Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-13 / 15. szám

risch'sche Buchhandlung leipzigi czégnek kiadása, mely semmi áldozattól sem riadt vissza, hogy a protestáns reálencziklopédia tudományos értékét, színvonalát biztosítsa. Éz utolsó két kötet köziil a 23. kötet 816, a 24. kötet pedig 700 lapra terjed; mindegyik fűzve 10 márka (12 kor.), kötve 12 márka (14"40 kor.). Dr. Daxer György. BELFÖLD. Néhány szó az egyházunk alkotmányáról és szervezetéről alkotott I. törvényezikkről. Mivel törvényhozó testületünknek, az országos zsinatnak, előkészítése már foglalkoztatja az arra illetékes tényezőket, tán nem lesz időszerűtlen, ha egyházi törvényünk I. törvényczikkének néhány hiányára és hibájára rámutatok. Bizonyára nem olyan hibák és hiányok ezek, hogy már más is észre ne vette volna őket. Hiszen szembe tűnnek az első pillanatra. Azonban mégis írok róluk, mert még eddig nem foglalkozott velük tudtommal senki. Hátha e sorok is alkalmasak lesznek az arra való törekvés felébresztésére, esetleg előmozdítására, hogy a hibák megjavíttassanak és a hiányok pótoltassanak 1 Sokszor a mérleget lebillenti egy porszem ís, a mely véletlenül egyik serpenyőjére ráragadt. 1. Legelőször is általánosságban azt kell megállapítanom, hogy e törvényünk nem rendszeres. Nagyon nehezen áttekinthető. Szorosan együvé tartozó dolgokat egymástól nagyon elkülönítve tárgyal. Úgyannyira, hogy egy körben való valamelyes tájékozódás csaknem az egész törvényczikk tételes ismeretét megkívánja. Például, hogy kik az egyházközség választó tagjai, ezt megmondja a 18. §, arról pedig, hogy kik az egyházközség tagjai általában, csak a 105—107. §-ok beszélnek. Ez, szerintem, logikátlanság. A választó egyháztagok természetesen az egyháztagok közül kerülnek ki, tehát űgy kívánná a rend, hogy először megmondassék, kik az egyházközség tagjai, vagyis megállapíttassék az egyházi illetőség. Ez könnyen megtehető volna a 10. §-ban, annyival is inkább^ mivel az egyházközség fogalma meghatározva egyáltalában nincs. Tehát a nevezett §-ban az egyházközségek egyszerű megnevezése helyett adni kellene az egyházközség fogalmának olyan pontos meghatározását, a melyből világosan kitűnjék az egyházi illetőség is. A rendszertelenség még inkább kitűnik ott, a hol a törvény a presbitérium hatásköréről és tagjairól szól. Itt. hogy csak egy dolgot említsek, a 27. § elősorolja, hogy kik a presbitérium tagjai s hogy ezek közt van a főgondnok, gondnok stb. Hogy ki és mi az az egyházközségi főgondnok és gondnok, ha ezt meg akarjuk tudni, előre kell menni közel száz §-sal a 122. §-ig. Ha meg arra akarunk rájönni, hogy a főgondnok és gondnok hány évre választatik, ismét vissza kell jönni egy másik fejezetbe, a 117. §-hoz. Itt majd megtaláljuk, hogy a főgondnok és gondnok három évre választatnak. Ha nagy nehezen eljutottunk eddig és most már abbeli kíváncsiságunkat szeretnők kielégíteni, hogy is megy a választás és visszatérünk az F) fejezethez, egyszerre csak elénk mereszkedik a 31. §• „A presbitérium tagjai 12 évre választatnak." E szerint a presbitérium tagjai a főgondnok és gondnok is, a presbitérium tagjai (mert így van a törvényben, nem így: presbiterek) 12 évre választatnak: tehát a főgondnok és gondnok három évre választatik. Ezt bizony — tán mindenki elismeri — a legideálisabb következtetésnek a legjobb indulattal sem mondhatjuk. S ezt a következetlenséget csak annak a rendszertelenségnek tulajdoníthatom, a mely megengedi, hogy ugyanannak a dolognak a tárgyalásánál 100 §-os ugrás történjék. Hogy a törvény könnyebben áttekinthető és könynyebben kezelhető legyen s hogy a fent jelölt ellenmondás és ahhoz hasonlók elő ne fordulhassanak, szükséges, hogy a törvény a szerves összefüggésben lévő dolgokat összefüggően is tárgyalja. A mit az egyházközségről és annak tagjairól mondani akar, azt mondja el egy fejezetben. A mit a presbitériumról akar rendelni, azt is tegye meg összefüggően, még pedig ne ilyen czím alatt: „A presbitérium hatásköre, tagjai", mert ez a czím nem helyes. Mennyivel helyesebb volna a következő czímek alatt tárgyalni I I. A presbitérium tagjai, II. A presbitérium tagjainak választása, III. A presbitérium hatásköre. Az I. czím alatti czikkelyek felsorolnák a presbitérium tagjait, elősorolnák azoknak jogait, kötelességeit és hivataloskodási idejüket. A II. czím alattiak részletesen elrendelnék a választási eljárást; s a III. czím alattiak tételről-tételre előadnák a presbitériumnak, mint kormányzótestületnek jogait és kötelességeit. A törvénynek ilyen módon való elrendezése meggyőződésem szerint sokkal logikusabb volna, de meg biztosítaná a törvénynek könnyebben és biztosabban való kezelését is. Különben e két utóbbiról alább is meg fogok emlékezni. 2. Hogy egyes czikkelyek részletes tárgyalásába is belemenjek, különösen meg kell említenem a 25. §-t. „Az egyházközségi közgyűlés tartására, rendjére nézve a törvény 38—47. §-ai irányadók." Ez bizony nagyon szűkszavú utasítás és a mint a gyakorlat megmutatja, nem is helyes. A 39. § ezt mondja: „Presbiteri gyűlés rendszerint évnegyedenként tartatik". Tehát közgyűlés is? Ha nem, akkor közgyűlést tulajdonképen mikor is kell tartani? Kell-e évenként legalább egyszer? A 40. § szerint minden gyűlésre a presbitérium összes tagjai . . . meghívó útján legalább 24 órával előbb meghivatnak stb. Ha a közgyűlés rendjére is ez áll, akkor a közgyűlés tagjait is így kell összehívni, tekintet nélkül arra, hogy szervezve van-e a közgyűlés, vagy az egyházközség választásra jogosult tagjai alkotják a közgyűlést. Az egyházkerületi rendszabály (tán a 33. §-ra támaszkodva, a melyre azonban a 26. §-ban utalás nem történik) módosítja a dolgot. Természetes, hogy a kerületi rendszabály intézkedik, úgy hogy az keresztül is vihető. De ha így