Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-20 / 16. szám

elemét és eljön Nyugatra bemutatni haladását, fejlődésre, sőt hódításra való képességét és készségét. Az európai keresztyén kultúra és a modern művelődés elhatolt a mult század közepén Perzsiába is. Persze nem a török és az orosz művelődés, hiszen azoknak kellemetlen hatását már régebb érezték ott. Aztán Báb mohamedán dervis lett a keleti és nyugati, főleg vallásos és társadalomtudományi elemekből szövődött mozgalom vezetője. Mikor őt le lövette a perzsa sah, Bahá lett az új irányzat prófétája. Halála után fia, Abdul Bahá (Abbás efiéndi) lett a vezető. Most őt prófétai heve és missziói lelkesedése (sokan azt mondják, hogy csak hiúsága) elhozta Nyugatra és pedig legközelebb hozzánk. Nem téríteni jött, csak megismertetni velünk a baháizmust és a közös czélok szolgálatára lelkesíteni Keletnek és Nyugatnak egymás megértésére rendelt gyermekeit. Abban, a mit nálunk mondott (11 én a progresszív egyesületek meghívására a régi képviselőház nagytermében, 15-én a Turáni Társaság felkérésére a Nemzeti Múzeum dísztermében), modern műveltségű keresztyén emberre nézve semmi új sincs; de az okfejtés módjában, az előadó próféta faji jellegében és működése terében nagyon sok figyelemreméltó tény, kérdés, szempont és feladat tárul elénk. Hogy mindezt Középázsiában, Perzsiában perzsa emberek hirdetik és munkálják, az teszi jelentőssé a baháizmust és misszióját. A modern evoluczionizmus és paczifizmus szellemével a keleti ember színes gondolatvilágát párosítja. Persze mindenik megrövidül, de mint lélekizgató tarka ekzotikum, így is vonz. A benne levő ideálizmus és keresztyén elem pedig széles távlatával, távoli látóhatárával és izzó melegével megragadja az eszményekért lelkesülő embert. Hirdeti Bahá és a baháizmus a világbékét az emberek istenképűsége, testvérisége és nemes rendeltetése alapján, a háborúk megszüntetése útján. Hatezer év óta háborúskodunk. Próbáljuk meg egy századig békében élni! A háborús korszakok pusztításait eléggé tapasztaltuk. Próbáljuk meg legalább egy békekorszak hatását 1 Ha káros lesz a művelődésre, még mindig visszatérhetünk a barbarizmushoz. Ennek a világbékének egyik eszköze a világnyelv. Ez megszünteti a nemzetek és vallások közt levő félreértéseket. így kapcsolta össze az ázsiai nemzeteket a szír nyelv és még általánosabban az uralkodóvá lett arab nyelv. Az általános nyelv egy családdá teszi az emberiséget. Akkor nem tíz, csak két nyelvet kell tanulni, a saját és az általános nyelvet. Az általános békének másik eszköze a férfi és a nö között való egyenlőség megvalósítása. Az emberiség óriási madár, melynek egyik szárnya a férfi, másik a nő. Ha a szárnyak nem egyenlők, ha az egyik szárny gyenge, akkor a madár nem tud repülni. De ha mind a két szárnya egyenlően erős, akkor bátran repülhet az égi szférák felé. A béke megvalósításának leghatalmasabb tényezői a nők. Ha el akarjuk érni a tökéletes czivilizácziót, tökéletes nőre kell szert tennünk. Végül a világvallás kérdését is felvetette első előadása végén és második előadásában, melynek főtárgyául „A nemzetek és vallások között való béké"-t választotta. A földgolyó, úgymond, egy darabból áll. Az egész emberiség egy család. Mindnyájan ugyanattól az Ádámtól származtunk. Minden nagy vallásnak az alapja ugyanaz. Mindenik a szeretetnek magasztos eszményére tanítja az embert. Minden nagy gondolkodó és filozófus arra tanította az embereket, hogy a jót tegyék és a rosszat kerüljék. Minden lángelme és költő az emberi jóakaratról beszélt. Mi hagyjuk el ezeket a képzelődéseket és ragaszkodjunk szorosan az Isten vallásának a lényegéhez. Hallgassunk a mult és jelen bölcs embereinek a tanítására és egész lelkünkkel s minden erőnkkel arra igyekezzünk, hogy a háború tűnjék el a föld színéről 1 — Eddig Abdul Bahá. Es eddig, vagy sokkal messzebb Jézus és a hamisítatlan keresztyénség! A tévedések, a sallang és a naiv ábránd leszámításával mi is küzdünk ezekért a nagy eszményekért és gyakorlati czélokért. De számot vetve a tényleges akadályoknak egész tengerével! Egyházak, államok, társadalmak, intézmények, hagyományok, korszellem és az örök ember s első sorban saját magunk vagyunk az akadály. Bahá próféta milliós gyöngyhalászata, a Ritz-beli pazar lakása és autokrata természete is nagy akadály. A perzsa félműveltség, félvadság és félszabadság is. az. Az európai kapzsiság, uralomvágy vagy közönyösség és kíváncsiság is az. Jézusi bátorság és jézusi szeretet tudná és ez köteles megvalósítani ezeket a czélokat, de az is csak modern eszközökkel és — Isten segítségével! Erre volna szüksége a milliomos keleti prófétának is. Ebből kellene adnunk neki, ha ugyan van nekünk is — elég ?! ISKOLAÜGY. Munkaiskola. Az iskolareformok folytonos szaporodása annak az áramlatnak természeies folyománya, melyet az utóbbi évtizednek mulasztásokat pótolni kívánó törekvése hozött létre. A nagy, müveit nemzeteknél tapasztalható szinte versengő iparkodásnak hatása hozzánk is eljutott s megmozgatta a „quieta non movere" jelszótól zsibbasztott agyakat. Különösen a német napisajtó mutatja a forrongó eszmék ilyenirányú vetélkedését s a mikor vezetőczikkekben is hangsúlyozza az iskolakérdéseknek a napi politikában az elsőrendűséget, nemcsak puszta mutatója a németbirodalom gondolkodás- és érzés világának, hanem egyúttal messzire hordozója az új életet biztosító csiráknak s büszke hirdetője annak a ténynek, hogy a nemzetek szocziális és politikai boldogulásának munkálataiban nem szabad és nem lehet egyoldalúságokba esni és hogy az iskola van olyan fontos az állam életében, mint bármelyik más szerv. „Áz iskolaügy elsőrendű politikum" mondta már Mária Terézia is. Ha az iskolaüggyel nemcsak a tanférfiak foglalkoznak, hanem átitatják e kérdések mindazok lelkét, a kik a nemzet boldogulásának előmozdítói, abból csak