Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-01 / 22. szám

Szövetség műsoros estélyén még kevesebben. Ez már kevésbbé érthető. Hiszen Udvarszék ünnepelt a székhelyen ! Miért maradtak el hát a lelkészek? Az érdeklődés hiá­nya vagy a készülődés a püspök látogatására volt-e az ok ? Szeretjük hinni, hogy inkább az utóbbi. Az estélyről már beszámoltunk s így inkább arról írok, mi van Udvarhelyen ? Három középiskola : a ref. kollégium, a katholikus főgimnázium és a főreáliskola terjeszti a tudományt. A főreáliskola új, modern beren­dezésű épület s arról nevezetes, hogy a János Zsigmond által épített Székelytámad vára helyén épült. A katholikus főgimnázium pedig arról, hogy nem csak szép és impo­záns épület, de hegyen épült voltánál fogva mintegy dominálja a várost. Csodálatos, hogy mi kálvinisták köz­épületeinkkel nem tudunk imponálni. Rendszerint szeré­nyen húzódunk meg ezekkel valami alig látható helyen, így van Udvarhelyt is a kollégium. Igaz, hogy a város közepén van s kétszázados alapítása óta apródonkint épült fel, de az új kollégiumot még sem ennek a háta mögé, hanem oda a Küküllő partjára, a kollégium szép kertjébe építettem volna. Hát persze a czélszerűségi okok és anyagi körülmények is beleszólnak, mert a régi kollégiumra még szükség van. Ott lesz az internátus, helyesebben a konviktus és így könnyebb a felügyelet. De azok a székelyfiúk csak örülhettek volna, ha a nem is távolfekvő iskolakertig megszaladhattak volna az-elő­adásra és azután onnan vissza a konviktusba. Van azonban ennek a régi kollégiumnak és a szom­szédságban levő ref. templomnak egy nagy nevezetessége attól eltekintve, hogy a legújabb időig csak innen vitt ki Udvarszéken ezer és ezer székely fiú tudást, magyar érzést és egyúttal kálvinista lelket. Es ez a nevezetesség az, hogy mindkettőt Kiss Gergely professzor alkotta meg. Az ő lelkes agitálása vetette meg mindkettőnek alap­jait s a templom színes cserépfödelén most is ott olvas­ható cserépből kirakva: K. G. 1781. A kollégium udva­rán pedig a diákok készítette emlék őrzi az Ő dicső­ségét. Ifjú kálvinista tanárok, erre az egyházszeretetre, erre az apostoli buzgóságra, erre az áldozatkészségre tekintsetek fel áhítattal és tisztelettel, mint ideálra. Ma, a mikor a Keformátus Tanáregyesületben szóvá kel­lett tenni azt, hogy a tanárok ne kicsinyeljék, ne gán­csolják, ne akadályozzák a vallásos nevelést, hanem segítsék a vallástanárt munkájában, bizony időszerű az ilyen professzorok emlékének felújítása. Volt hál' Istennek ebből a fajtából hajdanában bőven. Es ha ma a közöny és hitetlenség a tanári karba is beférkőzött, érzem, hogy ez csak időleges, mert jönni kell egy másik kornak, a mely méltó leend ismét az ősi kálvinista kollégiumok tradiczióihoz. A kövek fognak felsírni és a kövek fognak erre ráutalni és rákényszeríteni! A szeptemberben felavatandó új kollégium Magyar­országnak nemcsak legújabb, de legmodernebb gimná­ziumi épülete. Nem Kiss Gergelyek építették, de hát honnan is vegyen a kálvinista társadalom ott Udvarszé­ken félmilliót? Az államnak van, az államnak köteles sége az intézményeket fenntartani, ezt halljuk mindenfelé, de míg kérünk és kapunk, autonómiánk lépten-nyomon csorbid. Az udvarhelyi új kollégiumban megtaláljuk mind­azt. a mit a modern építészet és ipar csak előállítani képes s a mit a közegészségügy és pedagógia megköve­tel. Mikor lesz nekünk Budapesten ilyen gimnáziumi épületünk ? A széles folyosók, a kitűnő berendezésű tan­termek, a teljes és czéltudatos felszerelések oly hangu­latot keltenek, hogy az ember szinte szeretne újra diák lenni. A ki itt nem tanul s a ki itt nem tanít jól: az nem érdemli meg, hogy diáknak, illetőleg tanárnak ne­vezzék. De egy nagy kérdés van, milyen lesz az új kol­légium szelleme? Adja Isten, hogy az azzal részben ösz­szeépített régi kollégium kövei Kiss Gergely és a többi nagy elődök szellemét átszivárogtassák az újba is! A székelyfiúk nemcsak e három középiskolában tanulnak, de a kőfaragó és agyagipari iskolában prak­tikus élethivatást is nyerhetnek. Faragnak is remek dol­gokat, oltárokat, síremlékeket, az agyagipari műhelyben pedig kezdve az egyszerű virágcserepektel a legművé­szibb vázákig változatos, magyaros díszítésű mintagyűj­teményben gyönyörködhetünk. A míg örömmel szemlélem, hogy az anyagi meg­erősödés czéljait szolgálják a Hitelszövetkezet, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének központja s hogy a vidám szó­rakozásokról is gondoskodva van az új városi parkkal, a diákoknak az iskola kertjével, addig a négy keresztyén templom: a kálvinista, az unitárius, a plébánia és ferencz­rendi templom harangjai szólítják a hívőket a hit és reménység bizonyosságának megszerzésére s a szeretet­ben való megerősödésre. Az' ev. templom is épülni fog. A más felekezetiteknek az a bensőséges részvétele a kálvinisták ünnepségein összhangba hozza a zúgó haran­gok hangjait is s úgy érzem, hogy ez az együttlét ledönti a válaszfalakat, hogy még bensőségesebb közös munkára induljunk a bűn s a hitetlenség ellen és a magyarság megvédésére, a mely küzdelemben egyaránt lesznek tör­hetetlen bástyák a keresztes, csillagos és kakasos temp­lomok. Az apátkanonok úr asztali köszöntője váljék való­sággá Udvarszéken és országszerte s legyen köztudattá, hogy nincs többféle Krisztus, csak Egy, a kit követnünk kell és nincs csak egy hazánk, a melyért érdemes is és kötelességünk is egyetértően dolgoznunk, s ha kell szen­vednünk is! pálóczi Horváth Zoltán dr. BELFÖLD. A „Filadeltia" hálaünnepe. Hála, hálaünnep volt! Egy komolyan élő és komolyan munkálkodó keresztyén egylet 10 éves féhhállásának hála­ünnepe ! Avagy nem komolyságra mutat-e az a körülmény is, hogy az ünnep előestékén csupán olyan tizenegy segítő testvért avattak fel testvérré, kik legalább öt

Next

/
Oldalképek
Tartalom