Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-01 / 22. szám

Ezután Takaró Géza tartotta az első előadást a gyülekezetben szolgáló diakonisszáról. A tágabb értelem­ben vett egyháznak a diakonisszamunka csak támogatója, csak segítője lehet, akár akarja az az egyház, akár nem, akár tudomást vesz róla az az egyház, akár nem ! Az egyes gyülekezetekben czéltudatos, alapos segítő­munkát szintén nem lehet diakonissza nélkül végezni! Az a szeretet, a melyik nem megy utána a nyomorúság­nak, nem keresi fel zugaiban a szegénységet és beteg­séget, hanem csupán távolról akar segíteni valami ado­mánnyal, ha még oly buzgó is, az ilyen szeretet gyökeres segítséget sohasem fog nyújtani 1 Az emberek hamisak, a szegénység ravasz, a beteg ember oktalan és értelmet­len : annak utána kell járni, abba bele kell hatolni, azt személyesen ki kell oktatni! Erre pedig a lelkésznek nincs ideje, az élettel küzködő egyháztagoknak nincs idejük: erre csupán és kizárólag egy jó otthonban hű­ségesen kiképzett hűséges testvér való! Kinek anyagi gondjai nincsenek, kinek magának segítségre szoruló családja, gyermekei nincsenek. Ki igazán, hű szíve tel­jes melegével a segítésnek, a nyomor és betegség gyógyításának élhet! Vajha megértené ezt minél több gyülekezet! Mennyi nyomor, mennyi baj igazi enyhítése tenne igazi bizonyságot a hitetlen világ előtt arról, hogy Jézus feltámadt és ma is akar és tud segíteni azokon, a kik feléje fordulnak nyomorúságukban! Mert a hitet­len világnak nem szép prédikácziók, hanem tények kel­lenek ; valódi letagadhatatlan, eleven tények! Ezek a legjobb, legbiztosabb bizonyságtételek! Jézust a nők soha és sehol sem bántották! Ne bántsák, sőt ne is mellőzzék őt a mai nők sem! Nemcsak ne mellőzzék, de támogassák! A gyülekezetek pedig fogadják készsé­ges örömmel ezt a támogatást: a női diakoniát! A második előadás Biberauer Richárdé, a Bethesda igazgató-lelkészéé volt. Czíme : a diakonissza az erkölcs­rendészet szolgálatában. Nálunk még ismeretlen lévén ez az intézmény, előadó kénytelen volt egy külföldi városnak, Nürnbergnek erkölcsrendészetére és az ennek szolgálatában álló diakoniára hivatkozni és ennek kere­tében rámutatni arra, hogy mily megbecsülhetetlen szol­gálatokat tehet egy Megváltójával megtelt női szív a pusztulásnak indult, szétzüllött női szívekkel! Megrázó példákat vet felszínre az élet forgataga e tekintetben! És megint csak azt tanulhatjuk belőlük, hogy csupán az a segítség ér e téren is valamit, a melyik nem elég­szik meg felületes intézkedésekkel, hanem utána megy az áldozatnak, behatol bűntanyáiba és bűnös lelkébe, beviszi az „örökkévaló segítséget" a legzűrzavarosabb emberi lélekbe is, hogy az békességet és tisztaságot leljen általa! És megint csak szilárd meggyőződésünk, hogy ilyen munkát, pláne női szívekben, csak az életét ennek szentelő, megszentelt diakonissza végezhet! — Mindenesetre az Úr akarata volt, hogy a magyar királyi államrendőrség erkölcsrendészeti osztályának vezetője is jelen lévén ezen felolvasásokon, szintén tudomásul vette a női diakonia e téren is bevált nagyszerű szolgálatait! A harmadik előadást a Bethesda egyik főorvosa tartotta a diakonisszáról a kórház szolgálatában. Könnyű volt rámutatnia a diakonissza öntudatos ós lelkiismeretes munkálkodására és ama magasabb, nemesebb összhangra, mely az igazi, nemesen érző orvos és az igazi diako­nissza között a szenvedők ápolása és gyógyítása körül kifejlődik, a szenvedők enyhülésére és az Úr dicsőségére! A Filadelfia csodálatos eredményeit, egyetlen erő­forrását és boldog reménységét fejezte ki az a négy versszak, melyet Kovácsy József református theológus hálaünnepélyünk utolsó akkordjaként elmondott: Köröttünk bőszen tombol a vihar, Szivünk remeg s oly gyönge a kezünk! A tenger elnyel bösz hullámival, Jó Mester, kelj fel, mert mind elveszünk! Mit retteg szívetek, kicsinyhitük? Nem árthat a hajónak semmi sem, Ha a tanítványoknak van hitük, S a kis hajó mélyén az Úr pihen ! Te meg, vihar, lét bösz viharja te ! Csitítsd le vészed, tomboló habod ! S a megtisztult menny langy lehellete Halkan repítse révbe a hajót! A tenger csendes ! Minden elpihen, A menny derült, — szelid fuvalma jó ! S dicső Urával boldog szívében, Simán siklik tovább a kis hajó ! ... . Dr. Thaly Lóránt. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Országos készülődés a kassai nagygyűlésre. A Magyar Gazdaszövetségnek Darányi Ignácz el­nöklete alatt Kassán június 18-án tartandó országos gazdagyűlése iránt országszerte oly nagy érdeklődés nyilvánul meg a szervezkedő gazdák körében, hogy az előjelekből ítélve, kétségtelen, miszerint a kassai nagy­gyűlés nemcsak kimagasló eseménye lesz agrármozgal­munk idei esztendejének, hanem méreteiben és látoga­tottságában még az eddigi nagygyűléseket is felül fogja múlni. A Gazdaszövetség az ország minden részébe szétküldötte már a gyűlés meghívóit a részletes tájé­koztató programmal együtt. A falvakban díszes színnyo­matú plakátokon hívja fel a földmívelő népet, hogy teljes számban jelenjen meg. A nagygyűlésre való toborzásban, mellyel az agráriusok meg akarják mutatni erejüket, segítsé­gül vannak nemcsak a vármegyei gazdasági egyesületek, hanem legtöbb helyütt az alispánok, továbbá a gazdakörök és szövetkezetek ezrei is. A falvak körében valóságos verseny fejlődött ki, melyik képviselteti magát nagyobb csoporttal a gazdák országgyűlésén. Lelkesítőleg hat a szervezkedő földmívelő népre, hogy a nagygyűlés a gazdák jogaiért száll síkra az osztrák gyárosok kapzsi­ságával szemben, mely meg akarja fosztani Magyarorszá­got a vámvédelemtől. Darányi Ignácz nyitja meg a gyűlést fontos nyilatkozatokkal, míg a határozati javas­latokat Dessewffy Emil gróf és Meskó Pál fogják elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom