Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-13 / 15. szám

E megbízást már megkapta Nagy Ferencz az esperessé való megválasztásában, a mi nagy tisztesség és nagy megbecsülés. Nem kétlem, liogy az esperesi hivatalt is mint hivatást fogja betölteni. Ebben a tudatban és hitben búcsúztunk a vendéglátó háziaktól egy kedves és lélekemelő nap emlékével. (phz.) KÖNYVISMERTETÉS. A Herzog-féle protestáns reálencziklopédia utolsó kötetei. A protestáns theológiai tudomány standard workja a fentidézett encziklopédia. Nevét onnan vette, hogy megindítója és első kiadója Herzog János Jakab erlangeni theologiai tanár volt. Herzog az erlangeni lutheránus theologiai fakultáson képviselte a református theologiát és más református meg lutheránus theologusokkal együtt megindította 1854-ben ezt a nagy protestáns reálencziklopédiát. Már a második kiadás szerkesztésében, mely 1877-ben kezdett megjelenni, Herzognak egyik lutheránus kollegája, Plitt G. L. is részt vett. Plitt azonban nemsokára meghalt (1880). Mint Hauck említi, ő még Plitt halála előtt, annak betegszobájában megígérte, liogy helyébe fog lépni a szerkesztésben. Azért egy ideig Herzoggal együtt ő volt a második kiadás szerkesztője, mígnem Herzog halála (1882) után Hauck egyedül maradt meg a reálencziklopédia kiadójának. Mint ilyen aztán teljesen kiadta a második kiadást és a harmadik kiadás szerkesztése is az ő kezében volt. Az 1896. év július 20. napján irta a harmadik kiadás első kötetének előszavát. És most nem régen megjelent ezen kiadás utolsó két pótkötete, úgy hogy Hauck megelégedéssel tekinthet vissza egy emberöltő munkájára, melyet encziklopédiánknak szentelt és a teljesen befejezett harmadik kiadásra. A protestáns reálencziklopédia harmadik kiadása maga már három év előtt nyert befejezést. Egészben 21 kötetre növekedett, melyek közül a 19. kötet még 1907-ben jelent meg és a III. István pápa és tonsura közti czikkeket foglalta magában. A 20. kötet 1908-ban jelent meg és Toorenenbergen németalföldi theologussal kezdődik Warrawas görög theologussal pedig végződik. Végül a 21. kötet, mely szintén még 1908-ban jelent meg, a Wand Albertről szóló czikkel veszi kezdetét és Zwingliről szóló czikkével, meg néhány pótlással befejezést nyer. Ezen 21 kötet anyagát aztán feldolgozta egy alapos, kimerítő tárgymutató, mely egy 22'. kötetben látott napvilágot. E tárgymutatós kötet 1909-ben jelent meg és 36 lapon nyújtja a munkatársak rövid életrajzát s czikkeik jegyzékét. Azután 482 lapon adja a tárgymutatót, melynek segítségével igen könnyen és gyorsan el lehet igazodni a 19 kötetes műben s megállapítani, hogy bármely tárgyra vonatkozólag hol találhatunk valamit benne. Ezzel a reálencziklopédia használata igen meg van könnyítve. Csakhogy ha elgondoljuk, hogy 1896, az első kötet megjelenése ideje és 1909 a mű befejezése közt a theologiai tudomány igen nagy haladást tett, befogjuk látni, hogy igen sok czikk már pótlásra, esetleg helyreigazításra is szorulhatott. A későbbi kötetek már eddig is hoztak az előbbi kötetekben megjelent czikkekre vonatkozó helyreigazításokat, pótlásokat. De ezeknek alapos és gyökeres eszközlésére, valamint közben szükségessé vált új czikkek felvételére már kezdettől fogva tervbe vettek volt pótköteteket. Egy pótkötet kevésnek bizonyult; azért megjelent most nemrégen mindjárt kettő, mellyel az egész mű megint a tudomány mai állásának színvonalára és evvel egyúttal befejezésre is jutott. Természetes, hogy első sorban a 19 kötet egyes czikkeit hoziák a mai kor színvonalára, az esetleg felmerült újabb kutatásokat a czikkek szerzői, vagy ha meghaltak, más szakemberek regisztrálják, megítélik s az irodalmat is, mely azóta megjelent, pótolják. Itt ki kell emelni a statisztikai czikkeket, melyek a különböző országokra vonatkoznak s a legújabb adatok nyújtására törekednek. Vagy ott van a Jézus Krisztusról szóló czikk, melyben Windisch a Krisztus-mythus körüli legújabb vitát is ismerteti s a legújabb irodalmat pótolja. Azután egészen új czikkeket is találunk két pótkötetünkben. A legnevezetesebbek közül említendők: atheizmus Runzetől, palesztinai ásatások Beertől, a reformáczió korabeli könyvnyomtatás Schottenlohertól, a keresztyénszocziális mozgalom Mummtól, az úrvacsorai különkehely (Einzelkelch) Ammertól, az Elephantinében talált papyrusok Buhltól, az angol theologia a 19. században Newmantól, a gyülekezeti munka és a gyülekezetek szervezete (26 lap) Grünbergtől, a közösségi mozgalom Jarcktól, a monizmus Runzetől, természettudomány és theologia (37 lap) Titiustól, a 19. század Troeltschtől, vallástörténet Lehmanntól, valláspszikhológia Wobbermintől, orosz theologia a 19. században Bonwetschtól. stb. A legtöbb új czikk az időközben meghalt theologusok s más jelentős férfiak életrajzának van szentelve, így találkozunk például Baentsch, Bassermann, Bender, Beyschlag, Boehl, Cremer, Deutsch, Egli, Ewald, Frieke, Funcke, Giesebrecht, Gottschick, Haupt, Hilty, Holtzmann, Kim, Köberle, Köstlin, Kuenen, Luthardt, Moeller, Nathusius, Oettli, Overbeck, Pfleiderer, Rocholl, Ryssel, Schűrer, Sieffert, Stade, Stoecker, Tschackert, Varneck s más theologusok életének hosszabb vagy rövidebb leírásával, mely mindig illetékes szerzők tollából származik. De megvan például Tolstoi élete is, Stűbe vagy Pobedonoszew életrajza Bonwetschtól, a ki tudvalevőleg balti származásánál fogva az orosz nyelv és viszonyok jó ismerője. Szóval azt mondhatjuk, hogy encziklopédiánk két pótkötete az egész műnek értékét nemcsak nagyban emeli, hanem szinte oly tökéletességre hozza, hogy olyan, mintha a mi időnkben írták volna. Azért arra nézve, a ki az előbbi kötetek birtokában van, nélkülözhetetlenek e pótkötetek. Az egész mű első kiadásától fogva a J. C. Hin-