Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-20 / 16. szám

A lieidelbergi káté ünnepe. Szövetségünk f. hó 23-án d. u. 6 órakor a Ráday-u, díszteremben a heidel­bergi káté megjelenésének 350 éves évfordulóján emlék­ünnepélyt rendez. Az ünnepély programmja: Veress Jenő imája után dr. Kenessey Béla püspök, Szövetségünk el­nöke, megnyitó beszédet mond. Dr. Pruzsinszky Pál fel­olvasást tart; dr. Miklós Elemér ünnepi költeményét olvassa és Fiers Elek II. é. theológus, Szabolcsba Mihály „Kálvin sírjánál" czímű költeményét szavalja. A Kálvin-Szövetség választmánya április hó 9-én Bernát István világi elnök és Petri Elek lelkészi alelnök együttes elnöklése alatt ülést tartott. A február 3-iki jegyző­könyv hitelesítése után Benedek Sándor államtitkár, Futó Zoltán esperes és a BethániaEgylet üdvözlése helyes­léssel vétetett tudomásul. Nagy örömmel fogadta a választ­mány külföldi tiszteletbeli tagjaink alább közölt kedves válaszait. A nemrégiben elhunyt Thaly István választ­mányi tag 500 koronás hagyományát hálásan fogadta. Örömmel vette tudomásul a felsőbaranyai és a rákos­palotai Kálvin-Szövetség megalakulását s az újabban jelentkezett tagokat is beiktatta. Az 1911/912. évről szóló évkönyv nyomását kétezer példányban, a „Bod Péter főbb munkái" czímű tagilletmény nyomását ezer példányban elhatározta. Az aberdeeni világszövetségi gyűlésre való kirándulás szervezését, úgyszintén az állami bolgárkerté­szeti iskolába protestáns fiúk összegyűjtésére megindí­tott mozgalmat örömmel fogadta s azt is, hogy már sokan jelentkeztek. Különös lelkesedést okozott a Protestáns Egyházi és Iskola Lap fejlődése, a hirdetések szaporo­dása és hogy már 151 új előfizető jelentkezett október óta. Szóba került a Debreczeni Protestáns Lap támadása, a mely felett napirendre tértek. A theológiák, tanítóképző és tanítónőképző intézetek igazgatóságainak átiratai, a melyekben az „Uj Óramutató1 '-nak a hittanhallgatók és IV. éves preparandisták részére való megküldését meg­köszönik, jól eső érzést keltettek. Az ülés végére maradt három fontos ügy elintézése. Egy fővárosi képkereskedő­vel egyezséget kötött a választmány a Kálvin olajnyomatú színes képeinek árusítására nézve. Tárgyaltak egy könyv­kereskedés létesítéséről s az erre kapott száz korona ado­mányt köszönettel vették; bizottság küldetett ki részletes terv készítésére. Végül a könnyelmű elválások és a korcs­mák vasárnapi bezárása ügyében való együttes mozga­lom megindításáról folyt tanácskozás s a választmány úgy határozott, hogy az összes protestáns és keresztyén ezen iigy iránt érdeklődő egyesületeket értekezletre hívja össze, a melyre részletes memorandumot fog készíteni SJKomáromi/ Lajos igazgató is fog előadást tartani. Külföldi tiszteletbeli tagjaitól kedves ós biztató leveleket kapott a Kálvin-Szövetség válaszul a hozzájuk intézett üdvözlésre, az emlékül küldött Kálvin-plakett kézhezvétele után. Ideiktatjuk a vett sorokat, a melyek­ből kitetszik, mily szeretetteljesen gondolkoznak rólunk s a magyar kálvinista egyházról külföldi testvéreink. Moody András, a budapesti skót misszió volt lel­késze, magyarul válaszolt Edinburgból: „Meglepetéssel, mély hálával és örömmel, a Kálvin-Szövetség nevében írt szívélyes levelét — írja — hétfőn reggel megkaptam és tegnap este a gyönyörű ajándék, a magyar szobrászművész által tervezett és magyar öt­vösművész által kivert Kálvin-plakett, kezeimbe jutott. Ez valóban a magyar testvérek szeretetének szívreható bebizonyítása. Kérem a Szövetséget az emlékért szivem­ből kifejezett köszönetemet elfogadni. Részemről kívánok a Szövetségnek buzgó működésében sokféle jó ered­ményt. Örülök, hogy június hóban, ha az Úr akarandja és ha élünk, lesz szerencsónk Önöket itt látni ..." Mathfws György dr. a Presbiteri Világszövetség főtit­kárának levele magyar fordításban következőleg hangzik : „Gyönyörű ajándékuk épen akkor érkezett meg, a mikor az azt jelző levelet akartam megköszönni. Szava­kat sem találok kifejezésére annak, hogy mennyire tet­szik és minő sziveken fogadom magyar barátaim szíves­ségének zálogát, mely utolsó napomig fog szolgálni, majd gyermekeimre és unokáimra száll, mint a magyar Kálvin-Szövetség tagjai udvariasságának jele. Kérem köszönje meg a megtisztelő ajándékot a Kálvin-Szövetség tagjainak, a mely ajándék dolgozó asz­talomat díszítve, állandó emlékeztetője lesz, hogy gon­dolkozzam, mily módon lehetek szolgálatára a Szövetség munkájának ? Áz országok történelme nagyon különböző, ennek tudható be a mai egyházak más-más állapota. Lehet, hogy a nemzetek Kormányzója megóvja Magyarországot akár belső, akár határain kívüli újabb háborútól s így az egyháznak módjában lesz folytatni saját munkáját. Tere végtelenül nagy fontosságú, de végtelenül nehéz is és valóban a „kígyó okosságára" van szükség minden tagjának, hogy a keresztyén férfiak és keresztyén nők hivatásukat gyümölcsözően betölthessék. Imádságunk nap­nap után száll fel a Mindenhatóhoz, hogy a magyar egyház lelki megújhodást érjen s ez által engedelmessé tegye a biblia parancsának nemcsak az egész magyar­ságot, hanem a közte vagy közelében élő más vallású népeket is. Méltassa arra Isten a Kálvin-Szövetséget, hogy ebben a munkában az egyház segítségére legyen /" Doumergue Emil, montaubani theol. dékán Bagnéres de Luchonból válaszol a következő kedves sorokban: „Itt, a hová a húsvéti szünidők alatt pihenni jöttem, vettem Elnök úr levelét, a mely az azt követő külde­ményt jelzi. Sietek közölni, mennyire meg vagyok hatva. Önök nemcsak ama nagy megtiszteltetésben részesítettek, hogy tagjaik közé számítanak, hanem még egy emléket is küldenek, a mely magyar szívből, magyar földből szár­mazik, igaz magyarságból. Emlékművet, a mely szép, mint a művészet, ragyogó, mint a fém és szilárd, mint a márvány 1 Nem tudom azt eléggé megköszönni. Hiszen mit tettem én ezzel szemben ? A felejthetetlen három hét alatt, ennyi ideig tartott magyarországi útam, Önök el­hitették velem, hogy valami nagy személyiség vagyok, míg most valósággal nevezetes egyénnek tüntetnek fel; de mindebből csak azt a meggyőződóst vonom le, hogy ez a rokonszenves magyaroknak lovagiassága és kedves figyelme. Igaz szívből köszönöm! Sokat gondolok Ma­gyarországra, s főképen arra a környezetre, a melyhez az események fűződnek. Boldog vagyok, hogy tanítvá­nyaink között van egy magyar ós remélem, hogy a tra­diczióhoz képest több is lesz. Boldog vagyok, hogy Önök­nek egy tanítványt küldhetek. Bár a négyszáz éves harcz, melyről Ön, tisztelt elnök úr, oly ékesszólóan beszél köny­vében * végleges győzelemmel végződnék és az anti-kál­vinisták befolyása ne gátolná a nemzetek legnemesebbjé­nek egyetértését! Fogadja t. Elnök úr és tolmácsolja a Szövetség tagjainak hálámat és köszönetemet." A Kálvin-Szövetség rendes tagjainak sorába már­czius hó folyamán belépett: Cuendet Alfréd órás Buda­pest ós Gyarmathy Mihály kovács Budapest. Alakult e hóban két vidéki Szövetség: a felsőbaranyai 150 taggal és Benkö István ref. lelkész buzgóikodására Rákospalo­tán 52 taggal. A Kálvin-Szövetség tagja lehet mindenki. Az alapító * Bernát István „Négyszáz éves küzdelem" czímű köny­vére utal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom