdvözlete ha­tott meg. Látszott ezen az üdvözleten, hogy a női diakoniát a komoly keresztyénség komoly munkatársának tekinti és hogy ilyen komoly munkatársául fogadja a Filadelfiát. Rendkívül boldoggá tett e közönyös, rideg világban e felénk nyújtott baráti jobb és mi azt az igaz barátság melegével szorítjuk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom