Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-20 / 16. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KALVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén fei:ö, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Dal a tavaszi télről V. J. — Vezérezikk: Előszó. — Iskolatársak találkozása. — Krónika: Áprilisi hó és fagy. Nincs Isten, nincs vallás. Mister Galambos. Meleg fészek. A baháizmus missziója. — Iskolaügy: Mimkaiskola. Elekes Imre. — Szoeziális ügyek: Bolgár kertészet és gyümölcstermelés. Kálvinista. — Külföld: Svájcz, Belgium, Olaszország. Dr. T. I. — A mi ügyünk. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenet. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Dal a tavaszi télről. „A fügefáról vegyétek pedig ezt a példát: mikor az ága már zsendül és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár." Máté ev. 24.32. Mikor az ólmos, esős ég halványkék lesz és azután mélységes kék bársony sátorával bornl a tar földre ... Mikor a sápadt, fénytelen és hűvös nap mind fényesebb és melegebb sugarakba öltözik . . . Mikor a nap meleg csókjától megmozdul a hant és korai esők permetegétől nagy vidáman zöld díszbe öltözik . . . Mikor a galileai halmokon és az Olajfák hegyének lankás oldalán a karcsú fügefák ágain az alvó rügyek ébredő gyermekek boldog mosolyával kipattannak . . . Mikor a rügyerdőbe borult fügefának parányi levélkéit, ezeket az összehajtott papirusz-tekercseket kigöngyölíti rózsásujjú kezével a kora tavaszi hs 'i al . . . Mikor a kibontott ezer tekercsen a nap aranyién} siben tündököl az istenkéz titkos írása . . . Akkor Ti azt szoktátok mondani egyhangú üzleti szóval vagy boldog elragadtatással: Itt a tavasz! Pedig csak azt tudjátok, csak azt tudhatjátok, hogy közel van a nyár! A virágos fügefa és a gyümölcsös nyár között csak egy szócska van : közel, de ebben a szócskában az eshetőségeknek, meglepetéseknek és katasztrófáknak egész világa. És e mögött a világ mögött a világegyetemet mozgató óriási erők és ezekben és ezek mögött az erőkormányzó, életigazgató, mindenható Isten! „Ember tervez, Isten végezi" Mikor fölöttünk, Nyugat gyermekei fölött is megkékült az ég . . . Mikor napunk tüzesen ontá szét fényes sugarait . . . Mikor mezőinkre, halmainkra és hegyeinkre kiterítette élénkzöld szőnyegét a mosolygó márczius . . . Mikor a dombok oldalán halavány rózsaszín virágba öltözött a baraczkfa, - gyenge fehérbe a mandula- és cseresznyefa és sárga lángvirágokba borult az aranyesőfa . . . Mikor a hideg hóvirágot a barátságos ibolya váltotta fel . . . Mikor zöld lobogó-erdőjét a fákra is feltűzte a csalóka április . . . Mikor az egész természet olyan volt, mint lakodalmi díszbe öltözött királyi menyasszony . . . Akkor mi is azt mondottuk önelégült üzleti hangon vagy boldog elragadtatással: Itt a tavasz ! Pedig . . . talán nem is volt itt. Meg ha itt is volt, már csak volt. Hűvös napok és hideg esték után jött egy viharos éjszaka és reggelre ki volt terítve felséges fehér ravatalon a királyi menyasszony. Eltűnt fenn és lenn a színek gazdagsága s mindent beborított a halálos fehérség és mintha még ez sem volna elég, napokon át szőtte a dús fehér szemfedőt a világ nagy takácsa, a tavaszi tél. Két évvel ezelőtt egy hirtelen jött, futó tavaszi hó megmutatta nekünk a ritka látványt: virágzó fákat hóvirágban. Most óriási arányokban folytatta azt: virágzó tavaszi világot téli hóvilágban. A művészi szépség szemüvegén át nézve, megigéz ez a mesébe illő fehér világ. De ha az egész embernek egész lelkén át nézzük a letarolt gyümölcsöseket, a letördelt fákat, a közlekedési károkat és költségeket, az okozott és okozandó rengeteg gazdasági veszteségeket, a tavaszi télnek egész pusztítását: milliók szívéből égig harsog a tavaszi télnek hatalmas gyászdala. Bizony, most értjük meg a jézusi nagy szót. Valóban nincs itt a tavasz, csak . . . közel van a nyár. De ebben a közel szóban egész világ van, az eshetőségeknek, meglepetéseknek és katasztrófáknak a világa: a márcziusi árvíz, az áprilisi tél, a májusi fagy, a; júniusi aszály, a júliusi jégeső és az augusztusi esőzés- Az a gyarlóságunk, hogy fariigyezéskor majdnem magunkénak tekintjük a kies tavaszt és a gazdag nyarat. Pedig a kettő között levő világ szintén azé, a kié ama biztató kezdet és örvendeztető vég, azé, a kié minden. Ezt a Mindenhatót kell megtalálnunk s erre kell bíznunk leg-