Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-20 / 16. szám

felállítottak. Azt Naville tanár is állítja, hogy a biblia első öt könyvének Mózes a szerzője, azt azonban tagadja, hogy azoknak eredeti szövege zsidó nyelven íródott. Gautier tanár a felolvasó állításai ellen erélyesen kikelt és azokat ezáfolni igyekezett. Felszólaltak még mások is, a kik mind azt hangoztatták, hogy Naville tanár nézeteivel szemben sok ellenvetést lehet felhozni. A hivek látogatása. Fulliquet genfi lelkész azt az indítványt tette a konzisztórium egyik ülésén, hogy a lelkipásztori látogatások pontos elvégzése ezéljából szer­veztessenek olyan lelkészi állások, melyekben az illetők kizárólag a hivek látogatásával foglalkozzanak. A kon­zisztórium, tekintettel az ügy fontosságára, hét tagból álló bizottságot küldött ki a kérdés alapos tanulmányo­zására. A bizottság kétszeri ülésezés után szótöbbséggel azt határozta, hogy a konzisztóriumot a következő szö­vegű határozathozatalra kéri fel: „A konzisztórium haj­landó az egyházközségek kérésére és előterjesztése alapján próbaképen olyan lelkészeket kiküldeni, a kik különösen a hívek látogatásával lennének megbízva. Fel­hívatnak tehát az egyháztanácsok, tanácskozzanak a felett, vájjon akarnak-e élni ezzel a kedvező alkalommal''. A konzisztórium a márczius 11-diki ülésén a benyújtott javaslatot alapos megvitatás tárgyává tette. Sokan hozzá­szólottak a fontos tárgyhoz. Egyesek a látogató lelkészi állások szervezése helyett inkább a rendes lelki állások szaporítását ajánlották. Guillott lelkész meg azt javasolta, hogy ne lelkészek bízassanak meg a rendszeres, pontos lelkipásztori látogatással, hanem evangélisták, a kik erre a czélra alapos előképzettséggel bírnak és nevük is ez volna: evangelista-lelkészek (pasteurs-évangélistes). A kon­zisztórium a javaslatelőkészítő-bizottság előterjesztését odamódosította, hogy evangélista-lelkészek bízassanak meg a hivek látogatásával a nagyobb gyülekezetekben, a kik a rendes lelkésszel egyetértőleg látogassák a gyülekezet tagjait és szaporítsák Jézus tanítványainak számát. Belgium. Protestáns keresztyénszoczialisták és a munkáspárt. A belga protestáns keresztyénszoczialisták azt kérték a munkáspárttól, hogy csatlakozhassanak hozzájuk szer­vezetük épségbentartása mellett. A munkáspárt egyete­mes tanácsa foglalkozott is ezzel a kérdéssel és tanács­kozása kiindulási pontját annak a kérdésnek a feltevése képezte, vájjon csatlakozhatik-e, beléphet-e a párt kere­tébe olyan csoport, melyet filozófiai vagy vallási irányzat jellemez. A vitatkozás menetén sokan élesen kikeltek a protestáns szoczialisták ellen. Furnémont volt a leg­hevesebb tiltakozó, a ki a szocziálizmust teljesen meg akarja fosztani a vallásos érzésektől. Szerinte a szocziá­lizmus egyértelmű a vallás tagadásával. Felhozta, hogy a hivő szoczialisták mindig csak bomlasztó hatással lennének a párt kebelében. Most, hogy látják a munkás­párt fellendülését és virágzását, közeledni óhajtanak a párthoz, eddig pedig folyton támadták és intrikáltak. Furnémont szónoki hevületében még azt is megkér­dezte, vájjon a római pápa mikor fog belépni az ő tábo­rukba. Vandervelde szoczialista felszólalásában kiemelte, hogy a szoczializmus és a vallás közt nincsen áthidal­hatatlan ellentét. Azt ő is ellenzi, hogy a keresztyén párt, mint párt, szövetkezhessék a munkáspárttal, az ellen azonban nincs semmi kifogása, ha egyesek, mint privát személyek, beléphessenek az ő táborukba. Privát nézetüket és felfogásukat tiszteletben kell tartani. Az egyetemes tanács többsége az utóbbi felszólaló nézetét és előterjesztését tette magáévá. — Megjegyzendő még a tanács egyik tagjának ez az érvelése: „Ne engedjük közónk a protestánsokat, mert azok nem tudják megállni, hogy ne propagálják az ő vallási meggyőződésüket. Hiába vallják magukat szak szervezetteknek és mutualis­táknak, ők mindenütt és mindenekfelett hivő keresz­tyének". Olaszország. A szentszék és a vegyesházasságok. A szent officium, mely nyolcz bíborosból és körülbelül harmincz más mél­tóságot viselő férfiúból áll, a pápával az élén, a legutóbbi ülésen három határozatot hozott, melyet a pápa szente­sített és azok kihirdetését, a szokott hivatalos formák között elrendelte. Ezek a dekrétumok a vegyesházassá­gokra vonatkoznak és a következő irányelveket tűzik ki. A katholikus fél vegyesliázasságra csak ezek alatt a fel­tételek alatt nyerhet diszpenzácziót: 1. ha a házasság­kötés a katholikus templomban történik; 2. ha a szüle­tendő gyermekek, akár fiú, akár leány, a katholikus vallásban nevelődnek; 3. ha a nem katholikus fél köte­lezőleg kinyilvánítja, hogy katholikus hitvestársát vallási kötelmeinek elvégzésében semmiképen se akadályozza. Ezeket a kötelező erejű Ígéreteket a püspök kezébe kell letenni, mert csak ezek adhatnak diszpenzácziót. Ha a házasság diszpenzáczió nélkül köttetik és az említett kötelező erejű ígéretek nélkül, akkor a házasságkötés érvénytelen és az egyház úgy tekinti azt, mint egyszerű ágyasságot. Ezentúl a róm. katholikus lelkészeknek még éberebb figyelemmel kell őrködni a vegyesházasságok kötésénél. Előre látható, hogy a nevezett dekrétumok sok zavart és összeütközést fognak szülni. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Az előfizetőket kérjük, hogy a hátralékos, valamint az április 1-én kezdődött évn egyedre szóló előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni. Az élőfizetőkön kívül sokaknak küldtük lapun­kat régebbi idő óta. Április elején külön levélben küldtünk utalványlapokat is. Szeretettel és bizalommal kérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni s ha nem óhaj­tanának előfizetni, kérjük a lap visszaküldését, hogy újabb czímekre küldhessük lapunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom